Harvey J. Alter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harvey J. Alter
Harvey J. Alter.jpeg
Életrajzi adatok
Született1935. szeptember 12. (86 éves)
New York
Ismeretes mint
  • virológus
  • egyetemi oktató
Iskolái Rochesteri Egyetem
Szakmai kitüntetések
  • Gairdner Foundation International Award (2013)
  • Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award (2000)
  • Prix International de l’INSERM (David Lane, 2004, nincs)
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (2020)
  • Karl Landsteiner Memorial Award (1992)
  • Public Health Service Distinguished Service Medal (1977–)
  • James Blundell Prize (1999)
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvey J. Alter témájú médiaállományokat.

Harvey James Alter (New York, 1935. szeptember 12. –) amerikai kutatóorvos, virológus, praktizáló orvos, a Nobel-díj kitüntetettje. Legismertebb kutatásai a hepatitis C-vírus felfedezéséhez kapcsolódnak.[1]

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

Alter New Yorkban született[2] egy zsidó családba.[3] Rochesterben a University of Rochesteren 1956-ban szerzett főiskolai diplomát. 1960-ban ugyanazon az egyetemen orvosi diplomát szerzett,[4][5] majd a rezidensi idejét a Strong Memorialban kezdte meg. Alters posztgraduális tanulmányai között volt az is, hogy 1961 decembere és 1964 júniusa között Beteshdában volt klinikai asszisztens.[6][7][8] Egy évig, 1964 július és 1965 június között orvos rezidens volt a Washingtoni Egyetem Kórházrendszerében Seattle-ben,[9] majd 1965 júliustól 1966 júniusig Washingtonban a Georgetowni Egyetemi Kórház hematológiai részén dolgozott.[6]

Alter Bethesdában a NIH-hez tartozó Warren Grant Magnuson Clinical Center Transzfúziós Gyógyászati Osztály helyettes kutatás-vezetője és a fertőző betegségek részlegének egykori vezetője volt. Az 1970-es évek közepén kutatótársaival kimutatta, hogy a legtöbb transzfúziós hepatitises eset nem a Hepatitis A-hoz vagy B-hez kapcsolódik, kapcsolódik.Egymástól függetlenül Alter és Edward Tabor, a U.S. Food and Drug Administration tudósa átömlesztées kutatásokkal bizonyították, hogy a hepatitis egy, kezdetben "nem-A, nem-B hepatitisnek" nevezett változat okozta a megbetegedéseket, a fertőzést okozó ágens valószínűleg vírus. Ezek a tanulmányik vezettek el a Hepatitis C 1988-as felfedezéséhez,[1] amiért Michael Houghtonnal és Charles M. Rice-szal közösen megosztva megkapta 2020-ban a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.[10]

Alter azért részesült a díjban, mert ezzel akarták elismerni azt a kutatás sorozatot, mely a Hepatitis C-t okozó vírus felfedezéséhez vezetett. Ő megkapta a Distinguished Service Medalt, a legmagasabb olyan kitüntetést, mely a legmagasabb, polgári közegészségüggyel foglalkozó orvosnak adományozható. Ezen kívül 2000-ben neki ítélték meg az Albert Lasker Award for Clinical Medical Research díjat.[11][6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Epidemiology of Chronic Disease. Jones & Bartlett Publishers (2013). ISBN 978-0-7637-8047-0 
  2. Henrichsen, Colleen: NIH Clinical Center scientist a Lasker Award recipient. Press release. NIH, 2000. szeptember 21. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
  3. Alter, Harvey J. (2014. december 6.). „The road not taken or how I learned to love the liver: A personal perspective on hepatitis history” (angol nyelven). Hepatology 59 (1), 4–12. o. DOI:10.1002/hep.26787. ISSN 1527-3350. PMID 24123147.  
  4. Rochester graduate awarded 2020 Nobel Prize for 'landmark achievement' against hepatitis (amerikai angol nyelven). NewsCenter , 2020. október 5. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  5. Freile, Victoria E.: UR graduate Harvey Alter awarded Nobel Prize in fight against Hepatitis (amerikai angol nyelven). Democrat and Chronicle , 2020. október 6. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  6. a b c Harvey J. Alter Curriculum Vitae. [2005. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. április 21.)
  7. Alter, Harvey J. (2014. december 6.). „The road not taken or how I learned to love the liver: A personal perspective on hepatitis history” (angol nyelven). Hepatology 59 (1), 4–12. o. DOI:10.1002/hep.26787. ISSN 1527-3350.  
  8. National Institutes of Health (U.S.). Clinical Center. Report of program activities : National Institutes of Health. Clinical Center, NIH Library, Bethesda, Md. : The Center (1958. december 6.) 
  9. Alter, Harvey J. (2008. október 1.). „The hazards of blood transfusion in historical perspective”. Blood 112 (7), 2617–2626. o. DOI:10.1182/blood-2008-07-077370. ISSN 0006-4971. PMID 18809775.  
  10. Press release: The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2020. Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  11. The Lasker Foundation Archiválva 2008. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.