Bengt Samuelsson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bengt Samuelsson
(Bengt Ingemar Samuelsson)
Bengt Samuelsson.png
Született 1934május 21. (85 éves)
Halmstad
Állampolgársága svéd
Foglalkozása biokémikus
Iskolái
Kitüntetései
  • Foreign Member of the Royal Society
  • Louisa Gross Horwitz-díj (1975)
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research (1977)[1]
  • Rosenstiel Award (1980)
  • Gairdner Foundation International Award (1981)
  • Heinrich Wieland Prize (1981)
  • fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1982)[2][3]
  • Sir Hans Krebs Medal (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengt Samuelsson témájú médiaállományokat.

Bengt Ingemar Samuelsson (Halmstad, 1934. május 21.) svéd biokémikus. 1982-ben Sune Bergströmmel és John Robert Vane-nel közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a prosztaglandinok szerkezetének és bioszintézisének felderítéséért.

Tanulmányai[szerkesztés]

Bengt Samuelsson 1934. május 21-én született a svédországi Halmstadban, Anders Samuelsson és felesége, Kristina Nilsson gyermekeként. A középiskola elvégzése után a Lundi Egyetem orvosi szakára iratkozott be, ahol még diákként csatlakozott Sune Bergström biokémiai laboratóriumához, aki az élettani kémia professzora volt és akkor elsősorban az 1930-as években felfedezett prosztaglandinok izolálásával és kémiai-biológiai jellemzésével foglalkozott. 1958-ban Bergström a stockholmi Karolinska Intézetben lett kémiaprofesszor, ahová Samuelsson is követte és 1960-ban MSc, egy évvel később pedig orvosdoktori fokozatot szerzett. A Karolinska Intézetben Bergström mellett folytatta a munkát egyetemi adjunktusként. 1961-ben ösztöndíjjal egy évet a Harvard Egyetemen töltött, majd visszatért Bergström laboratóriumába, ahol egészen 1966-ig maradt.

Munkássága[szerkesztés]

a prosztaglandin F2α szerkezete

Kutatási tevékenysége elsősorban a prosztaglandinok szerkezetének megfejtésére irányultak. A prosztaglandinok egy hormonszerű vegyületcsoport, amelyek az egész szervezetben képződnek, de felfedezésükkor úgy gondolták, hogy a prosztata termeli őket. Szerteágazó hatásaik vannak, a simaizmok összehúzódását vagy elernyedését okozzák, segítik a szervezet védekező mechanizmusait betegségek, fertőzések, fájdalom vagy stressz esetén. Bergström és Samuelsson felfedezte, hogy a prosztaglandinok bioszintézisében nagy szerepet játszik egy gyakori előfordulású telítetlen zsírsav, az arachidonsav; ennek alapján pedig kidolgozták a kémiai szintézis útját. Samuelsson jött rá, hogy az arachidonsav az általa endoperoxidoknak nevezett vegyületekké alakulva képezi végül a prosztaglandinokat.

Samuelsson 1967-ben a stockholmi Királyi Állatorvosi Főiskola tanára lett, de 1972-ben visszatért a Karolinska Intézetbe mint az orvostudomány és az élettani kémia professzora. 1973–1983 között ő volt az élettani kémia tanszék vezetője, 1978–1983 között pedig az orvosi kar dékánja. 1976-tól egy évig a Harvard Egyetemen és az MIT-n volt vendégprofesszor. 1983 és 1995 között ő töltötte be a Karolinska Intézet rektori posztját.

Önálló kutatásai során 1973-ban felfedezte a véralvadásban részt vevő prosztaglandinokat és tromboxánoknak nevezte el őket. Ő írta le a fehérvérsejtek által termelt leukotriéneket, amelyek az asztmás és anafilaxiás folyamatokban játszanak szerepet. Samuelsson és Bergström kutatásai nyomán megindult a prosztaglandinok klinikai alkalmazása az asztma, ízületi gyulladások, fekélyek, érrendszeri és nőgyógyászati problémák, menstruációs görcsök esetén és méhösszehúzó hatásukat használják fel a művi abortusz esetén is.

Elismerései[szerkesztés]

Bengt Samuelsson, Sune Bergström és a brit John Robert Vane 1982-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a prosztaglandinok kutatásában elért eredményeikért. Samuelsson ezenkívül számos tudományos díjat kapott:

  • 1968 a Svéd Orvosi Társaság jubiluemi díja
  • 1970 az Oslói Egyetem Anders Jahres-díja
  • 1975 a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz-díja
  • 1977 Albert Lasker-díj az orvostudományi alapkutatásért
  • 1980 Ciba Geigy Drew-díj
  • 1981 a bostoni Brandeis Egyetem Lewis S. Rosenstiel-díja
  • 1981 A Gairdner Alapítvány díja
  • 1981 a német Heinrich Wieland-díj
  • 1982 a Svéd Kémiai Társaság Bror Holmberg-érme
  • 1982 a kaliforniai Waterford Orvostudományi Díj
  • 1982 a Nemzetközi Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság díja

Családja[szerkesztés]

Bengt Samuelsson egyetemista korában ismerkedett meg leendő feleségével, Karin Bergsteinnel. Egy fiuk (Bo) és két lányuk (Elisabet és Astrid) született.

Források[szerkesztés]

  1. http://www.laskerfoundation.org/awards/1977basic.htm
  2. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1982/
  3. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/