Robin Warren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
J. Robin Warren
Robin Warren.jpg
Született 1937. június 11.
Adelaide
Ország Ausztrália
Foglalkozása patológus, mikrobiológus
Iskolái Adelaide-i Egyetem
Díjak Orvostudományi Nobel-díj (2005)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz J. Robin Warren témájú médiaállományokat.

John Robin Warren (született Adelaide, 1937. június 11.) ausztrál patológus, mikrobiológus. 2005-ben Barry Marshallal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy a gyomorfekélyt az addigi vélekedéssel ellentétben nem a stressz vagy a fűszeres ételek, hanem a Helicobacter pylori baktérium okozza.

Tanulmányai[szerkesztés]

J. Robin Warren 1937. június 11-án született a dél-ausztráliai Adelaide városában Roger Warren borász és Helen Warren ápolónő első gyermekeként és ötödik generációs ausztrálként; ősei 1840-ben vándoroltak be Aberdeenből. Robin anyja orvos szeretett volna lenni, de családjának anyagi helyzete nem tette lehetővé az egyetemi oktatást; az ő befolyásának is része volt abban, hogy Robin az orvosi pályát választotta. Bár a 30-as évek gazdasági válsága miatt nélkülözniük kellett, apja idővel az ország egyik vezető borászává vált. Robin a helyi Westbourne Park School-ban végezte el az elemi iskolát, a középiskolát pedig Adaleide St Peter’s College-ében ahová apja és nagyapja is járt és ahol a fizikai és orvosi Nobel-díjakat kapott William Lawrence Bragg és Howard Florey is járt. Diákként kedvenc időtöltése a biciklizés és a fotózás volt; ekkor derült ki az is, hogy epilepsziás. Miután 1954-ben érettségizett, nemzetközösségi ösztöndíjjal az Adalaide-i Egyetem orvosi szakán folytatta tanulmányait.

Munkássága[szerkesztés]

Orvosi diplomáját 1961-ben kapta meg, majd az Adelaide-i Királyi Kórházban végezte gyakorlatát. Ekkor került kapcsolatba a patológiával, miután a pszichiátriára nem vették fel. Munkája elsősorban vérkenetek, bőr- és székletminták paraziták utáni mikroszkópos vizsgálatából állt. A kötelező gyakorlatok elvégzése után az egyetem patológiai tanszékére vették fel ideiglenes előadóként. Röviddel ezután feleségével és újszülött gyerekével együtt Melbourne-be költöztek, ahol az ottani egyetemi kórház jóval nagyobb volt és jobb tanulmányi és előmeneteli lehetőséget biztosított. Warren négy évet töltött a városban, amelynek végére megszerezte patológusi szakvizsgáját. Ezután a Pápua Új-Guinea-i Port Moresby-ben keresett állást, hogy megismerje a trópusi betegségeket, de a politikai problémák miatt (az ország függetlenségének elismerése még nem volt végleges) végül inkább 1968 januárjában a perthi Nyugat-ausztráliai Egyetem kórházában vállalt munkát. Warren végül egész pályafutása során, egészen 1999-es nyugdíjazásáig a Perthi Királyi Kórháznál maradt.

A gyomorfekély új kóroka[szerkesztés]

Helicobacter pylori elektronmikroszkópos képe

Kórházi patológusként Warren az 1970-es években egyre gyakrabban találkozott gyomorfekélyes esetekkel. Az akkori általános vélekedés szerint a betegséget a stressz vagy fűszeres ételek által okozott gyomorsav-túltengés váltotta ki. 1979-ben, állítása szerint éppen a 42. születésnapján egy fekélyes gyomorbiopszián spirál alakú baktériumokat vett észre. Ezután keresni kezdte a mintákban a baktériumokat és rájött, hogy a fekélyes esetek nagy hányadában jelen vannak, míg az egészséges gyomorból többnyire hiányoznak. 1981-ben segítséget kapott munkájához, a szakorvosi vizsgájára készülő Barry Marshall személyében. Marshall lelkesen vett részt a kutatásban még azután is, hogy képesítésének megszerzése után a szintén perthi Fremantle Kórházban talált állást. 1983-ban megjelentették közös közleményüket a gyomorfekély kórokozójáról, de a tudományos közvélemény szkeptikusnak mutatkozott, sokan kétségbe vonták, hogy a baktérium tényleg életben marad a gyomor savas közegében, vagy ha ott van, az okozza a tüneteket. Mashall végül egy önkísérlettel bizonyította be, hogy a Helicobacter pylori-nak keresztelt baktérium tényleg képes gyomornyálkahártya-gyulladást okozni és hogy a betegség antibiotikumokkal jól kezelhető.

Warren és Marshall tovább gyűjtötte az adatokat és kidolgoztak egy tesztet is, amellyel szövettani mintavétel nélkül, a kilélegzett levegőből meg lehetett állapítani a bakteriális fertőzést. Warren azt is kimutatta, hogy antibiotikum nélkül a gyomorfekélyek a legtöbb esetben kiújulnak. Hosszas munkájuk eredményeképpen az 1990-es évek elejére fogadta el az orvosközvélemény, hogy a gyomor- és nyombélfekély egy fertőzés eredménye. Warrent 1996-ban Japánba, utána pedig Németországba hívták, hogy előadássorozatban ismertessék eredményeiket.

2005-ben Robin Warren és Barry Marshall elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, mert "felfedezték a Helicobacter pylori baktériumot és szerepét a gyomorhurut és gyomorfekély kialakulásában".

Elismerései[szerkesztés]

Robin Warren Mexikóvárosban (2012)
  • 1994 Warren Alpert-díj
  • 1995 az Ausztrál Orvostudományai Társaság díja
  • 1995 az Ausztrálázsiai Patológusok Királyi Kollégiumának díja
  • 1996 a Hirosimai Egyetem érme
  • 1997 Paul Ehrlich-díj (Németország)
  • 1998 Howard Florey Centenáriumi Érem
  • 2005 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
  • 2007 Ausztrália Rendje

A Nyugat-ausztráliai Egyetem 1997-ben díszdoktori címet adományozott neki.

Családja[szerkesztés]

Warren orvostanhallgatóként ismerkedett meg leendő feleségével, a szülészorvosnak tanuló Winifred Williamsszel. Öt gyerekük született: John, David, Patrick és William (ikrek), valamint Rebecca Warren. Felesége 1997-ben hasnyálmirigyrák következtében meghalt és Warren ekkor döntött úgy, hogy nyugdíjba vonul.

Források[szerkesztés]