Thomas Hunt Morgan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas Hunt Morgan
Thomas Hunt Morgan.jpg
Született 1866. szeptember 25.
Lexington, Kentucky, USA
Elhunyt 1945. december 4. (79 évesen)
Pasadena, Kalifornia, USA
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása genetikus, embriológus
Díjak fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1933

Thomas Hunt Morgan (Lexington, 1866. szeptember 25.Pasadena, 1945. december 4.) Nobel-díjas amerikai genetikus, embriológus.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1866-ban született Charlton Hunt Morgan legidősebb fiaként. Már gyermekként nagy érdeklődéssel fordult a természethez: madarakat, madártojásokat, fosszílíákat gyűjtött.[1]

Egyetemi tanulmányait a Kentucky-i Egyetemen végezte; 1886-ban diplomázott. Posztgraduális képzését a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatott, morfológiát és fiziológiát tanulva.[1]

1904-1928 között a Columbia Egyetem kísérleti zoológia professzora volt, majd 1945-től a California Institute of Technology (Kaliforniai Műszaki Egyetem) biológia professzora.[1]

1904-ben feleségül vette Lilian Vaughan-t, akivel három lány és egy fiú gyermekük született.[1]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecetmuslicákkal (Drosophila melanogaster) végzett úttörő jelentőségű keresztezési kísérleteket. A kapcsoltan öröklődő jellegek vizsgálatára alapozva megfogalmazta az öröklődés kromoszómaelméletét. Eszerint a gének kromoszómákon helyezkednek el; a kapcsoltan öröklődő gének egyazon kromoszómán foglalnak helyet.

A homológ kromoszómákon elhelyezkedő allélek (génváltozatok) a crossing over (átkereszteződés) során egymással helyet cserélhetnek, így az allélek és a tulajdonságok új kombinációi alakulhatnak ki. Ez a jelenség felhasználható a rekombinációs térképezésben, amelynek lényege, hogy a rekombináns egyedek gyakoriságából következtethetünk két (vagy több) gén hozzávetőleges távolságára. A rekombinációs térképtávolság egységét Morgan tiszteletére centimorgannak (cM) nevezzük.

Morgan 1933-ban a kromoszómák öröklődésben játszott szerepének vizsgálatáért fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott.[1][2][3]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alább felsorolt, könyv formájában megjelent írásai, mind a genetikai szakirodalom klasszikusai.[1]

  • Heredity and Sex, (1913)
  • Mechanism of Mendelian Heredity, (1915)
  • The Physical Basis of Heredity, (1919)
  • Embryology and Genetics, (1924)
  • Evolution and Genetics, (1925)
  • The Theory of the Gene, (1926)
  • Experimental Embryology, (1927)
  • The Scientifc Basis of Evolution

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1933 [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Életrajza a Nobel-díj hivatalos weboldalán (angol). (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  2. Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 963 8453 605
  3. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1933/

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]