Arthur Kornberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Arthur Kornberg
Arthur Kornberg.jpg
Született 1918. március 3.
New York
Elhunyt 2007. október 26. (89 évesen)
Stanford
Állampolgársága amerikai
Gyermekei Roger Kornberg
Foglalkozása biokémikus
Iskolái
  • City College of New York
  • New York University School of Medicine
  • University of Rochester
Kitüntetései orvostudományi Nobel-díj (1959)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Kornberg témájú médiaállományokat.

Arthur Kornberg (New York, 1918. március 3. - Stanford, 2007. október 26.) amerikai biokémikus. 1959-ben Severo Ochoával közösen megkapta a orvostudományi Nobel-díjat a "DNS- és RNS-szintézis mechanizmusának felfedezéséért".

Tanulmányai[szerkesztés]

Arthur Kornberg 1918. március 3-án született New Yorkban. Szülei kelet-európai zsidó bevándorlók voltak; apja, Joseph Kornberg kis vasáru-kereskedéssel rendelkezett; anyja Lena Kornberg (lánykori nevén Katz) volt. Brooklynban járt elemi és középiskolába, majd mindössze 15 évesen beiratkozott az ingyenes City College of New York-ba, ahol 1937-ben BSc fokozatot szerzett. Az gazdasági válság idején a család nehéz anyagi helyzetben volt és Arthur előbb apja kereskedésében, majd egy férfiruha-boltban dolgozott eladóként az iskola mellett. Tanulmányait a Rochesteri Egyetem orvosi szakán folytatta és 1941-ben megkapta diplomáját. Egy évig belgyógyászati gyakorlaton volt, utána pedig, mivel az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, egy ideig hadihajón teljesített orvosi szolgálatot.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Egy sárgaságról írt cikke felkeltette a National Istitutes of Health (NIH) igazgatójának figyelmét és meghívta az intézetébe. Kornberg hiánybetegségeket tanulmányozott és itt kezdett el érdeklődni az anyagcsere útvonalai és a benne szereplő enzimek iránt. 1946-tól egy évet töltött Severo Ochoa New York-i laboratóriumában, ahol megtanulta az enzimek tisztítását és izolálta a malát-dehidrogenázt a májból és az akonitázt az izomszövetből. Ochoa ajánlásával további fél évet töltött Carl és Gerty Cori St. Louis-i intézetében, ahol megtanulta az "új biokémiát" és élethosszig tartó szenvedélyévé vált a bonyolult metabolitikus útvonalak kibogozása és az enzimek izolálása. Miután visszatért a NIH-be, létrehozta az Enzim és Anyagcsere Részleget és azt kezdte el kutatni, hogyan lesz a NAD és NADP molekulákból energiagazdag adenozin-trifoszfát. 1953-ban átment a Cori házaspár egyetemére, a St. Louis-i Washington Egyetemre, ahol a mikrobiológiai tanszék vezetésével bízták meg.

A DNS-szintézis felderítése[szerkesztés]

1953-ban fény derült a DNS szerkezetére, Kornberg pedig 1955-ben elkezdett foglalkozni a DNS-szintézis kérdésével. Mintegy hároméves munkával sikerült izolálni a DNS-polimeráz enzimet; kiderítette hogy mindig szükség van egy kiinduló egyszálú DNS-re a kettős spirál létrejöttéhez; ő fedezte fel, hogy az enzimnek szüksége van egy primerre, egy rövid kétszálú szakaszra, amit aztán folytathat; hogy az enzim nukleozid-trifoszfátokat használ fel az új DNS-molekulához; és hogy a DNS-polimerázban beépített hibajavító funkció is található.

A nukleinsav-szintézisben elért felfedezéseiért Arthur Kornberg 1959-ben Severo Ochoával közösen (aki az RNS-szintézisben ért el jelentős eredményeket) orvostudományi Nobel-díjban részesült.

Későbbi pályafutása[szerkesztés]

Kornberg más kutatókkal együttműködve megmutatta, hogy a mesterségesen lemásolt bakteriofág-DNS fertőzőképes. Eredményét az újságok úgy interpretálták, hogy először hozott létre életet kémcsőben. Ezen munkája során fedezte fel a ligáz enzimet, amely képes a lineáris DNS-molekula végeit összekapcsolva kör alakúvá változtatni azt. Kornberg felismerte, hogy a baktériumokban többféle DNS-polimeráz is működik; ezek egyikét, az Escherichia coli DNS-polimeráz III-át a fia, Tom Kornberg izolálta egyetemi hallgatóként. Másik fia, Roger Kornberg 2006-ban kapott kémiai Nobel-díjat az RNS-másoló enzimkomplexum szerkezetének felderítéséért.

1959-ben felajánlották számára a Stanford Egyetem újonnan létrehozott biokémiai tanszékének vezetését, amit egészen 1969-ig ellátott, majd utána az egyetem professzoraként dolgozott. 1988-ban visszavonult és professor emeritusként tevékenykedett.

Tagja volt az Amerikai Tudományos Akadémiának, az angol Royal Society-nek, az Amerikai Filozófiai Társaságnak. 1979-ben Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki.

Családja[szerkesztés]

Arthur Kornberg 1943-ban feleségül vette Sylvy Ruth Levyt. Három fiuk született, Roger Kornberg (kémiai Nobel-díjas strukturális biológia professzora a Stanford Egyetemon), Thomas Kornberg (a biokémia és biofizika professzora az San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen) és Kenneth Kornberg (laboratóriumokra specializálódott építész). Miután felesége 1986-ban meghalt, Kornberg 1988-ban összeházasodott Charlene Walsh Leveringgel. Charlene 1995-ben elhunyt, Kornberg pedig harmadszor is megnősült, Carolyn Frey Dixont vette el 1998-ban.

Arthur Kornberg 2007. október 26-án hunyt el Stanfordban, 89 éves korában.

Források[szerkesztés]