Edvard Moser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Edvard Moser
Edvard Moser 2015.jpg
Született 1962április 27. (56 éves)
Ålesund
Házastársa May-Britt Moser (1985–2016)
Foglalkozása neurofiziológus, agykutató
Iskolái
Kitüntetései orvostudományi Nobel-díj (2014)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edvard Moser témájú médiaállományokat.

Edvard Ingjald Moser (született 1962. április 27., Ålesund) norvég neurofiziológus, agykutató. 2014-ben feleségével, May-Britt Moserrel és a brit-amerikai John O'Keefe-fel közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat, mert "felfedezték az agy helyzetérzékelő rendszerének sejtjeit".

Életrajza[szerkesztés]

Edvard Moser 1963. január 4-én született a norvég kikötővárosban, Ålesundban. Szülei Németországból költöztek Norvégiába az 1950-es években. Apja orgonakészítő volt. Edvard 1984-től az Oslói Egyetemen tanult matematikát és programozást, majd 1985-től pszichológiát és neurobiológiát. 1985-ben házasodott össze May-Britt Moserrel és közösen elhatározták, hogy agykutatással akarnak foglalkozni. Feleségével együtt Per Oskar Andersen laboratóriumában a patkányok hippokampuszának anatómiája és a térbeli tájékozódás tanulása közötti összefüggést vizsgálták, ebből írták doktori disszertációjukat 1995-ben. A következő évben az Edinburgh-i Egyetemen Richard Morris laboratóriumában, illetve a University College London tanáránál, John O’Keefe-nél dolgoztak. Edvard és felesége 1996-tól a trondheimi Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem adjunktusa lett, ahol később mindkettőjüket professzorrá nevezték ki.

Kutatási területe[szerkesztés]

A Moser házaspár kutatási területe a hippokampusz neurális hálózata volt, azon belül a helyzetérzékelő agyi térképek létrejötte. Az O'Keefe által 1971-ben felfedezett helysejtek (place cells) aktivitását vizsgálva figyeltek fel az entorhinális kéreg, illetve a helyzetérzékelésben fontos szerepet játszó CA1 régió kapcsolatára. Elektródákkal mérve az egyes sejtek elektromos aktivitását az entorhinális kéreg dorzokaudális mediális területén (dorsocaudal medial entorhinal cortex, dMEC) megtalálták azokat a neuronokat, amelyek a patkány térbeli helyzetének változása esetén tüzeltek. A helysejtektől eltérően azonban ezek a neuronok szabályos rendben helyezkedtek el egymáshoz képest: egyenlő oldalú háromszögekből álló rácsot képeztek. Innen kapták rácssejt (grid cell) elnevezésüket is.

Későbbi kutatásaik során a Moser házaspár megtalálta a fej helyzetét, illetve az állat közvetlen környezetének határait figyelő sejteket is. Az általuk felfedezett sejttípusok kapcsolatban álltak a hippokampusz helysejtjeivel is az állat térbeli orientációjának meghatározása során. A neuronok alkotta helyzetmeghatározó rendszert olykor "belső GPS"-ként is emlegetik.

2007-ben Edvard és May-Britt Moser a trondheimi egyetem égisze alatt megalapította a Kavli Institute for Systems Neuroscience-t, 2013-ban pedig a Centre for Neural Computation-t.

Díjai[szerkesztés]

Edvard és May-Britt Moser Erna Solberg miniszterelnök társaságában

Kitüntetései és díjai nagy részét feleségével együtt kapta meg.

  • 1999: A Norvég Királyi Tudományos Akadémia fiatal kutatóknak adományozott díja
  • 2005: a Columbia Egyetem W. Alden Spencer-díja
  • 2006: a Zürichi Egyetem Betty és David Koetser-díja
  • 2006: a párizsi Bettencourt Alapítvány Liliane Bettencourt-díja
  • 2008: a Lundi Egyetem Eric K. Fernström-díja
  • 2011: a svájci Louis Jeantet Alapítvány orvosi kutatásért adományozott díja
  • 2011: Anders Jahre-díj
  • 2012: Perl-UNC neurobiológiai díj
  • 2013: Louisa Gross Horwitz-díj
  • 2013: a Norvég Királyi Tudományos Akadémia Fridtjof Nansen-díja
  • 2014: Karl Spencer Lashley-díj
  • 2014: Körber Európai Tudományos Díj
  • 2014: orvostudományi Nobel-díj May-Britt Moserrel és John O'Keefe-fel közösen. May-Britt és Edvard Moser volt az ötödik házaspár, aki együttes Nobel-díjban részesült.

Források[szerkesztés]