André Frédéric Cournand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
André Frédéric Cournand
Született 1895. szeptember 24.
Párizs
Elhunyt 1988. február 19. (92 évesen)
Great Barrington
Ország Franciaország
Egyesült Államok
Foglalkozása orvos, fiziológus
Iskolái Párizsi Egyetem
Díjak orvostudományi Nobel-díj (1956)

André Frédéric Cournand (Párizs, 1895. szeptember 24.Great Barrington, 1988. február 19.) francia–amerikai orvos, fiziológus. 1956-ban Werner Forßmann-nal és Dickinson W. Richardsszal megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült a szívkatéterezés technikájának kifejlesztéséért.

Pályafutása[szerkesztés]

André Cournand 1895. szeptember 24-én született Párizsban, Jules Cournand fogorvos és felesége, Marguérite Weber második gyermekeként. A Lycée Condorcet-be járt középiskolába, amit 16 évesen otthagyott, hogy egy magánlaboratóriumban természettudományos módszereket tanuljon. Ennek ellenére leérettségizett, majd apja tanácsára a Sorbonne-on kezdett orvostudományt tanulni. 1914-ben megkapta természettudományos oklevelét, majd folytatta orvosi képzését, amit azonban félbeszakított az első világháború kitörése. Cournand önként jelentkezett a francia hadseregbe és előbb közkatonaként, majd ezredorvosként végigharcolta a háborút; három bronzcsillaggal díszített Hadikereszttel is kitüntették.

A háború után befejezte az egyetemet és az Hôpitaux de Paris-ban kezdte meg orvosi munkáját. Cournand bejáratos volt az 1920-as évek modern művészetének párizsi köreibe, leendő feleségét, egy svájci zongoraművész lányát is itt ismerte meg. Miután elegendő gyakorlatot szerzett a belgyógyászatban és neurológiában és különösen a mellkasi betegségek területén, 1930-ban megvédte disszertációját és M. D. fokozatot szerzett. Ugyanebben az évben egyéves ösztöndíjjal a New York-i Bellevue Hospitalban kezdett el dolgozni. Néhány hónap után egy helyi kutatócsoport vezetője, Dickinson W. Richards felajánlotta neki, hogy csatlakozzon hosszú távú, a légzés élettanát vizsgáló projektjéhez. Cournand elfogadta az ajánlatot és az Egyesült Államokban maradt, ahol 1941-ben az állampolgárságot is megkapta.

A szívkatéterezés kifejlesztése[szerkesztés]

Cournand és Richards a légző-, valamint a szív- és érrendszer kapcsolatát vizsgálták és rendszeresen mérték az artériás és vénás vér CO2 és O2 tartalmát. A jobb mintavétel érdekében merült fel, hogy közvetlenül a szívkamrából kellene vért venniük. Cournand tudott arról, hogy a 20-as évek végén egy fiatal német orvos, Werner Forßmann önkísérlettel a saját szívébe bevezetett egy vékony katétert, de ezt Németországban is túl veszélyesnek és fölösleges hősködésnek tartották, Forßmannt pedig eltanácsolták a kórházból ahol dolgozott. Cournand és Richards hosszas állatkísérletekkel kidolgozták a módszer biztonságos használatát és végül 1941-ben közölték az új szívkatéterezési technika részleteit. Ezzel lehetővé vált a vérnyomás mérése közvetlenül a szívben, a súlyos szívbetegek állapotának jobb követése és egyes gyógyszerek szívbe juttatása.

A szívkatéterezés kifejlesztéséért André Cournand, Dickinson Richards és Werner Forßmann 1956-ban orvostudományi Nobel-díjban részesült.

Későbbi pályája[szerkesztés]

Cournand-t 1934-ben a Columbia Egyetem óraadó tanárrá, 1951-ben pedig professzorrá nevezték ki. A második világháború alatt tanácsadóként segítette az amerikai kormányt, többek között a vegyi fegyverekről. Számos díjban részesült, 1946-ban megkapta a Svéd Belgyógyászati Társaság Anders Retzius Ezüstérmét, 1949-ben az orvostudományi alapkutatásért járó Albert Lasker-díjat, 1956-ban a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és a párizsi Académie Nationale de Médecine aranyérmét, valamint a francia Becsületrendet. 1958-tól a francia kormány tudományos tanácsadójaként működött.

Családja[szerkesztés]

André Cournand Sibylle Blumert vette feleségül, Birel Rosset özvegyét, és adoptálta annak fiát, Pierre Birel Rosset-Cournand-t, aki azonban 1944-ben elesett a második világháborúban. Házasságából három lánya - Muriel, Marie-Eve és Marie Claire - született. 1959-ben Sibylle meghalt, Cournand pedig négy évvel később újra megházasodott, Ruth Fabiant vette feleségül. Ruth 1974-ben elhunyt, Cournand pedig a következő évben elvette régi ismerősét, a szintén orvos Beatrice Bishop Berle-t. Fiatal korában jó sportoló volt, futballozott és teniszezett, de mindenekelőtt a hegymászásnak volt szerelmese, tagja volt a Club Alpin Français-nek és az American Alpine Clubnak is.

André Frédéric Cournand 1988. február 19-én halt meg a massachusettsi Great Barringtonban, 92 éves korában.

Források[szerkesztés]