Allvar Gullstrand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Allvar Gullstrand
Allvar Gullstrand 02.jpg
Született 1862. június 5.
Landskrona
Elhunyt 1930. július 28.
(68 évesen)
Stockholm
Állampolgársága svéd
Nemzetisége svéd
Foglalkozása szemorvos
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései Orvosi Nobel-díj (1911)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Allvar Gullstrand témájú médiaállományokat.

Allvar Gullstrand (Landskrona, 1862. június 5.Stockholm, 1930. július 28.) Nobel-díjas svéd szemorvos.

Pályája[szerkesztés]

Allvar Gullstrand 1862. június 5-én született Landskronában, Pehr Alfred Gullstrand városi tisztiorvos és felesége, Sofia Mathilda Korsell első fiaként. Szülővárosában és Jönköpingben tanult és 1880-ban érettségizett. Apja hatására orvosnak kezdett tanulni az Uppsalai Egyetemen, majd 1885-től egy évet Bécsben töltött, ahol főleg szemészeti gyakorlatot folytatott; végül Stockholmban fejezte be tanulmányait és 1888-ban megkapta orvosi diplomáját. Ezután a stockholmi Szerafim Kórház (Serafimerlasarettet) szemészeti osztályán helyezkedett el, ahol a neves orvosprofesszor, Johan Widmark asszisztense volt. 1890-ben megvédte a szemtengelyferdülés témájában írt doktori disszertációját, a következő évtől pedig a Karolinska Intézet oktatója lett. Emellett folytatta kórházi munkáját, privát praxist folytatott és adminisztrátorként a Svéd Egészségügyi Nemzeti Tanácsban is dolgozott. 1894-ben az Uppsalai Egyetem meghívta, hogy professzorként szemészetet adjon elő és Gullstrand aktív pályája végéig Uppsalában maradt. 1914-ben az egyetem megváltoztatta szerződését, így már nem volt tanítási és gyógyítási kötelezettsége, minden idejét a kutatásra fordíthatta. 1927-ben professor emeritusként visszavonult.

Munkássága[szerkesztés]

Gullstrand elsősorban a szem optikai tulajdonságait kutatta. A szemtengelyferdülésről írt dolgozata után a szem fókuszáló képességének fizikai és matematikai hátterét dolgozta ki. Modellje jelentős előrelépésnek számított az akkor általánosan elterjedt Helmholtz-féle látáselmélethez képest.

Gullstrand találta fel a szemvizsgálatoknál ma is általánosan használt réslámpát, amit ha mikroszkóppal kombinált, pontosan meg tudta határozni az idegen testek helyét a szemgolyóban. Aszférikus lencséket tervezett azoknak a betegeknek, akik szemlencséjét szürkehályog miatt el kellett távolítani. Szintén ő fejlesztette ki a tükröződésmentes, ún. Gullstrand-féle oftalmoszkópot a szem vizsgálatára.

Munkájában mindig a pontosságot és a szigorú logikai következetességet képviselte. Sok időt töltött a hagyományos kezelési technikák felülvizsgálatával és a téves elképzelések kigyomlálásával. Intellektuális feddhetetlensége miatt gyakran kikérték tanácsát még azokon a területeken is ahol nem volt szakértő.

1911 és 1929 között tagja volt a Nobel-díj Bizottság fizikai részlegének (1922-től pedig ő töltötte be a Bizottság vezetői posztját). 1911-ben, már a Bizottság tagjaként egyszerre jelölték a fizikai (optikai munkásságáért) és az orvostudományi (szemészeti eredményeiért) díjra. Gullstrand lemondott a fizikai jelöléséről az utóbbi javára (így ő az egyetlen, aki vissza is utasította a Nobel-díjat és meg is kapta). Amikor 1921-ben fizikai Nobel-díjra jelölték Albert Einsteint a relativitáselmélete miatt, Gullstrand rendkívül kritikus jelentést írt róla (amelyből utólag kitűnt, hogy nem értette meg teljesen); emiatt az 1921-es díjat csak egy évvel később adták át Einsteinnek és nem a relativitáselméletért, hanem a fotoelektromos hatás magyarázatáért kapta.

Elismerései[szerkesztés]

1904-től az Uppsalai Királyi Tudományos Társaság tagja (1913-14-ben elnöke), 1905-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja (1925-26-ban elnöke). A Jénai, a Dublini és az Uppsalai Egyetem díszdoktorává választotta.

Családja[szerkesztés]

Gullstrand 1885-ben feleségül vette Signe Christina Breitholtzot. Egy lányuk született, aki fiatalon meghalt.

Allvar Gullstrand 1930. július 28-án halt meg Stockholmban, 68 éves korában.

Források[szerkesztés]