Szürke hályog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szürkehályog szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Szürkehályog
Az emberi szemen látható szürkehályog réslámpás vizsgálaton
Az emberi szemen látható szürkehályog réslámpás vizsgálaton

Latinul Cataracta
Angolul Cataract
Osztályozás
BNO-10 H25.-H26., H28., Q12.0
BNO-9 366
Főbb tünetek
Adatbázisok
OMIM601371
DiseasesDB2179
MedlinePlus001001
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szürkehályog témájú médiaállományokat.

A szürkehályog (cataracta, görögül vízesés) a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár teljes elszürkülését jelenti.[1] Az áttetszőség megszűnése megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a külvilágból a szem belsejébe, a retinára, így homályos látás alakul ki.

Története[szerkesztés]

A négy folyadék tanának elmélete szerint a szürkehályogot az okozza, hogy a pupilla mögött folyadékok folynak le. Innen a görög név. A négy folyadék tana szerint az egészséget négy testfolyadék, a vér, a nyálka, a sárga és a fekete epe egyensúlya biztosítja.

A szürkehályogot már a keresztény kor előtt műtéti úton kezelték. Babilonban is előkerültek a műtéthez használt eszközök.

Tünetei[szerkesztés]

A fő tünet a lassú, fájdalommentes látásvesztés. A látásélesség csökken, a fényérzékenység nő, mivel a szemlencsében homályok alakulnak ki. A kis kontrasztok nem látszódnak, a beteg mintha ködön át vagy koszos napszemüvegen át nézne. Kettőslátás alakul ki, ami a másik szem becsukásával sem tűnik el. A fényforrások körül halók és fényudvarok jelennek meg. A szem sötét-világos adaptációja lelassul, a térlátás romlik. A távollátók kezdetben javulást tapasztalhatnak a közeli tartományban, mert a lencse megvastagszik, és sűrűbbé válik. Ez a javulás azonban nem tart sokáig, mert a látás újra romlani kezd, először a távoli, majd a közeli tartományban is. A homályok minden tartományban csökkentik a látás élességét.

Egészséges szemmel
Szürkehályoggal


Típusai[szerkesztés]

A szürkehályog általában az idős korúak betegsége, 60 éves kor felett a gyakorisága ugrásszerűen növekszik. Ez az úgynevezett senilis cataracta. A szürke hályog betegségen belül megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos szürkehályogokat. Az elsődleges hályogok:

  1. a veleszületett szürkehályog (genetikai betegségek, például Down-szindróma)
  2. időskori (senilis) szürkehályog.

A másodlagos hályogok közé a gyógyszerek, szemészeti vagy általános betegségek, illetve sérülések okozta szürkehályogok tartoznak.

A szürkehályogot annak helye szerint jellemzik:

  • Cataracta corticalis: a homályok a lencse peremén alakulnak ki. Folyadékkal teli hólyagocskák okozzák. Az időskori szürkehályogok 50%-a kezdődik így.
  • Cataracta subcapsularis posterior: gyorsan fejlődik ki, és hamar látászavart okoz, különösen a közeli tartományban. Az időskori szürkehályogok 20%-a tartozik ebbe a típusba.
  • Cataracta nuclearis: lassan előrehaladó típus. A lencse a törőerő növekedése mellett elszíneződik. Kettőslátás alakulhat ki. Ha a beteg távollátó, akkor egy ideig újra jól láthat szemüveg nélkül.[2]

Okai[szerkesztés]

A szürkehályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott. Bármi okozhatja, ami a szem, vagy a szemlencse sérülésével, károsodásával jár. Így okozhatja:

Azokban a szakmákban, amikben forró anyagokkal kell dolgozni, a szürkehályog szakmai ártalomnak számít.

Veleszületett szürkehályogot okozhat:

A kancsalság veszélye miatt az újszülöttet mielőbb műteni kell.

A szemlencse normálisan áttetsző, ez úgy lehetséges, hogy a szemlencsét alkotó rostok hidrofóbok (taszítják a vizet). Valamilyen külső vagy belső tényező következtében a rostok a szürkehályog kialakulása során vizet vesznek fel, a szemlencse ion-egyensúlya felborul, ezért a lencse tisztasága lecsökken. A szürkehályog önmagában teljes vakságot (azaz fényérzés nélküli látást) nem okoz, de komplikálódhat zöld hályoggal, súlyos szemgyulladással, amely teljes vaksághoz vezethet. Az előrehaladott valamint az érett szürkehályog ugyanakkor a látást súlyosan károsítja. Paradox módon a szürke hályog kezdeti szakaszában előfordulhat a közeli látás javulása is, mivel a szemlencse törőereje a szürkehályog miatt fokozódhat. Később azonban mind a távoli mind a közeli látás romlik. A szürkehályog előrehaladási üteme egyéntől, valamint a kiváltó okoktól függ.

Előfordulása[szerkesztés]

A szürkehályog többnyire időskori betegség, ami hónapok, vagy évek alatt fejlődik ki. A veleszületett szürkehályog ritka, az esetek kevesebb, mint 1%-ában fordul elő. Afrikában azonban az éhezés miatt sok gyerek érintett.

Kezelése[szerkesztés]

Jelenleg a harmadik világban, ahol a szürkehályog-műtét nem elérhető, a vezető vaksági okok egyike. A fejlett világban a modern mikrosebészeti technikával, ultrahangos eljárással történik az eltávolítása. A műtétet műlencse (protézis) beültetésével kombinálják a szemlencse törőerejének pótlása végett. Az intraokuláris lencse hagyományos típusai nem képesek alkalmazkodni; még a fiatal betegek is olvasószemüvegre szorulnak. Egy másik hagyományos lehetőség a multifokális lencsék alkalmazása, továbbá alkalmazható a monovíziós technika, amiben az egyik szemet közelre, a másikat távolra állítják be élesnek. 2000 óta léteznek olyan típusok, amik egy bizonyos mértékig alkalmazkodni tudnak. Egyes lencsék törőereje a műtét után UV-fény segítségével újraigazítható. Az alkalmazandó eljárásról a betegnek a műtét előtt kell döntenie. Ez az eljárás – bár mint minden műtét járhat komplikációkkal – rutinműtétnek számít.

A műtétet rendszerint helyi érzéstelenítéssel végzik. Az injekciót a szemgolyó közvetlen közelébe, vagy mögé adják. Ez nemcsak érzéstelenít, hanem a szemmozgató izmokat is lebénítja. Szemcseppel is végeznek érzéstelenítést, de mivel ezzel a szemizmok nem bénulnak le, alkalmazási körük szűkebb. Altatásos műtétet inkább akaratlan szemmozgások, pszichikai zavarok, egyetlen látó szem esetén, vagy a beteg kívánságára végeznek. Ha mindkét szemet műtik, akkor a két szem műtéte között rendszerint négy hetet, de legalább annyit várnak, hogy az első műtött szem begyógyuljon. Erre az anizometrópia elkerülése végett van szükség. (Hátha nem monovíziós technikát akar használni a beteg? És ha azt akarja, akkor kialakulna-e? Olyan lenne, mint amilyet akarna?) Némely esetben elég néhány napot várni. A műtét után antibiotikumokat és gyulladáscsökkentőket adagolnak szemcsepp formájában, hogy megelőzzék a fertőzéseket.

A műtét biztonságosnak számít, a legtöbb komplikáció ritka. Ezek közé tartoznak a fertőzések a szemgolyóban, a lencse mögötti terület sérülései, és az üvegtest előreesése. Mindezek a látás élességének csökkenéséhez vezetnek, és másodlagos hályogot okoznak. Az újfajta operációs módszerek és lencsék 50%-ról 4%-ra csökkentették a másodlagos hályog kialakulásának kockázatát. A másodlagos hályog pupillatágítás után lézeres műtéttel megszüntethető.

Megelőzése[szerkesztés]

Jelenleg kutatások folynak a szürkehályog megelőzése irányában. Korábban használt szemcseppekről kiderült, hogy nem hatékonyak a megelőzésben. Az Amerikai Egyesült Államokban folytatott AREDS tanulmány kimutatta, hogy bizonyos vitaminok és antioxidánsok szedése lassítani tudja a szürkehályog előrehaladását, de a már kialakult homályokat nem szünteti meg. A lutein és zeaxantin karotinoidok a szürke- és zöldhályog kialakulását előzhetik meg a legújabb kutatások szerint. Jó forrás ezekre például a papaya, de ezek megtalálhatóak szinte az összes narancssárga növényben és gyümölcsben is.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Allen D, Vasavada A. (2006. July). „Cataract and surgery for cataract.” (angol nyelven). BMJ. 333 (7559), 128-32. o. DOI:10.1136/bmj.333.7559.128. PMID 16840470.  
  2. Johannes Patzelt. Augenheilkunde München 2005 ISBN 3-437-42126-3, Seite 53
  3. Roche Lexikon Medizin, Urban & Fischer bei Elsevier, 2003, ISBN 978-3-437-15150-7
  4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3705341/