Szerológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerológia, a vérszérum (vérsavó), és más testnedvek tudományos vizsgálata. A gyakorlatban a kifejezés általában a szérumban lévő antitestek diagnosztikai azonosítására utal.[1] Az ilyen antitestek jellemzően egy fertőzésre történő válaszként (adott mikroorganizmussal szemben),[2] idegen fehérjékkel szemben (pl.: nem megfelelő vér átömlesztése esetén), illetve saját fehérjékkel szemben (autoimmun betegség) alakulnak ki.

Szerológiai vizsgálatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerológiai vizsgálatot diagnosztikai céllal végeznek, olyan esetben, amikor gyanítható fertőzéses megbetegedés; ezen kívül reumás megbetegedés esetén, illetve sok más esetben. A szerológiai vizsgálat segítségével meghatározható az egyén vércsoportja,[1] valamint diagnosztizálhatók bizonyos immunrendszeri deficienciák amelyek az antitestek hiányával hozhatóak összefüggésbe, mint például az X-kromoszómához kötött agammaglobulinaemia. Utóbbi esetekben az antitestek tesztje konstans negatív.

Létezik néhány szerológiai technika, amelyek használata a vizsgált antitesttől függ: ELISA, agglutináció, csapadék, komplement-kötés (Complement-fixation), illetve fluoreszkáló antitestes vizsgálat.

Egyes szerológiai vizsgálatok nem korlátozódnak a szérumra; elvégezhetők más testnedveken is, például ondón és nyálon, mert (nagyjából) hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Szerológiai vizsgálatokat a kriminalisztikában is alkalmaznak.

Szerológiai felmérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerológiai felméréseket az epidemiológusok gyakran alkalmazzák egy adott betegség elterjedtségének megállapítására. Az ilyen felmérések néha más szexuális vizsgálatkor vett minták véletlenszerű és anonim felhasználásával történnek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Serology című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b Ryan KJ, Ray CG (editors). Sherris Medical Microbiology, 4th, McGraw Hill, 247–9. o (2004). ISBN 0-8385-8529-9 
  2. Washington JA. Principles of Diagnosis: Serodiagnosis. in: Baron's Medical Microbiology (Baron S et al., eds.), 4th, Univ of Texas Medical Branch (1996). ISBN 0-9631172-1-1