Kriminalisztika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kriminalisztika, a nyomozás tudománya; elsősorban bűnügyi, de emellett szabálysértési, közigazgatási és fegyelmi ügyekben. A nyomozás feladata a múltban lezajlott cselekmények, események felderítése és bizonyítása. Természetesen a kriminalisztikai ismeretek a nyomozáson túl felhasználhatók a bűncselekmények megelőzése és megszakítása céljából is.

Beszélhetünk a kriminalisztikáról mint önálló és elkülönült bűnügyi tudományról; beszélhetünk a kriminalisztikáról, mint a büntető eljárásjog tartalmi oldaláról; és végül mint gyakorlati módszerek és ajánlások összességéről.

A kriminalisztika felosztása hagyományosan általános és különös részre történik.

Az általános rész tartalmazza a kriminál-metodológiát, a krimináltechnikát, a krimináltaktikát, a kriminál-statisztikát és stratégiát, illetve a titkosszolgálati módszerek általános kérdéseit. A különös rész tartalmazza a kriminálmetodikát és a titkosszolgálati erők eszközök és módszerek különös szabályait.

A kriminál-metodológia a kriminalisztika általános kérdéseivel foglalkozik; a kriminalisztika fogalmával, tudományágak közti elhelyezésével, felosztásával és belső rendszerével. Ide tartoznak továbbá a kriminalisztika legalapvetőbb elméletei: az ismeretelmélet, az azonosításelmélet, a bizonyításelmélet.

Technika és taktika[szerkesztés]

A krimináltechnika a tárgyi bizonyítékok tudományterülete; a műszaki- és természettudományok illetve a sajátos határtudományok eredményeinek a kriminalisztika fenti céljai érdekében történő felhasználására vonatkozó szabályok, módszerek és ajánlások összessége. Jelentősége abban rejlik, hogy a modern bizonyítás a személyi bizonyítékok helyett a nehezebben korrumpálható tárgyi bizonyítékokra helyezi a súlyt. Részei hagyományosan:

- Fényképészet, videotechnika és helyszínrajzolás. (Analóg- illetve digitális technika, 3D helyszínrajz, történtek animációs rekonstruálása)

- Biológiai anyagmaradványok; szőrök morfológiájától a haemogenetikáig.

- Szervetlen anyagmaradványok; üvegtörmelék, festékfolt, szövetszálak fizikai és vegyi vizsgálata.

- Kábítószerek analitikai vizsgálata (növényi és szintetikus kábítószerek)

- Egyéb biológiai részterületek: rovartan (entomológia), botanika (növényrészek összehasonlítása); mezőgazdaság (kábítószer-ültetvények)

- Továbbá a műszaki és igazságügyi orvostani - patológiai eredmények.

Az öt "klasszikus kriminalisztikai szakértői terület" azaz - Daktiloszkópia - Nyomtan - Fegyvertan - Írásszakértés (íráskép egyedre azonosít; grafológia mint pszichológiai módszer; szövegnyelvészet) - Okmányszakértés (okmányok biztonsági megoldásai; hamis vagy változtatott okmányok kiszűrése)

Továbbá ide tartoznak a bűnmegelőzési célú biztonságtechnikai berendezések (kamerák, riasztók, beléptetők) és a kriminalisztikai csapdák.

A krimináltaktika a nyomozási eljárások módszertana; az eljárásjog által jogilag szabályozott eljárások tartalmi szabályozása ajánlásokkal.

- Kihallgatások, helyszíni kihallgatások, adatgyűjtő kérdezősködések.

- Helyszíni szemle.

- Házkutatás,

- Motozás, lefoglalás.

- Razzia, körözési tevékenységek.

- Nyilvántartások kiépítése és kezelése.

A kriminálstatisztika és kriminálstratégia a bűnügyi adatok elemzésével és értékelésével foglalkozik, ez részben határterület a [kriminológiával]. Ide tartozik a bűnözés térbeli és időbeli megoszlása, bűncselekmények sorozat-jellegének kimutatása vagy akár az elkövetői személyiségprofilok alkotása.

Metodika[szerkesztés]

A kriminál metodika az egyes bűncselekményfajták felderítésének, nyomozásának speciális feladatait, szakmai fogásait tartalmazó tudományterület. A kriminál-metodika az egyes kriminalisztikai értelemben vett esemény-fajták nyílt nyomozásával foglalkozik. Azért hangsúlyozandó a kriminalisztikai értelemben vett fogalom, mert pl. büntetőjogilag nincs olyan, hogy gépkocsi-feltörés vagy betöréses lopás, kriminalisztikailag viszont van. Ide tartozik az alábbiak felderítése - kivizsgálása:

- Rendkívüli halál.

- Emberölés, testi sértés.

- Közlekedési vagy vadász-baleset.

- Alkalmi lopás, trükkös lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, kifosztás.

Források[szerkesztés]

  • Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Tankönyv és Atlasz; Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2005.
  • Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika; BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2004.
  • Illár Sándor (szerkesztő): Kriminalisztika 1. Krimináltechnika; BM Könyvkiadó, 1984.
  • Illár Sándor (szerkesztő): Kriminalisztika 2. Krimináltaktika; BM Könyvkiadó, 1983.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]