Botulizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A clostridium enterotoxin hatásának a következménye emberben, enyhe hasmenéssel járó ételmérgezés[1]

A botulizmus (a latin botulus, "kolbász" szóból) egy ritka, de veszélyes paralitikus (bénulásos) betegség. A Botulinum toxin nevű idegméreg okozza. A botulin a legmérgezőbb ismert toxin. Blokkolja az idegrendszert, a légzési- és a mozgatóizmok bénulását okozza. Ritkán használatos, népies magyar elnevezése: kolbászmérgezés. Kórokozója, a Clostridium botulinum anaerob, neurotoxint termelő baktérium anyagcsereterméke, amelynek méreganyaga zöldségekben is előfordulhat.

Fajtái[szerkesztés]

A botulizmusnak három fő fajtáját ismerjük:

  • Étel okozta botulizmus – ezt olyan étel fogyasztása okozza, amely botulinum toxint tartalmaz. Előidézhetik a nyersen elfogyasztott hentesipari készítmények, de a lelkiismeretlenül, vagy rossz technológiával készült házi készítmények is.[2]
  • Sebbotulizmus, ezt sérülés során szerzik, ilyenkor a seb Clostridium botulinum baktériummal fertőződik.
  • Gyermekbotulizmus – ezt a baktérium spórájának elfogyasztása okozza, amely azután tenyészni kezd a belekben és toxint termel.

A botulizmus minden fajtája végzetes lehet, ezért orvosi szükséghelyzetet teremt. Az étel-okozta botulizmus különösen veszélyes, hiszen ilyenkor ugyanabból a forrásból egyszerre többen is fertőződhetnek. Ételmérgezést a rosszul hőkezelt konzervek fogyasztása útján csak az a toxin vált ki, amely az ételben, vagy konzervben termelődött. Az édes és savanyú ételek nem veszélyesek, mert ezekben toxin nem képződik.[3]

A botulizmus klasszikus tünetei 12-36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra is és 10 nap is. A tünetek: száraz száj, nehéz nyelés, nehéz beszéd, izomgyengeség, dupla látás, hányás, heves hasmenés, előrehaladó izombénulással. Ha a fertőzés kezeletlen marad, lebénulhatnak a karok, a lábak, a törzs, a légzőizmok és bekövetkezhet a halál.

Minden esetben a toxin okozza a megbetegedést, nem a baktérium maga. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a toxin jelenléte önmagában is elegendő a súlyos betegség kialakulásához, így gyakorlatilag baktériummentes étel is okozhat botulizmust, ha az korábban a méreggel szennyeződött.

Diagnózis[szerkesztés]

A diagnózist a laboratórium a hányadékból, a gyomormosó folyadékból, ételmaradékból állítja fel, ezért ezeket gondosan meg kell őrizni.[4]

Kezelés és megelőzés[szerkesztés]

Mivel a Clostridium botulinum a szervezetben csak igen kivételes esetekben képes szaporodni, s a betegséget kizárólag a toxin okozza, nincs értelme antibiotikumot adni. A cél az emésztőrendszerből még fel nem szívódott toxin eltávolítása; illetve a sejtekhez még nem kötődött méreg közömbösítése ellenszérummal. Mivel a botulinum toxin - a legtöbb bakteriális toxinhoz hasonlóan - hőérzékeny, a betegség az ételek megfelelő hőkezelésével megelőzhető (a toxinnal fertőzött étel egyszerű felmelegítése nem elég, több perces alapos főzés szükséges).[5] A nem kellő maghőmérsékleten[6] végzett főzést túlélő baktériumok elszaporodhatnak.[7] A leghőtűrőbb, elpusztítandó toxikus mérgezést okozó mikroorganizmus az endospórát képző, anaerob talajlakó szaprofiton, a Clostridium botulinum.[8] Ez a mikroorganizmus okozza a botulizmust, amely a nyersen elfogyasztott hentesipari készítmények és a lelkiismeretlenül vagy a rossz hőkezelési technológiával készült házi készítmények következménye is lehet.[9] Az 52/2010. (IV. 30.) FVM[10] rendelet szerint "Biztonságos hőkezelés az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen át tartó 72 °C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75 °C-ot biztosít." A jobb tartósító hatás érdekében a hőkezelést a hűtéssel célszerű együtt alkalmazni. A mikroorganizmusok által bekövetkező fertőzés elsődlegesen, a szakszerűtlen, laikus, otthoni, vagy háztáji, és a tévhiteken alapuló helytelen tartósító technológia következménye.

Fegyverként is felhasználták[szerkesztés]

„Európában történt mérgezéses esetek közül a legnagyobb visszhangja az 1996-os olaszországi botulizmus mérgezésnek volt, amikor egy fiú meghalt, hatan pedig kórházba kerültek a mascarpone sajt fogyasztása után. Ez volt az első eset, hogy a botulizmus kórokozója tejtermékben előfordult. Az ENSZ ellenőrei már a 90-es évek közepén találtak Irakban olyan robbanófejeket, amelyek botulizmus-toxint tartalmaztak. Irak elismerte a toxin előállítását.”

[11]

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztői Alapítvány, Budapest 2003, ISBN 9632027663

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János: A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.), tankonyvtar.hu
  2. A bacilus a növényevő állatok beleiben, vagy a trágyázott földben található, a rosszul kimosott béllel, vagy a földdel szennyezett zöldségfélékkel kerülhet az emberi szervezetbe.
  3. A toxint tartalmazó húskonzervekben néha puffadás, vagy avas mellékíz észlelhető.
  4. Ellentétben a többi ételmérgezéssel, a botulizmust a székletből nem lehet diagnosztizálni.
  5. Fontos a növényi konzervek sterilezése. Felpuffadt konzervet ne fogyasszunk .
  6. A maghőmérő minek van?, origo.hu
  7. A húsfeldolgozás technológiája , chemonet.hu
  8. Hústermékek hőkezelésének tervezése, dea.lib.unideb.hu
  9. Botulizmus – a legsúlyosabb ételmérgezés, 2010-2014.kormany.hu
  10. 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről, net.jogtar.hu
  11. Biológiai fegyverek

További információk[szerkesztés]