Ellenszérum
Az ellenszérum vagy antiszérum valamilyen antigénnel immunizált állat vagy ember vérszéruma, mely a beoltott antigén ellen termelt poliklonális ellenanyagokat tartalmaz.[1] Különböző, általában fehérje természetű antigének elleni szérumok számos akut mérgezés vagy fertőzés esetén használatosak, passzív védőoltásként.[2] Ilyen esetekben, a megelőző aktív védőoltásokkal ellentétben nincs idő megvárni az egyénben kialakuló immunválaszt, hanem a szervezetbe jutott káros toxin vagy kórokozó gyors eliminálását segítő ellenanyagok bejuttatásával erősítik a védekezést. A beadott ellenanyagok semlegesíthetik a toxinokat, ami számos esetben életmentő lehet. (pl. kígyómarás,[3] skorpiócsípés,[4] egyes pókcsípések,[5] veszett állat harapása,[6] botulizmus,[7] stb.) Nehézséget jelent, hogy bizonyos antigénekkel szemben (pl. kígyómérgek toxinjai) nehézkes ellenszérumot előállítani, hiszen a mérget be kell szerezni, azzal immunizálni kell valamilyen állatot (pl. lovat, bárányt, kecskét), majd az állattól ezt követően vérszérumot kell nyerni, amiből további lépésekkel ki kell tisztítani az ellenanyagokat. A hétköznapi szóhasználattal ellentétben nem a teljes állati szérumot adják be, a készítmények tisztított formában tartalmazzák az ellenanyagokat, bár maradhat bennük egyéb szérumfehérje is.[8] További probléma, hogy mivel embereket mérgekkel nem immunizálnak, az ilyen, állatokból nyert szérumok az emberi szervezet számára fajidegen fehérjéket tartalmaznak, amikkel szemben az egyénben immunválasz alakulhat ki, ami súlyos mellékhatásokhoz vezethet, pl. anafilaxiás reakciót válthat ki a betegben.[9] Számos fertőző betegséggel szembeni passzív védőoltás ezért emberi szérumból nyert antitesteket tartalmaz. Ugyancsak problémát jelenthet, ha az egyént az adott helyen ritkának számító marás éri, mellyel szemben a közeli központokban nem tartanak ellenszérumot.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az immunizálni kívánt állat testébe csekély mennyiségű, hígított kígyómérget juttatnak. A szervezetében fellépő immunválasz alatt antitestek képződnek. Ezeket az antitesteket kivonják az állat véréből, és ellenszérumot állítanak elő. Lassan emelik az állatba fecskendezett méreg mennyiségét, amire annak immunrendszere még több ellenanyag termelésével válaszol.
A méreg semlegesítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A méregmolekulának azonos alakja van, úgy illenek az ember sejtjeinek valamely receptorába, mint kulcs a zárba. Ha az ellenanyaggal megváltoztatják a méregmolekulákat, akkor a kulcs már nem illeszkedik többé a zárba, azaz a vérben szabadon kering, de nem képes kifejteni mérgező hatását.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Wilde H, Thipkong P, Sitprija V, Chaiyabutr N. (1996). "Heterologous antisera and antivenins are essential biologicals: perspectives on a worldwide crisis". Ann Intern Med. (angol nyelven). 125 (3): 233–6. doi:10.7326/0003-4819-125-3-199608010-00012. PMID 8686982.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Gutiérrez JM, León G, Lomonte B. (2003). "Pharmacokinetic-pharmacodynamic relationships of immunoglobulin therapy for envenomation". Clin Pharmacokinet. (angol nyelven). 42 (8): 721–41. PMID 12846594.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|month=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Hifumi T, Sakai A, Kondo Y, Yamamoto A, Morine N, Ato M, Shibayama K, Umezawa K, Kiriu N, Kato H, Koido Y, Inoue J, Kawakita K, Kuroda Y. (2015). "Venomous snake bites: clinical diagnosis and treatment". J Intensive Care. (angol nyelven). 3 (1): 16. doi:10.1186/s40560-015-0081-8. PMID 25866646.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Chippaux JP. (2012). "Emerging options for the management of scorpion stings". Drug Des Devel Ther. (angol nyelven). 6: 165–73. doi:10.2147/DDDT.S24754. PMID 22826633.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|month=(súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) - ↑ Vetter RS, Isbister GK. (2008). "Medical aspects of spider bites". Annu Rev Entomol. (angol nyelven). 53: 409–29. PMID 17877450.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|month=(súgó) - ↑ Chutivongse S, Wilde H, Supich C, Baer GM, Fishbein DB. (1990). "Postexposure prophylaxis for rabies with antiserum and intradermal vaccination". Lancet. (angol nyelven). 335 (8694): 896–8. doi:10.1016/0140-6736(90)90488-Q. PMID 1969993.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Li D, Mattoo P, Keller JE. (2012). "New equine antitoxins to botulinum neurotoxins serotypes A and B.". Biologicals. (angol nyelven). 40 (4): 240–6. doi:10.1016/j.biologicals.2012.03.004. PMID 22560800.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Theakston RD, Warrell DA, Griffiths E. (2003). "Report of a WHO workshop on the standardization and control of antivenoms". Toxicon. (angol nyelven). 41 (5): 541–6. doi:10.1016/S0041-0101(02)00393-8. PMID 12676433.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ León G, Herrera M, Segura Á, Villalta M, Vargas M, Gutiérrez JM. (2013). "Pathogenic mechanisms underlying adverse reactions induced by intravenous administration of snake antivenoms". Toxicon. (angol nyelven). 76: 63–76. doi:10.1016/j.toxicon.2013.09.010. PMID 24055551.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
