Idegrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék.

Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer amely irányítja a szervezet többi részét. Feldolgozza a külső és belső ingereket, amikre a test valamennyi részének irányításával reagál. Két sejttípusból áll: neuronokból és ún. gliasejtekből. Ez utóbbiak a neuronokat hivatottak támogatni. Az idegrendszer két részre is osztható: központi idegrendszerre és környéki idegrendszerre. A neuronok kapcsolatot létesítenek a két rendszeren belül és között is.

Központi idegrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A központi idegrendszer feladata az információ feldolgozása és ez alapján döntések meghozatala. Ebbe beletartoznak a szó szoros értelmében vett döntések, illetve az izmokat ellátó idegek számára az információ megtervezése. Az információt felvevő részeket szenzoros, a leadókat motoros részeknek nevezzük. A központi idegrendszer anatómiailag és funkcionálisan 2 nagy részre osztható: a gerincvelőre és az agyvelőre. Mindkét részt kívülről beburkolja a három agyhártya, nevezetesen a dura mater, az arachnoidea és a pia mater. Általános jellemző még az agy-gerincvelői folyadék, vagy liquor cerebrospinalis, mely védelemmel látja el az agyat, illetve a gerincvelő központi csatornájában található.

Az agyvelőt további részekre oszthatjuk az embrionális agyhólyagokból kialakuló agyterületek szerint: nagyagyra (cerebrális féltekék a telencephallon hólyagból)és közti agyra (a diencephallon hólyagból), ezek alkotják az előagy struktúráját. Középagyra (mesencephallon, a mesencephallon hólyagból), mely egyedül alkotja a középagy strukturáját. Utóagyra, mely áll a hídból (pons), a nyúltvelőből (medulla oblongata), valamint a kisagyból (cerebellum). Az utóagy a metencephalon és rhombencephalon másodlagos agyhólyagokból fejlődik ki.

A gerincvelőt 2 részre oszthatjuk: kívül a fehér állományra, belül a szürke állományra. A szürke állomány nagyrészt az idegsejtek sejttestjeiből áll. További laminákra tagolódik, ezeket Rexed-féle lamináknak nevezzük. A fehér állomány tartalmazza a neuronális pályákat.

Környéki idegrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomatikus idegrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autonóm idegrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]