Muszkarin
Muszkarin | |||
A muszkarin szerkezete | |||
IUPAC-név | [(2S,4R,5S)-4-hidroxi-5-metiloxolán-2-il]metil-trimetilazánium | ||
Más nevek | l-(+)-muszkarin, muszkarin, (2S,4R,5S)-(4-hidroxi-5-metil-tetrahidrofurán-2-ilmetil)-trimetil-ammónium, 2,5-anhidro-1,4,6-tridezoxi-6-(trimetilammónio)-d-ribohexit | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 300-54-9 | ||
PubChem | 9308 | ||
ChemSpider | 8949 | ||
| |||
| |||
InChIKey | UQOFGTXDASPNLL-XHNCKOQMSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C9H20NO2+ | ||
Moláris tömeg | 174,26 g/mol | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
R mondatok | R22-R36[1] | ||
S mondatok | S26-S36[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A muszkarin, l-(+)-muszkarin, néhány gombafajban előforduló szekunder anyagcseretermék. Inocybe és Clitocybe fajokban fordul elő többek között a mérgező C. dealbata-ban. Elsőként 1869-ben a légyölő galócából (Amanita muscaria) izolálták, innen kapta a nevét.
Ez volt az első megismert paraszimpatomimetikus hatású vegyület. Erősen aktiválja a perifériás paraszimpatikus idegrendszert, izomgörcsöket és halált okozhat. A központi idegrendszerre nem hat, mivel nem jut át a vér-agy-gáton pozitív töltésű nitrogénatomja miatt. A muszkarin az acetilkolin neurotranszmitter hatását utánozza; a metabotróp muszkarinos acetilkolin receptorokhoz kapcsolódik.
A muszkarinmérgezés tünetei: a megnövekedett nyálelválasztás, izzadás, könnyezés a gomba fogyasztása után 15-30 perccel. Nagy adagok bevételét hasfájás, hányinger, hasmenés, homályos látás és nehéz légzés kíséri. A mérgezés tünetei 2 óra után enyhülnek. Ritkán halálhoz vezethet, amit szívelégtelenség, légzési elégtelenség okoz. Az ellenméreg az atropin.
A muszkarin csak nyomokban található meg a légyölő galócában, itt inkább muszcimol van jelen jelentősebb mennyiségben. Az Entoloma és a Mycena gombafajokban olyan mennyiségben van a muszkarin, hogy fogyasztásuk veszélyes. Veszélytelen mennyiségekben a Boletus, Hygrocybe, Lactarius és a Russula fajokban is megtalálható.
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 3 kötet., 295. o. ISBN 963-10-3269-8
Hivatkozások
[szerkesztés]- Katzung, Bertam G. Basic and Clinical Pharmacology, 9th ed. (2004). ISBN 0-07-141092-9