Venezuelai magyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
„Plaza Hungría” (Magyar tér), Caracasban, Venezuelában
Venezuelai magyarház, Caracasban
A venezuelai magyar ház mennyezete. Készítette Pirala Zoltán a Hibján, Bisits és Dózsa családok segítségével
A venezuelai magyar ház belseje

A venezuelai magyar közösség főként azokból áll, akik a második világháború vagy az 1956-os forradalom után emigrálásra kényszerültek Venezuelába, Dél-Amerikába.

A venezuelai magyar közösség történetéből[szerkesztés]

Az 1947 és 1950 közötti időszakban Venezuelába kivándorolt magyarok első gyülekező helye egy bérelt villa (Quinta Mauraco) volt. Később, 1952-től egy tágasabb házba költözött; az Avenida Los Castañoson, Los Chorros negyedbe, Caracas keleti részébe.[1] 1948. december 24-én, az „El Trompillo” magyar menekültek táborában dr. Puky Pál (19041989) elsőként tartott református istentiszteletet az ottani magyarok számára. 1952 szeptemberében tartotta meg Pósfay György evangélikus lelkész az első hivatalos venezuelai istentiszteletét a caracasi Pedagógico Esperanza evangélikus iskola imatermében a Campo Alegre városrészben. A Lutheránus Világszövetség felszólítására érkezett az Amerikai Egyesült Államokból, hogy a venezuelai magyar evangélikusokat és reformátusokat szolgálja. A caracasi protestánsok már 1949-től fogva tartottak bibliaórát, hittanórát, istentiszteletet és vasárnapi iskolát. Dr. Nyerges Miklós gondnok irányításával alakult meg az első caracasi magyar protestáns egyházközség. A háború utáni első caracasi magyar ünnepséget, a Szent István-napot dengelegi Fényes Iván okleveles gépészmérnök, az Universidad Central tanára rendezte; Fényes Iván és családja igen aktív társadalmi szerepet töltöttek a caracasi magyar közösségben. Fényes Iván egyik leánya Báró Boeselager Wolfhardné Fényes Csilla, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik alapítója, másik lánya Kunckel Dietrichné Fényes Ildikó, a Latin-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke volt.

Pósfay György lelkész folytatta és kiépítette a kezdett munkát, majd 1952 októberében megjelentette az Üzenet című egyházi lap első számát. A Lutheránus Világszövetség támogatásával La Castellanában a német, lett, skandináv és magyar gyülekezetek közösen építettek templomot, kápolnát, paplakokat, internátust belföldön lakó gyerekeknek Iglesia Evangélica Luterana en Venezuela La Resurrección névvel. Pribusz György katolikus pap testvéri szeretettel fogadta az újonnan érkezett protestáns lelkészt. Pósfay György 1971-ig szolgálta a venezuelai magyar és skandináv gyülekezeteket. E 19 év alatt rendszeresen prédikált Venezuela vidéki községeiben, egész Dél- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség magyarjai között. Az évek során több protestáns egyházi vezető látogatta meg a caracasi magyar gyülekezetet, köztük dr. Leskó Béla, a Buenos Aires-i Teológia rektora (Facultad Luterana de Teología, José C. Paz) és dr. Vajta Vilmos, világhírű teológus. Az egyház diakóniai munkája anyagi fedezetét a gyülekezet Lórántffy Zsuzsanna Nőegylete által szervezett évi őszi vásár bevétele tette és teszi mai napig lehetővé. A venezuelai MHKB (Magyar Harcosok Bajtársi Közössége) csoportjának az alapító tagja, valamint hosszú évekig vezetője és szervezője, Bartha Rudolf katonatiszt, akinek az apja, Bartha Albert, az egykori Magyar királyság volt honvédelmi minisztere volt.

1953-ban Egyedné Erzsébet magyar cserkészfőparancsnok kezdeményezésére megrendezésre került az első „Fehérbál”, mely a fiatal magyarok első, hivatalos bemutatása a kolóniában. Ez hagyomány lett, amit a mai napig még tartanak Venezuelában.

1954-ben pedig dr. Dolányi Géza ügyvéd, Dolányi-Kovács Alajos (18771963) fia, és Farkas Endre (19081994) vezérkari őrnagy megalapította a „Mindszenty Római Katolikus Egyházközösséget” több magyar hozzájárulásával. Farkas Endre édesapja, dr. Farkas István (18751921), az egykori Sümeg főszolgabírája volt. 1954-ben Farkas Endre maga elolvasta az indítványt; létrehozása után tagja lett a római katolikus világi tanácsnak, és az elkövetkező években közvetítő szerepet vállaló, tisztelt személyisége lett a kolóniának, ahol aktív és békítő szerepet játszott minden konfliktusban.

Az 1969-ben alapított venezuelai magyar kultúrház a legnagyobb Latin-Amerikában, ahol összesen tizennyolc magyar közösséget tartanak nyilván. Ezek között van a Szent Erzsébet Katolikus Nőegylet, a Gyöngyösbokréta és a Búzavirág néptáncegyüttesek, négy cserkészcsapat, a Magyar Történelmi Társaság, a Magyar Óvoda, a Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság, és egyéb társadalmi szervezetek is.

A Caracasban lévő kultúrház épületét Gyömrey Kornél építész tervezte, és Kertészné Edit koordinálta. Belsejében a magyar népi motívumokkal díszített faoszlopokat Rostonicsné Csík Vera festette, a hatalmas csillárokat és a tanácsterem üvegfestéseit Weiss Jolán készítette.

Caracasi Magyar Történelmi Társaság, Venezuela fővárosában, 1970-ben jött létre; a kulturális és társadalmi egyesület, amelyen előadásokat, tanfolyamokat rendeztek, valamint kiadói tevékenységet is folytatott. Az alapító elnöke mutnai és nagycsépcsényi Vladár Ervin István, aki 1970 és 1974 között volt az elnöke, utána fia, Vladár Pál Ervin vette át az elnökséget.

1975-ben, halála előtt Mindszenty József hercegprímás meglátogatta a venezuelai magyar kolóniát Farkas Endre személyes meghívására. Farkas Endre az emlékirataiban azt magyarázza, hogy "mikor hírt kaptam Bécsbe való kiszabadulásáról, azonnal egy hosszabb felkérő levelet küldtem itteni régebbi barátommal - Raffensperger Ferenccel - és meghívtuk ide Caracasba, hogy ismerje meg, hogyan élnek itt a hazánkból kimenekült katolikus és keresztény személyek békésen egymás mellett. Egyidejűleg egy kis fényképet is küldtem ünnepi ruhámban. Az itteni új fiú és leány cserkészcsapat vezetőiről is küldtem egy képet, melyen én is szerepelek Balthazár István, Raffensperger Ferenc, valamint az akkori lelkészünk, Dömötör Ede fehér miseruhában, és még több női és férfi személy. A Hercegprímás Őeminenciája, miután személyesen megismert és tudta, hogy milyen munkát végeztem katolikus érdekek szolgálatában, akkori katolikus lelkészünkön keresztül egy latin nyelvű levelet küldött nekem, melyben elismeri megmutatkozó érdemeimet... Miután az itteni római katolikus közösség meghívása után pár napra Bogotába kívánt repülni, írtam akkor már két gyermekemmel végleg élő feleségemnek, Klárinak. Felkértem fogadja a kardinális urat érkezésekor. Szervezze meg jól és előre, rövidebb ott a tartozkodása alatt jó kényelmes ellátását."[2] A hercegprímás 1975. április 10-én csütörtökön érkezett Caracasba, és április 21-én utazott el Bogotába, Kolumbiába. Az ünnepségek során megismerte az ottani venezuelai magyar kolóniát.Mindszenty látogatása után a kolónia hamarosan megnyitotta Kertész Tiborné Edit asszony tervei szerint a magyar óvodát, aki annak első igazgatója is lett. Az óvoda 2007-ig működött, majd' 30 éven át, és így számos venezuelai magyar gyerek tanulta meg a magyar nyelvet. Az óvónénik közül Juhász Stefi, Móroczné Irén (Csicser néni) és Udvarosné Éva tanítottak. Bogotában Farkas Endre felesége, Lenz Klára, özvegy Lenz Józsefné Topits Kláre, Lenz János, Istvánn és Ferenc, valamint Gróza József római katolikus plébános a kolumbia közösség nevében fogadta a hercegprímást és vendégül láttael. magyar közösséget képviselték.[3] 1975. április 25.-én volt Mindszenty az utolsó aktív napja Bogotában. Ezután visszautazott Bécsbe már igen gyenge egészséggel.

1991 decemberében Göncz Árpád köztársasági elnök is megtisztelte látogatásával a kolóniát, akit a magyar kultúrházban is vendégül láttak.

1998-ban dr. Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát hivatalos látogatása alkalmával kereste fel a közösséget Caracasban.

2006-ban, Leopoldo López, Chacao kerület polgármestere avatta fel Caracasban azt a teret, ami a Magyar tér (Plaza Hungría) nevet viseli.[4]

Fenjves János (†2012. november 5.), vállalkozó, Magyarország venezuelai tiszteletbeli főkonzulja volt. A zsidó származású, munkatábort is megjárt Fenjves 1947-ben Zágrábban szerzett vegyészmérnöki diplomát, ezután Párizsba, majd 1948-ban Venezuelába költözött, ahol üzletemberként tevékenykedett. 1948-ban Venezulába érkezett, ahol bőrgyári vezető lett, majd 1951-ben saját kis kereskedelmi céget hozott létre, a Proquim-et. Amióta 1995-ben bezárt a caracasi magyar nagykövetség, Fenjves János rendkívüli felelősségtudattal és a mindenkori magyar érdekek legmesszebbmenő figyelembevételével képviselte Magyarországot és fedezte a tiszteletbeli konzulátus költségeit. Fenjves János tevékenységét a köztársasági elnök 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel, a külügyminiszter 2007-ben a "Pro auxilio civium Hungarorum" emlékplakett adományozásával ismerte el. Halála után, Nyisztor Sándorné Jeszenszky-Kristoffy Judith, cserkész főparancsnok, egyetemi docens lett a tiszteletbeli konzul.[5]

2007 karácsonyán, a Duna Televízió forgatott Venezuelában adventi, karácsonyi műsorokat. A főszereplő a Gazsó család volt, de főként a kedves Gazsó Gáborné Házos Enikő, aki több mint öt részben szerepelt. Kunckelné Fényes Ildikó a Latin-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke családjával együtt egy epizódban vett részt. Kunckelné dengelegi Fényes Ildikó asszonynak a szülei, Fényes Iván és zborói Zboray Marianna voltak.

2009-ben dr. Gubán Gyuláné Pintér Annamária a dunaújvárosi KREAKÉZ Népművészeti Stúdió vezetője meglátogatta a magyar házat, és szorgalmas kedves munkájával segítette a kolóniát. Jankovicsné Ádám Judit zenepedagógus, hegedűtanár is csatlakozott Annamáriához.

2009 őszén Gazda József erdélyi művészeti író, szociográfus, tankönyvíró Venezuelába utazott egy hétre, és előadást tartott a venezuelai magyar kultúrházban.

2010 januárban a volt magyar külügyminiszter, dr. Jeszenszky Géza látogatta meg a kolóniát, és előadást tartott az akkori politikai, szociális és gazdasági helyzetről Magyarországon. Nővére, Nyisztor Sándorné Jeszenszky-Kristoffy Judith asszony, a helyi tiszteletbeli magyar konzul volt.[6] Jeszenszky Judith szülei, dr. Jeszenszky Zoltán (18951986) jogász, és Kobek Erzsébet (19031987) voltak.

2013. november 26-án a Budaörs vasútállomás melletti névtelen tér megkapta hivatalosan a "Lenz József tér" nevet; ezzel Lenz József kereskedelmi tanácsos lett az első kolumbiai-venezuelai magyar akinek a tiszteletére Magyarországon közteret neveztek el.[7]

A kiskunhalasi születésű zsidó származású Gózon Imre, építészmérnök, 1956-ban vándorolt ki Venezuelába. Sikeres építész tevékenysége mellett, igen aktívan munkálkodott több évtizedig venezuelai magyar kulturális ház elnökeként. Gózon Imre 2010-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét a venezuelai magyar közösség összetartása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.[8]

A Magyar Ház elnökei[szerkesztés]

Jelentősebb venezuelai magyar személyiségek[szerkesztés]

  • Csíktusnádi Betegh Péter (18841969) gyógynövénytermesztő, gyáros, a venezuelai magyar kulturális ház elnöke,.
  • Csilla von Boeselager a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.
  • Boldogfai Farkas Endre katonatiszt és a venezuelai magyar közösség egyik főalapítója.
  • Lenz Klára, boldogfai Farkas Endréné, gobelinművész.
  • Nicolás Fedor (Miku) labdarúgó.
  • Fenjves János (†2012. november 5.), vegyészmérnök, vállalkozó, Magyarország venezuelai tiszteletbeli főkonzulja, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszt tulajdonosa.
  • Catherine Fulop modell, színész.
  • dr. Gazsó Gabriel fényképész, egyetemi docens, jogász.
  • Gózon Francisco (*1964) Balázs Béla-díjas (1997) venezuelai magyar operatőr, filmrendező, egyetemi tanár.
  • Gózon Imre, építészmérnök, a venezuelai magyar kulturális ház elnöke, Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt tulajdonosa.
  • Carolina Izsák szépségkirálynő.
  • Kunckelné dengelegi Fényes Ildikó, egyetemi docens, a Venezuelai magyar kataszter bizottság elnöke, a LAMOSSZ elnöke.
  • Kápolnoki Nyisztor Sándorné nagyjeszeni Jeszenszky-Kristoffy Judith, egyetemi docens, cserkész főparancsnok, tiszteletbeli konzul.
  • Temesszlatinai Brinzey Györgyné illyefalvi Lőte Éva szobrász, művei a szegedi Hősök kapuját ékesítik.
  • Nyerges Miklós mérnök, aki Dél-Venezuelát kapcsolta Brazíliához egy hatalmas autópálya rendszerrel
  • Szabadicsné Regényi Irén festőművész.

Jegyzetek[szerkesztés]

Elérhetőségek és fontos adatok[szerkesztés]

Venezuelai Magyar Kultúrház: Jelenlegi elnök: Gózon Imre. Lakcím: Los Chorros, Ave. Alvarez Michaud 4. Telefon: +58 212 2353489. E-mail: magyarhaz.caracas@gmail.com

További információk[szerkesztés]