Németországi magyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar állampolgárságú lakosok németországi relatív gyakorisági térképe (2014)

A németországi magyarok (németül Ungarn in Deutschland, esetleg Deutsch-Ungarn, Deutschmagyaren) alatt azon magyar származású embereket értjük, akik Németország területén élnek, vagy éltek. 2017 végén már több mint 200 000 főre tehetjük a Németország területén élő magyarok számát.[1]

Bevándorlási hullámok[szerkesztés]

A magyar nagykövetség Berlinben, az Unter den Lindenen

Már a középkor óta éltek magyar származású személyek a mai Németország területén, de tömegesen csak a második világháború után vált a jelenlétük. A legnagyobb hullámot az 1945 után kb. 180 000 személy jelentette, akiket második világháborút követő kitelepítések miatt toloncoltak az Nyugat-Németország (NSZK) vagy a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területére. Ezek zöme sváb származású volt, főleg az NSZK amerikai megszállási övezetébe (Bajorország, Baden-Württemberg) kerültek. Mivel nagy részük otthon is a német nyelvet használta, így zömük 1-2 generáció után teljesen beolvadt a németségbe.

A következő, csekélyebb hullámban az 1956-os forradalmat követő megtorlások elől menekülők jelentették, kb. 25 000 személy. Jelentős hányaduk szintén a délnémet tartományokba áramlott, azonban itt már nagyobb volt a szóródás.

Az 1960-as évek után hozzávetőleg 25 000 magyar származású vendégmunkás telepedett le a Német Szövetségi Köztársaságban az egykori Jugoszlávia területéről. Szintén a külhoni magyarokhoz köthetően, az 1968-as prágai tavasz után kb. 5000 magyar telepedett le Csehszlovákiából. A Ceauşescu-rezsim elől Erdélyből 1975 után kb. 30 000 magyar nemzetiségű állampolgár menekült el, román útlevéllel.

1945–1989 között kb. 15 000 további magyarországi menekült talált új otthon, elsősorban az NSZK-ban. A magyar–NDK munkaerőcsere révén az egykori NDK területén a magyar vendégmunkások és bevándorlók (pl. beházasodás) révén nagyjából 15 000 személy talált új otthonra Kelet-Németországban.[2]

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta ismételten megnőtt a Németországban élő magyarok száma, mivel egyre könnyebbé váltak a letelepedési feltételek. 2011. május 1-től Ausztria, Németország és Svájc megnyitotta munkaerőpiacát a magyar állampolgárok előtt: megszűnt a munkavállalási engedély és semmiféle adminisztrációs kötelezettségnek nem kell immár eleget tenni a munkába állást megelőzően.[3] Sok magyar lakik a Kárpát-medencéhez közelebb fekvő területeken és nagyvárosokban, kiváltképp Bajorországban és a volt NDK déli részén, továbbá Stuttgartban és Berlinben.

A Németországban élő magyar állampolgárok számának alakulása:[4]

Megjegyzés: a 2011-ben bevezetett magyarországi egyszerűsített honosítási eljárás miatt a Romániából, Szerbiából és Ukrajnából magyar útlevéllel Németországba kivándorló személyek is a fenti statisztikába értendők.

Híres németországi magyarok[szerkesztés]

Kertész Imre író
Leslie Mandoki rockzenész
Dárdai Pál labdarúgó, futballedző

Lásd még[szerkesztés]

Magyar kultúra Németországban[szerkesztés]

Collegium Hungaricum Berlin

Online közösségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 200 ezernél is több magyar él Németországban – Euronews.com, 2019. január 9.
  2. Archivált másolat. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 18.)
  3. Megnyílt a német és osztrák munkaerőpiacOrigo, 2011. május 1.
  4. Az adatok forrása: Bevölkerung und Erwerbstätigkeit (2020) PDF – Destatis.de (németül)
  5. Dr. Thomas Köves-Zulauf a DE díszdoktora. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 18.)