Kárpátaljai magyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kárpátalja etnikai térképe (2001)
  Kevert ukrán-ruszin lakosság és oroszok

A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.

Demográfiai helyzet[szerkesztés]

A magyarok aránya Kárpátalján (2001)

A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.

A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében.

Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.[1]

Történelem[szerkesztés]

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált:

Időszak Ország Megjegyzés
1867-ig Habsburg Birodalom
1867-1918 Osztrák-Magyar Monarchia Azon belül A Szent Korona Államaiban
1918-1920 Magyarország A Tanácsköztársaság és a Köztársaság
1920-1939 Csehszlovákia
1939-1945 Magyar Királyság
1945-1991 Szovjetunió Azon belül az Ukrán SZSZK
1991-től Ukrajna

Érdekképviselet[szerkesztés]

Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.

1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.

Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott,[2] majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő.[3] Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett.

Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).

További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).

Kultúra[szerkesztés]

Néprajz, hagyományok[szerkesztés]

Településeik[szerkesztés]

Fontosabb magyarlakta települések:

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]