Kárpátaljai-alföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Kárpátaljai-alföld az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el. Geopolitikai fogalom, mivel határait részben az országhatárok képezik. A terület földrajzilag a Felső-Tisza-vidékhez tartozik, azon belül pedig a Szatmár–Beregi-síkság részét alkotja.

Északkeleti-Kárpátok

Fekvése[szerkesztés]

Északnyugati határa nagyjából az ukrán-szlovák határ mentén, déli határa az ukrán-román határon, délnyugati határa pedig az ukrán-magyar határ mentén húzódik. A Kárpátaljai-alföld természetes határa a Vihorlát–Gutini vulkanikus hegyvonulat és a Alföld északkeleti része. Északnyugatról délkelet felé húzódik. Hossza 80-90 km, szélessége 22-35 km. A Kárpátaljai-alföld geológiai szempontból egybeesik a Kárpátaljai-süllyedékkel, amely gyűrődésekbe tömörült neogén kori üledékekből képződött.

Földrajzilag három fő részre oszlik:

A Tisza-menti területet Tiszahátnak is nevezik (Ungi-, Beregi- és Ugocsai-Tiszahát). A Huszti-kapun túl, keletre a Máramarosi-medence egy része is Kárpátaljához tartozik, így geopolitikailag még ezt a vidéket is a Kárpátaljai-alföldhöz sorolják. Ugyanakkor a Beregi-síkság Magyarországhoz tartozó kisebb részét politikai szempontból nem sorolják a Kárpátaljai-alföldhöz, bár azzal szerves földrajzi egységet alkot.

Természeti viszonyok[szerkesztés]

A Kárpátaljai-alföldet a Tisza és mellékfolyói több részre tagolták. Az alföld felszíne sík, kissé délnyugat felé lejt. A legmagasabb része a Beregszászi-dombvidék. A Kárpátaljai-alföld éghajlata mérsékelten kontinentális. A Kárpátaljai-alföldön viszonylag magasabb a levegő hőmérséklete, hosszabb a fagymentes és a vegetációs időszak, magasabb az évi csapadékmennyiség stb., mint Ukrajna más, ugyanezen a szélességi körön elhelyezkedő területein. Az éghajlat kontinentális jellege kisebb mértékű, mint Ukrajna középső és keleti részén. Az éghajlatot megosztó határvonal itt a Kárpátok hegygerincei, amelyek csökkentik a hideg légtömegek behatolását északról és keletről. A Kárpátaljai-alföldnek van Ukrajnában az egyik legsűrűbb folyóhálózata.

A talajtakaró változatos. Többségben vannak a podzolosodott gyeptalaj]ok, a mocsaras réti talajok. Rajtuk kívül találhatók még podzolos-rozsdabarna talajok is. Kárpátalja síkvidéki területének csaknem 50%-a szántóföld.

Ásványkincsei[szerkesztés]

A Kárpátaljai-alföld ásványkincs készletei jelentősek. Vegyesfémű ércek, többek között arany- és uránérc található Beregszász környékén (Nagymuzsalyi lelőhely). Polimetalikus ércek (ólom-cinkérc, rézérc, higanyérc, alunitok) lelőhelyei vannak Nagybégány (Beregszászi járás) mellett. Ezek az ércek jelentéktelen mennyiségben aranyat és ezüstöt is tartalmaznak. Beregszászhoz közel nagy kaolin és vulkáni tufa készleteket is feltártak. Értékes, szilárd, kristályos kőzetek (andezitek, bazaltok stb.) találhatók a Vulkanikus-hegyvonulat délnyugati lejtőin.

Lásd még[szerkesztés]