Máramarosi-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Máramarosi-medence
A Tarac folyó völgye a medencében
A Tarac folyó völgye a medencében
Ország Románia

A Máramarosi-medence az Északkeleti-Kárpátok hegységei közötti medencék egyike.

Leírása[szerkesztés]

Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni és flisvonulata között fekszik a harmad- és negyedidőszaki üledékekkel fedett Máramarosi-medence, mely az Erdélyi-medencéhez hasonló felépítésű. Északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik.

A Radnai-, és a Máramarosi-havasokból érkező sebes folyókkal (Nagyág, Talabor, Tarac, Iza, Mára és Visó) gyarapodó Tisza a medencén alsószakasz jellegű vízfolyásként folyik végig, majd a Nagyszőlősi-hegység és az Avas-hegység közötti Huszti-kapun át lép ki az Alföldre, ahol nagy hordalékkúpot épített.

Mezőgazdasága[szerkesztés]

Az itt élő lakosság főleg mezőgazdasággal (nagy részben juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel), fafeldolgozással és bányászattal foglalkozik.

Ipara[szerkesztés]

Ipari központjai közül Máramarossziget, Borsabánya és Felsővisó a legfontosabbak. A medence miocén kori kősótelepeit Aknaszlatinán bányásszák.

Közlekedése[szerkesztés]

A Máramarosi-medencét Románia többi részével a Szálva és Alsóvisó közötti vasútvonal köti össze.

Források[szerkesztés]

  • Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. ápr. 1.) (pdf)
  • Románia földrajza [1]