Máramarosi-medence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Máramarosi-medence a Keleti-Kárpátok hegységei közötti (hegyközi-) medencék egyike, mely hegységek övezte alacsony, dombos, vagy sík területek váltakozásából áll.

Leírása[szerkesztés]

Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni és flisvonulata közé ékelődik a harmad- és negyedidőszaki üledékekkel fedett Máramarosi-medence, mely az Erdélyi-medencéhez hasonló felépítésű; északi része Ukrajnához, déli része Romániához tartozik. Vulkáni hegyek, a Radnai-, és a Máramarosi-havasok, ez utóbbit átszeli a Visó, az Iza, és a Mára, amelyek a Tiszába ömlenek.

Mezőgazdasága[szerkesztés]

Az itt élő lakosság főleg mezőgazdasággal (nagy részben juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel), fafeldolgozással és bányászattal foglalkozik.

Ipara[szerkesztés]

Ipari központjai közül Máramarossziget, Borsabánya és Felsővisó a legfontosabbak. A medence miocén rétegeibe ágyazott gazdag kősótelepeket Aknaszlatinán bányásszák.

Közlekedése[szerkesztés]

A Máramarosi-medencét az ország többi részével a Szálva és Alsóvisó közötti vasútvonal köti össze.

Források[szerkesztés]

  • Európa regionális földrajza [1]
  • Románia földrajza [2]