Magyarország berlini nagykövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország berlini nagykövetsége
Berlin, Mitte, Unter den Linden 76, Botschaft von Ungarn 01.jpg
Rangja nagykövetség
Küldő ország Magyarország
Fogadó ország Németország
Vezető Györkös Péter (2015. november – )
Beosztása
  • magyar nagykövet Németországban
  • magyar nagykövet Kelet-Németországban
Irányítószám 10117
Cím Unter den Linden .
Ellenkező képviselet Németország budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország berlini nagykövetsége (Berlin)
Magyarország berlini nagykövetsége
Magyarország berlini nagykövetsége
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 00″, k. h. 13° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 00″, k. h. 13° 22′ 52″
Magyarország berlini nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország berlini nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország berlini nagykövetsége (németül: Ungarische Botschaft in Berlin) hazánk legfontosabb külképviseleteinek egyike, Magyarország és Németország kapcsolatainak kiemelt intézménye. A németországi követségünk volt a negyedik a monarchia felbomlása után. A követség Berlinben, az Unter den Linden 76. szám alatt található, nagykövetünk 2015 novembere óta Györkös Péter.

Története[szerkesztés]

A monarchia idején a külügyeket Bécs intézte, így - bár voltak magyar nemzetiségű követek - önálló magyarországi diplomáciai állomásról csak az 1918 után lehet beszélni. A berlini követség a bécsi, berni és a vatikáni után negyedikként megnyitott képviseletünk volt a monarchia felbomlását követően.[1] 1920-ban az osztrákokkal közös elhatározással eladtuk a berlini követségi palotát (a Kronprinzenufer 14. alatt állt, ma: Bettina-von-Arnim-Ufer).[2] Követségünk 1921-ben a Corneliusstrasse 8-ban volt, első követünk Emich Gusztáv lett.[3] Németország fasizálódásával és Magyarország jobbratolódásával egyre fontosabb lett a német misszió, melynek vezetői is egyre nagyobb formátumú diplomaták köréből kerültek ki: 1925-ben Kánya Kálmán, későbbi külügyminiszterünk, 1935-ben Sztójay Döme,[4] későbbi miniszterelnökünk, mindketten a német orientáció feltétlen hívei, Sztójayt háborús bűnösként kivégezték 1946-ban. Az utolsó képviseletvezető a világháború befejezése előtt Bothmer Károly lett, akit 1944. július 1-jén[5] neveztek ki.

A magyar nagykövetség épülete 1966-ban az Unter den Lindenen

A második világháborút követően Németország kettészakadt: a szovjet megszállási övezetből Német Demokratikus Köztársaság (NDK), az amerikai-brit-francia övezetből Nyugat-Németország (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK) néven lett két különálló állam. Az NSZK-val Magyarország csak 1973-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot, az ott nyitott képviseletünk Magyarország bonni nagykövetsége lett. Az NDK fővárosa továbbra is Berlin (Kelet-Berlin) maradt, így a berlini követség voltaképpen az NDK-ban működő képviseletünk lett. Kezdetben a berlini szovjet parancsnokságnál volt csak képviselőnk - Horváth Imre (1948-49 között) -, majd ugyanő lett az első követünk, igaz, mindössze egy hónapra. Viszonylag hamar, 1953-ban nagyköveti szintre emelték a diplomáciai missziót.[6]

1990-ben, Németország újraegyesítését követően két nagykövetségünk is volt az országban: Bonnban és Berlinben. 1990 és 1999 között a bonni képviseletünk tartotta meg nagykövetségi rangját és funkcióit, a berlini intézmény a bonni hivatalaként működött.[7] Ekkor azonban Bonnból Berlinbe költöztették a nagykövetséget, amely így 1999. augusztus 15-től visszanyerte korábbi funkcióját.[8] A magyar kormány az Unter den Lindenen található régi követségi épületet lebontatta, és Sylvester Ádám építész tervei alapján 2001-ben[9] új irodaépületet építtetett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pritz Pál: A bécsi követség története a két háború között. Külügyi Szemle, XII. évf. 2. sz. (2013) 61. o.
  2. Eladtuk berlini nagykövetségi, palotánkat. Budapesti Hírlap, XL. évf. 307. sz. (1920. dec. 31.) 4. o.
  3. Német Birodalom - M. kir. Követség, Berlin. Külügyi Közlöny, I. évf. 65. sz. (1921. okt. 18.) 65. o.
  4. SZEMÉLYI HÍREK. Külügyi Közlöny, XV. évf. 11. sz. (1935. dec. 31.) 47. o.
  5. Megbízatások. Külügyi Közlöny, XXIV. évf. 3. sz. (1944. szept. 15.) 17. o.
  6. Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 115–116. o.  
  7. Léderer Pál: Húzódik a nagy költözködés. Népszabadság, L. évf. 123. sz. (1992. máj. 26.) 6. o. (fizetős hozzáférés)
  8. Stefan Lázár: Berlinbe költöznek: Balázs Péter magyar nagykövet nyilatkozata. Napi Magyarország, III. évf. 142. sz. (1999. jún. 21.) 8. o. (fizetős hozzáférés)
  9. Projekt: Ungarische Botschaft Unter den Linden 76. Senatsverwaltung für Stadtentwicklung und Wohnen (németül) (Hozzáférés: 2019. okt. 15.)