Fricsay Ferenc
| Fricsay Ferenc | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1914. augusztus 9. Budapest |
| Elhunyt | 1963. február 20. (48 évesen) Bázel |
| Sírhely | Ermatingen Cemetery |
| Gyermekei | Fricsay András |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | komolyzene |
| Díjak | a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje |
| Tevékenység | karmester |
| Kiadók | Deutsche Grammophon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fricsay Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fricsay Ferenc, Fricsay Ferenc Károly (Budapest, 1914. augusztus 9. – Bázel, 1963. február 20.), magyar karmester.
Pályafutása
[szerkesztés]Fricsay Richárd Alajos karmester és Lengyel Borbála fiaként született. A Zeneakadémián tanult, többek között Bartók Bélától, Kodály Zoltántól, Weiner Leótól és Dohnányi Ernőtől.
Gyermekkorától kezdve rendszeresen fellépett. Hivatásos pályafutását – apja utódaként – a m. kir. 9. Hunyadi János gyalogezred zenekarának karmestereként Szegeden kezdte 1934-ben, honvéd segédkarmesteri rendfokozattal (X. rangosztály).[1] 1935-ben a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának (ma: Szegedi Szimfonikus Zenekar) karmesterévé nevezték ki, 1936 és 1939 között előadásokat dirigált a Városi Színházban (ma: Szegedi Nemzeti Színház) és a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 1938. március 27-én Szeged kötött házasságot Telbisz Márta orvostanhallgatóval.[2] 1940. szeptember 1-el honvéd karmesterré (IX. rangosztály) , majd 1943. május 1-el honvéd főkarmesterré (VIII. rangosztály) léptették elő. Katonai szolgálata során megkapta az Erdélyi Emlékérmet. 1944-ben, a német megszállás alatt bujkálni kényszerült, majd a háború után Budapesten folytatta pályafutását.
1945. október 1-el saját kérelmére szolgálaton kívüli viszonyba helyezték.[3]
A nemzetközi hírnevet Gottfried van Einem Danton halála című művének bemutatása hozta meg neki, az 1947-es Salzburgi Ünnepi Játékokon. 1948 és 1952 között a berlini Deutsche Oper, illetve a RIAS szimfonikus zenekar (kezdetben az amerikai szektor zenekara, később a berlini rádiózenekar) vezető karmestere, 1954-1955-ben a Houstoni Szimfonikusok vezetője, 1956 és 1958 között a müncheni Staatsoperben dolgozik, majd 1960-tól ismét Berlinben.
Utolsó koncertjét 1961. december 7-én adta, Londonban. 1963. február 20-án rákban hunyt el, Bázelban.
Az 50-es évektől haláláig készített felvételeket, a Deutsche Grammophon lemezcégnek. Lemezre vette Mozart nagyoperáit, számos Beethoven-művet, valamint Bartók-darabokat. A felvételeket a mai napig rendszeresen újra kiadják; a DG a centenárium alkalmából 45 CD-t tartalmazó díszkiadást jelentetett meg.
Emlékezete
[szerkesztés]Egykori szegedi lakóházát a jelenleg helyén álló épület (Dózsa György u. 10.) falán bronz emléktábla jelöli, nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hangversenyterme, ahol bronz mellszobra is található, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertbérleteinek egyik sorozata és 2000 óta a városi fúvószenekar.[4]
Születésének 100. évfordulójára budapesti lakóházának falán (II. ker., Júlia utca 4.) a Nemzeti Filharmonikus Zenekar emléktáblát állíttatott, melyet 2014. július 30-án avattak fel.[5] A centenárium alkalmából rendezett szegedi eseménysorozatban a Szegedi Szimfonikus Zenekar két hangversenyt adott: a dómban okt. 23-án bemutatták Fricsay C-dúr miséjét, másnap a Szegedi Nemzeti Színházban rendezett szimfonikus koncerten Drámai nyitányát és a karmesteri munkásságában kitüntetett jelentőségű három szerző, Mozart, Bartók és Kodály egy-egy művét adták elő.[6][7] Az okt. 24-i koncert előtt a színház előcsarnokában felavatták emléktábláját, melyet Tóth Sándor plakettje ékesít.[8] Ugyanez a plakett elhelyezésre került a szeged-tarjánvárosi Szt. Gellért-templom bronzkapuján is. A Magyar Állami Operaház Fricsay 100 Minifesztiválján kiállítást rendezett, emlék-előadást tartott és könyvet jelentett meg Akit a zene éltetett címmel. A Magyar Állami Operaház 2021-ben átadott Eiffel Műhelyházában létesült az ország legnagyobb méretű és legkorszerűbb, nagyzenekari felvételek készítésére kiválóan alkalmas hangstúdiója, mely a Fricsay Ferenc Stúdió nevet kapta.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A korszakban a katonakarmesterek az úgynevezett katonai tisztviselők közé tartoztak, szakmájuknak megfelelő rendfokozati megnevezésekkel. A rangosztály besorolás árulta el, hogy az adott megnevezés melyik tiszti rendfokozatnak feleltethető meg: az X. rangosztályba tartoztak a hadnagyok is.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 117/1938. folyószáma alatt.
- ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Honvédség számára, 1945. október 15. (HK 1945/19) 187. o.
- ↑ Zászlót kapott a Fricsay-fúvószenekar, Délmagyarország, 2014. okt. 23.
- ↑ Grund: Emléktáblát avattak Fricsay Ferenc emlékére. mno.hu, 2014. július 31. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
- ↑ Miséjével és nyitányával is emlékeznek Fricsayra, Délmagyarország, 2014. okt. 22.
- ↑ Apám rajzolta a muzsikát, Délmagyarország, 2014. okt. 25.
- ↑ Fricsay-emléktáblát avattak a színházban, Délmagyarország, 2014. okt. 24.
- ↑ Az Eiffel Műhelyház a Magyar Állami Operaház honlapján
Források
[szerkesztés]- Fricsay-honlap : http://fricsay.net/
- Tóth Ferencné: Fricsay Ferenc emlékezete. Somogyi Könyvtár, Szeged, 1989
További információk
[szerkesztés]- Fricsay Ferenc: Mozartról és Bartókról; bev. Yehudi Menuhin, utószó Erik Werba, ford. Ferenc von Szita-Fricsay; Bába, Szeged, 2004
- Bucsy Levente: Leborult a világ az agyonhallgatott magyar előtt, mno.hu, 2014. november 1.
- Karczag Márton–Ókovács Szilveszter: Fricsay 100. Akit a zene éltetett; Magyar Állami Operaház, Bp., 2014 ISBN 978-963-12-0762-0
.jpg)
