Gazda József
| Gazda József | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Született | 1936. április 8. (88 éves) Kézdivásárhely |
| Állampolgársága | román[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Olosz Ella |
| Gyermekei | Gazda Zoltán,
Gazda István, Gazda Árpád, Szőcsné Gazda Enikő |
| Foglalkozása | művészeti író, szociográfus, tankönyvíró |
| Kitüntetései | A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2011) Magyar Örökség díj (2014) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. április 8. –) erdélyi magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező. Gazda László helytörténész öccse, Gazda Klára néprajzkutató bátyja, Olosz Ella textilművész férje.
Életútja[szerkesztés]
Tisztviselő szülők gyermekeként született. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Részt vett az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulásokban, egyik szervezője volt a Házsongárdi temetőben tartott halottak napi zarándoklatnak. 1958-tól Székelykocsárdon, 1961-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, majd 1964-től a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tanított, innen vonult nyugalomba 40 évi tanári szolgálat után 1998-ban. 1961-ben összeházasodott Olosz Ella (1937-1993) textilművésszel, gyermekeik: Zoltán (1962), István (1963), Árpád (1966), Enikő (1968).
Munkássága[szerkesztés]
1956-tól kezdett művészettörténeti és kritikai írásokat publikálni a romániai magyar sajtóban. Első könyvei képzőművész-monográfiák voltak. Nyugat-európai, ázsiai és afrikai utazásai élményeit művészeti útikönyvekben foglalta össze. 1970-től kezdett hangfelvételeket készíteni idős emberek elbeszélt visszaemlékezéseiből, és a sok évtizeden át végzett gyűjtésből számos szociográfiai könyve született. Ezek megírásakor műfajt teremtett. A visszaemlékezéseket apró részekre bontotta, és ezeket témák szerint csoportosítva, mozaikként rakta össze a 20. század elmesélt történetét. Kovásznán diákszínpadot hozott létre, mely az általa rendezett előadásokkal húsz év alatt közel 600-szor állt közönség elé Erdély-szerte. 1990-ben megalapította a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, mely a névadó Kőrösi Csoma Sándor emlékének az ápolását tűzte ki céljául. Az általa vezetett egyesület évente megrendezi Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. A rendezvény keretében szervezett tudományos konferencia előadásait 1998-tól évről-évre konferenciakötetben adja ki.
Kötetei[szerkesztés]
- Gyárfás Jenő, Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1969
- Nagy Imre, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1972
- Magyar irodalom tankönyv, IX. osztály, Bukarest, Állami Tanügyi és Pedagógiai Kiadó; 1973 (Kocziány Lászlóval)
- Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója), Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1977
- Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1980
- Nagy Albert, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982
- Kelet kapui, Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1985
- Megváltó karácsony, Aura Kiadó, Budapest, 1990
- Hát én hogyne siratnám : csángók a sodró időben. Budapest : Szent István Társulat, 1993. 216 p. 16 t. ill.
- Gazdáné Olosz Ella. Budapest – Bukarest : Püski-Kriterion, 1994. 80 p. 28 t. ill.
- Kövek egy siratófalhoz, EKE, Svédország, 1994 (Tófalvi Zoltánnal)
- Mindennek mestere – a falusi tudás könyve, Püski Kiadó, Budapest, 1994
- Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek – a szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, I-II, Püski Kiadó, Budapest, 1997
- Az Istennel még magyarul beszélgetünk – magyar szórványok a Kárpát-medencében; Püski Kiadó, Budapest, 2002
- Emlékek Ázsiája őseink földjén; Uránia Kiadó, Sepsiszentgyörgy 2003
- Emlékek Ázsiája, Terebess Kiadó, Budapest, 2003
- Magyarok Amerikája, Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004 (Bernád Ilonával)
- A tűz októbere – 1956 magyar sorsokban, Püski Kiadó, Budapest, 2006
- A megpecsételt vég – 90 év Erdély földjén, Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2010
- Köllő Margit, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2010
- A harmadik ág – magyarok a szétszórattatásban 1-2.; Hét Krajcár, Budapest, 2011
- Fekete József. Monográfia; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013
- A harmadik ág. Magyarok a szétszórattatásban; 2. bőv. kiad.; Hét Krajcár, Budapest, 2013
- Gazdáné Olosz Ella; szerk. Gazda József, Kopacz Attila; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2013
- Vezényelt történelem. Sorsregény; Hét Krajcár, Budapest, 2014
- Bocz Borbála; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2015
- Boros Lajos, Kovászna, 2016
- A hajótörött. Regény; Hét Krajcár kiadó, Budapest, 2016
- A golgota útján; Hét krajcár, Budapest, 2017
- Kós András; Artprinter, Sepsiszentgyörgy, 2017
- Vezényelt történelem. Sorsregény; 2. átdolg. kiad.; Hét Krajcár, Budapest, 2017
- Erdély művészetéért. Tanulmányok, művészarcok, kritikák, 1957–2017, 1-2.; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2017–2019
- Bujdosók. Esszéregény; Hét Krajcár, Budapest, 2019
- Mátyás József, 1930–2002; Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület, Szolnok, 2020
- Zolcsák Sándor. Monográfia; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2020
- Porzsolt Borbála. Monográfia; Tinta, Árkos, 2020
- Miért is éltem? A kor karmai között; Tortoma, Barót, 2021
- A XX. század, ahogy megéltük; szerk. Gazda Árpád; Hargita, Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2021 (Székely Könyvtár)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Bethlen Gábor-díj (1994)[2][3]
- A Székelyföld folyóirat díja (2000)
- Wlassics Gyula-díj (2001)
- Sütő András-díj (2010)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011)
- Tamási Áron-díj (2013)[2]
- Háromszék kultúrájáért díj (2014)
- Magyar Örökség díj (2014)
- Magyar művészetért díj (2016)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ a b M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. Bethlen Gábor Alapítvány. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Gazda József szócikkét lásd 211-212. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk[szerkesztés]
- Mohy Sándor: Hajdani festő nyomában. Igaz Szó 1970/3
- Mohy Sándor: Könyv Nagy Imréről. Korunk 1973/4.
- Murádin Jenő: Mű és meghasonlás. Utunk 1970/12.
- Szőcs István: Rögök és göröngyök. Előre 1973. márc. 17.
- L. Kovács Zoltán: Gazdáéknál, Kovásznán. A Hét 1978/24.
- Bazsó Zsigmond: A régi falu emlékezete. Igazság 1980. okt 29.
- Cseke Gábor: 280 tanúságtétel. Előre 1980. dec. 18.
- Kormos Gyula: Így tudjuk, így mondjuk. Utunk 1981/11.
- Ambrus Ágnes:„Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember” – beszélgetés Gazda József nyugalmazott tanárral, íróval. Magyartanítás: módszertani folyóirat, 2009. (50. évf.) 5. sz. 31-32. p.
- Venezuelai magyarok, Gazda József is meglátogatta őket, előadást tartott számukra
- https://web.archive.org/web/20170130041748/http://csomanapok.webnode.hu/
- Zolcsák Sándor; ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2020
.svg){kind=small}