Kormos Gyula (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kormos Gyula
Élete
Született1917. augusztus 8.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt1981. július 10. (63 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Kormos Gyula, családi nevén Székely; használta a Székely Dávid családnevet is, álnevei Rákosi Péter, Szabó Dávid (Gyergyószentmiklós, 1917. augusztus 8.Kolozsvár, 1981. július 10.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, író, műfordító.

Életútja[szerkesztés]

A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett (1936), elvégezte az unitárius teológiát (1941). Hitoktató lelkész Kolozsvárt (1941–44), majd újságírói pályára lépett. A Világosság (1944–50), Falvak Népe (1949–50), Művelődési Útmutató (1951–52), Utunk (1951–52), Új Élet (1968), Új Idő (1968), Igazság (1969) szerkesztője. Közben a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1962).

Első írását az Unitárius Közlöny közölte (1935), teológus korában a Kévekötés szerkesztője, a Keleti Újság és a Magyar Újság munkatársa (1938–44), riporter, könyvszemle- és jegyzetíró. 1950-ben mutatkozott be szépíróként A rovátka című elbeszélésével. Beke György így jellemzi: „Köznapi, de a hősei életében elhatározó fontosságú témák, sorsokat befolyásoló döntések térnek vissza mindegyre novelláiban és regényeiben. [...] Az azonnali segítő szándék, a közvetlen írói beavatkozás igénye nemegyszer türelmetlenné is tette tollát. Az élet konfliktusait, leginkább a közösségi és egyéni szempontok, erkölcsök, igények összeütközését, éppen mert soha nem szakadt el a nyers valóságtól, meglátta és jól látta; legfennebb, ha a közvetlen utat torlasz zárta le éppen, más írótársaihoz hasonlóan az anekdota kacskaringósabb ösvényein közelítette meg a köznapi drámákat.”

Kötetei[szerkesztés]

Sírja a Házsongárdi temetőben
  • A rovátka (elbeszélés, 1950)
  • A levél (elbeszélés, 1952)
  • Nászajándék (elbeszélések, 1954)
  • Hosszú a kaszanyél (elbeszélések, Kincses Könyvtár, 1956)
  • Ketrec (színmű, 1958)
  • Miske Andris hegedűje (elbeszélések, 1958)
  • A hattyúk felrepülnek (ifjúsági regény, 1960)
  • Nem lehet akárki (elbeszélések, 1961)
  • Virágoznak a fák (színmű, 1961)
  • Két füst között (elbeszélések, 1964)
  • Iskola a hegyek között (regény, 1967)
  • Matild néni metamorfózisa (elbeszélések, novellák, 1968)
  • Küszöb (regény, 1969)
  • Liviu Rebreanu (kismonográfia, Kolozsvár, 1975)

Művei román fordításban[szerkesztés]

  • Zgîrietura (1950)
  • Coasa e lungă (1958)
  • Colivie (1958)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Marin Preda: A Moromete család I-II (1956, 1961)
  • Liviu Rebreanu: Katasztrófa (elbeszélések, 1962)
  • Nicolae Mărgeanu: Bűvös kör (1967)
  • Francisc Munteanu: A kis szeplős (regény, 1979)

Irodalom[szerkesztés]

  • Földes László: Rovátka. Utunk 1950/16.
  • Dávid Gyula: A levél. Utunk 1952/34.
  • Orbán Lajos: Nászajándék. Igaz Szó 1954/11.
  • Oláh Tibor: Miske Andris hegedűje. Igaz Szó 1958/6.
  • Berde Zoltán: A hattyúk felrepülnek. Igaz Szó 1960/8.
  • Nagy István: A rossz fiú és a jó leány. Utunk 1960/49.
  • Baróti Pál: Felemás életképek. Utunk 1962/15.
  • Láng Gusztáv: Mi újság? Utunk 1964/41.
  • Dáné Tibor: Az egyenletes mondatszerkesztéstől a regényig. Utunk 1967/20.
  • Beke György: Kormos Gyula hatvan éves. Utunk 1977/32.
  • Köntös-Szabó Zoltán: Elment Kormos Gyula (türelmes kalauzom a közeli múlt történelmi mellékutcáiban). Utunk 1981/29.

Források[szerkesztés]