Liesing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bécs XXIII. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs XXIII. kerülete címere
Bécs XXIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Liesing
Közigazgatás
TelepülésBécs
KerületXXIII.
Irányítószám1230
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség110 464 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 449,84 fő/km²
Tszf. magasság212 m
Terület32,02 km²
Elhelyezkedése
Bécs XXIII. kerülete (Bécs)
Bécs XXIII. kerülete
Bécs XXIII. kerülete
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″
Bécs XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

Liesing Bécs XXIII. kerülete. Liesing Hietzing, Meidling, Favoriten, Alsó-Ausztria és Perchtoldsdorf községekkel határos.

Részei[szerkesztés]

Liesing
Oppervlakte van de Wijken
Atzgersdorf 376,42 ha
Erlaa 238,96 ha
Inzersdorf 854,06 ha
Kalksburg 375,70 ha
Liesing 273,82 ha
Mauer 639,57 ha
Rodaun 214,45 ha
Siebenhirten 251,22 ha

Története[szerkesztés]

25. kerület Liesing
sötét: Bécs 1938-ig
közepes: mai Bécs
világos: Nagy-Bécs (Groß-Wien)

1938. október 15-én néhány települést beolvasztattak Bécsbe Liesing névvel mint 25. kerület.[2]

1945. április 9-én és 10-én a Vörös Hadsereg vonult be Liesingbe. A megszállás alatt (1945–1955) Liesing a szovjet megszállt Alsó-Ausztriához tartozott.

1954. szeptember 1-jén hozták létre a 23. kerületet. Breitenfurt bei Wien, Kaltenleutgeben, Laab im Walde, Perchtoldsdorf és Vösendorf újra önálló települések lettek. A Lainzer Tiergarten (Lainzi Vadaspark) Hietzing részé lett.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Wotruba-templom
  • Liesing-kastély
  • Alterlaa-kastély

Képek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Népességnövekedés
Quelle: Statistik.at[3]

Irodalom[szerkesztés]

  • Primo Calvi: Darstellung des politischen Bezirkes Hietzing Umgebung durch umfassende Beschreibung aller Dörfer, Ortschaften, Kirchen, Schulen, Schlösser, Anstalten und bemerkenswerten Objecte etc. etc. Selbstverlag, Wien 1901
  • Josef Jahne: Heimatkunde des politischen Bezirkes Hietzing-Umgebung für Schule und Haus. Selbstverlag, Wien 1911
  • Ferdinand Opll: Liesing: Geschichte des 23. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6217-8
  • Josef Roskosny: Liesing: Ein junger Bezirk mit Vergangenheit. Mohl, Wien 1979, ISBN 3-900272-10-7
  • Rudolf Spitzer: Liesing: Altes erhalten – Neues gestalten. Mohl, Wien 1994, ISBN 3-900272-50-6
  • Birgit Trinker (Redaktion): Wiener Bezirkshandbücher. 23. Bezirk. Pichler, Wien 2002, ISBN 3-85431-290-3
  • Ferdinand Opll: Karten als Quelle topographischer Erkenntnis. Der Liesinger Raum im Süden Wiens zur Zeit Maria Theresias. In: Wiener Geschichtsblätter. Hrsg. vom Verein für Geschichte der Stadt Wien. 68. Jahrgang. Heft 2/2013. ISSN 0043-5317 ZDB-ID 2245-7. S. 109–128.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liesing című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.