Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye címere Győr-Moson-Sopron vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegyeszékhely	Győr
Járások száma	7
Települések száma	183
megyei jogú városok	2
egyéb városok	10
ISO 3166-2	HU-GS
Főispán	Széles Sándor
Népesség
Teljes népesség	465 945 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	108,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4208,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Győr-Moson-Sopron vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Győr-Moson-Sopron vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye (németül: Komitat Raab-Wieselburg-Ödenburg, latinul: Comitatus Jauriensis-Mosoniensis-Soproniensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl régióban. 4208,05 km²-es területével hazánk 13. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,52%-át adja. Illetve közel 460 ezer fős lakosságával az 5. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 4,85%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.

Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról pedig Vas vármegye határolja. Székhelye, egyben a Nyugat-Dunántúl központja, a Dunántúl második és az ország hatodik legnépesebb települése, "a folyók városának" is nevezett Győr. De nevezetesebb települései közé tartozik a történelmi jelentőségű középkori óvárosával rendelkező, "a leghűségesebb városnak" is nevezett Sopron, az Esterházy család egykori központjaként szolgáló Fertőd, a középkori váráról ismert Mosonmagyaróvár, illetve a magyarországi Bencés-rend központjaként szolgáló Pannonhalma. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik bele nyugati szomszédunk területére.

Földrajzilag a Kisalföld síkságai dominálják, különösen a Rábaköz és a Szigetköz területei. A megye határát nyugaton az Alpokalja dombságai színesítik, míg északon a Duna és a Mosoni-Duna folyók határozzák meg a tájat. Jelentős folyóvize a Rába, a Rábca és a Marcal. A terület gazdag természeti értékekben, mint például a Fertő tó és környezete, amely UNESCO világörökségi helyszín. Határos Ausztriával és Szlovákiával, ami erősíti nemzetközi kapcsolatait és gazdasági jelentőségét. Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.

Területe a történelem során fontos stratégiai és kereskedelmi szerepet töltött be, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének és a Duna közelségének. Az ókorban a kelták és rómaiak telepedtek meg itt; a rómaiak erődítményei, például Arrabona (a mai Győr) jelentős szerepet játszottak a birodalom északi védelmében. A honfoglalás után a terület a magyar állam része lett, majd a középkorban Győr és Sopron városai gazdasági központokká fejlődtek, különösen a kereskedelem és a kézművesség terén. A török időkben Győr fontos végvár volt, míg Sopron a városi önkormányzatának köszönhetően megőrizte jelentőségét. A Habsburg Birodalom idején a megye területe gazdaságilag fejlődött, különösen a mezőgazdaság és a borkereskedelem révén. Az első világháború után a Trianoni békeszerződés következtében az egykori Sopron és Moson vármegye elvesztette nyugati területeinek nagy részét, mely Burgenland részeként Ausztriához került. Az 1989-es rendszerváltás után, Nyugat felé nyitott kapuként a gazdasági növekedés egyik motorjává vált Magyarországon.

Nevének eredete

A jelenlegi vármegye 3 egykori vármegye (Győr vármegye, Moson vármegye és Sopron vármegye) összevonásával jött létre.

Győr

A magyar Győr név valószínűleg egy régi magyar személynévből származik, amely a megye első ispánjára utalhat. A honfoglalás után I. István király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, és a város lett a központja; ekkor épült a székesegyház is.

Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).

Moson

Az először 1137-ben Mussun alakban feltűnő Moson településnév legvalószínűbben a ’mohos; lápos, lápnál lévő, mocsári’ jelentésű szláv Mъšьnъ helynév átvétele. Ugyanennek a névnek a semleges, illetve nőnemű formáira mennek vissza a cseh Mešno, Mšeno, lengyel Mszana, ukrán Мшана településnevek.

Egy hasonló értelmű óbajor névre visszamenő etimológia kevésbé valószínű, minthogy a német forrásokban más névalak szerepel. Az ebben a névkörben szokott magyar névadás, tudniillik az első ispán nevét viseli a település, kizárható, mivel hasonló személynév csak későbbről mutatható ki.

Moson német Wieselburg neve ebben a formában 1407-ből adatolható Wisenpurg formában. Ez a német Wiese ’rét’ szó hatására keletkezett a korábbi M- kezdetű alakokból: 1063 Miesigenburch, 1074 Miesenburc. Ezek forrásaként elsősorban a magyar nevet is adó szláv Mъšьnъ alak átvétele jön szóba a német Burg ’vár’ szóval kiegészülve, vagy annak a felsőnémet Mies ’moha, mocsár, láp’ szóval alkotott fordítása. A német névben megörökített vár a Lajta és a Duna összefolyásánál épült, és határispánsági központként szolgált.

Sopron

Sopron városának neve több történelmi és nyelvi rétegből tevődik össze. Az ókorban a területén fekvő római települést Scarbantiának hívták, amely kelta eredetű név, jelentése "különálló település".

A magyar "Sopron" elnevezés eredetére több elmélet is létezik:

• Suprun személynév: Egyes források szerint a név Suprunra, a 11. századi ispáni vár első ispánjára utal.
• Latin eredet: Egy 1096-os ófrancia forrás Cyperon néven említi a várost. Ez származhat a latin "superum" szóból, ami a város közigazgatási jelentőségére utal, vagy a "Cyperus" növénynévből, mivel a rómaiak mocsaras területen alapították a települést.

A város német neve, "Ödenburg", szintén több magyarázattal rendelkezik. Az egyik elmélet szerint a római város elhagyott maradványait nevezték így, ami magyarul "Pusztavár"-nak fordítható.

Címer

Az összevont vármegyék címere egy álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező két részre oszlik.

Jobb oldalon Moson vármegye stilizált címere látható: kék háttéren, zöld hármashalmon álló, szembenéző, vörös karmokkal ellátott, kétfarkú aranyoroszlánok tartják az aranyló, vörös bélésű Szent Koronát. Az oroszlánokat nyitott arany leveleskorona díszíti. A középső halmon három ezüstszirmú, arany bibéjű virág áll zöld szárakon.

Győr vármegye címere

Moson vármegye címere

Bal oldalon Sopron vármegye egyszerűsített címere jelenik meg: kék háttéren, zöld talajon jobbra forduló, teljes ezüstpáncélzatú, zárt sisakos vitéz áll vívó alapállásban, kezében ezüstkardot tartva.

Sopron vármegye címere

Az alsó vörös pajzsmező három ezüst hullámpólyával Győr vármegye címerére utal, elhagyva a korábbi feliratokat.

A pajzs fölött, a megye rangját jelképezve, egy ötágú, zafírokkal és rubinokkal díszített arany leveleskorona helyezkedik el. A három vármegyét közös történelmi jellemző köti össze: mind természetes és mesterséges védművekkel megerősített határvármegyék voltak. A jelenlegi címert, amely a három vármegye történelmi címereit ötvözi, 1991-ben hozták létre.

Földrajz

Három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld. Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy 709 méteres csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát. Területe ásványkincsekben szegény. Nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca.

Domborzat

Győr-Moson-Sopron domborzata rendkívül változatos, mivel három nagy természetföldrajzi tájegység – a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-középhegység – találkozási területén fekszik. A vármegye legnagyobb részét a Kisalföld síkvidékei uralják, melyek közé tartozik a Győri-medence, ezen belül a Szigetköz, a Mosoni-síkság és a Rábaköz. Ezek a tájak alacsony fekvésűek, gazdag vízhálózattal rendelkeznek, különösen a Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal folyók révén, amelyek jelentősen alakítják a térség domborzatát és vízrendszerét.

A megye nyugati és délnyugati részén emelkedik az Alpokalja, ahol a Soproni-hegység 400-500 méter magas, erdős dombvidékei húzódnak. A Soproni-hegység a maga kristályos kőzeteivel és meredek lejtőivel már átmenetet képez az osztrák Alpok irányába. A hegység mellett található a Fertőmelléki dombság és a Soproni–Vasi-síkság, melyek domborzatilag enyhébb, de még mindig tagolt területek.

Délkelet felé haladva a Dunántúli-középhegység előhegyei is belenyúlnak a megye területébe, különösen a Sokorói- és Pannonhalmi-dombság formájában. Ezek a közepes magasságú dombvidékek (átlagosan 200–300 méter magasak) változatos tájképet mutatnak, és kedvező feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztés és egyéb mezőgazdasági tevékenységek számára, főként a Pannonhalmi borvidék területén.

A megye területének másik jellegzetessége a Hanság, amely egykor kiterjedt lápos, vizenyős terület volt, mára azonban jelentős része lecsapolás révén mezőgazdaságilag hasznosítottá vált. A Hanság alacsony, egykor mocsaras medencéje és a közeli Fertő-tó ma is fontos természetvédelmi terület, és a térség különleges ökológiai karakterét erősíti.

• 
  Szigetköz
• 
  Soproni-hegység
• 
  Pannonhalmi-dombság
• 
  Hánság

Geológia

A vármegye geológiai felépítése rendkívül sokszínű, ami annak köszönhető, hogy több nagy földtani egység találkozásánál helyezkedik el. A megye északi és keleti részét a Kisalföld üledékes medencéje uralja, amelyben vastag lösz-, homok- és kavicsrétegek halmozódtak fel, főként a negyedidőszakban, a folyók és a szél szállítómunkája révén. Ezek az üledékek jól áteresztőek, így a térség gazdag felszín alatti vízkészletekben, különösen a Szigetköz és Mosoni-síkság területén, ahol a Duna és mellékágai sok helyen hordalékkúpokat építettek.

A megye nyugati része, különösen a Soproni-hegység és annak környéke már az Alpokaljához tartozik, ahol jóval idősebb, kristályos és metamorf kőzetek – például gneisz és csillámpala – alkotják az alapkőzetet. Ezek a kőzetek a földtörténeti óidőből származnak, és Magyarország egyik legősibb kőzetegyüttesét képviselik. A Soproni-hegység földtani szempontból átmenetet képez az Alpok külső övei felé, és szerkezetileg is erősen gyűrt, törésekben gazdag zóna, amelyet későbbi vulkanikus és üledékes képződmények is fednek részben.

A déli és délkeleti részeken, például a Sokorói- és Pannonhalmi-dombság területén főként középidőszaki és harmadidőszaki üledékek találhatók, köztük márgák, agyagkő, homokkő és mészkő. Ezek a dombvidékek a Dunántúli-középhegység szerkezeti vonulatának pereméhez tartoznak, és földtani szempontból már a Pannon-medence történetének fontos fejezeteit őrzik.

A megye ásványkincsekben nem különösebben gazdag, de néhány jelentősebb nyersanyagot így is kiemelhetünk. Az egyik legfontosabb az építőipari célra használt kavics és homok, amelyet főként a Szigetköz és a Mosoni-Duna mentén termelnek ki. Ezek a kavicsos-homokos üledékek a Duna és mellékágai által lerakott hordalékból származnak, és a térség vízellátása szempontjából is fontos szerepet játszanak, mivel víztározóként is működnek. Az Alpokalján és a Pannonhalmi-dombságban kisebb jelentőségű kőbányák működtek vagy működnek, ahol mészkövet, homokkövet vagy márgát bányásztak.

Említésre méltó a termálvízkincs is, mivel a megye több pontján, például Győrben, Lipóton, Balfon és Hegykőn is feltörnek olyan melegvizes források, amelyek a mélyebb rétegekből származnak, és elsősorban turisztikai, fürdő- és gyógyászati célra hasznosítják őket. Ezek a termálvizek főként a pannon üledéksorok alatt húzódó porózus rétegekből származnak, és a Kárpát-medence geotermikus adottságainak köszönhetően viszonylag magas hőmérséklettel törnek a felszínre.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt övi kontinentális, de jelentős nyugati hatások is érvényesülnek, elsősorban az osztrák határ közelsége és az Alpok előterének enyhítő hatása miatt. Az éghajlati viszonyokat a medencejelleg, a domborzati változatosság, valamint a vízfelszínek (mint a Fertő-tó vagy a Szigetköz ágrendszere) is befolyásolják.

A megye évi középhőmérséklete 9,5–10,5 °C között alakul, a legalacsonyabb értékek a Soproni-hegység magasabb részein, míg a legmagasabbak a Kisalföld sík vidékein mérhetők. A nyarak általában melegek és naposak, július középhőmérséklete 20–21 °C körül van, a telek viszonylag enyhék, bár az időnkénti hidegbetörések miatt kemény fagyok is előfordulnak. Januárban az átlaghőmérséklet -1 és -2 °C között alakul.

A csapadékmennyiség területi eloszlása eltérő: az Alpokalján, különösen a Soproni-hegységben évente akár 800–900 mm is lehullhat, míg a Kisalföld síkvidékein ez az érték csak 500–600 mm körül mozog. Ez a különbség nagymértékben befolyásolja a növényzet és a mezőgazdasági művelés lehetőségeit is. A dombvidékek és nyugati peremterületek csapadékosabbak, ami kedvez az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermesztésnek, míg a szárazabb alföldi tájakon inkább a szántóföldi növénytermesztés dominál.

Szélerőművek Mosonmagyaróvár határában

A megye éghajlatát az uralkodó nyugati–északnyugati szélirányok határozzák meg, ezek mérséklik a hőmérséklet-ingadozásokat, és elősegítik a légcserét, különösen a Fertő-tó és a Hanság környékén. Tavasszal és ősszel gyakori a ködképződés, főleg a folyóvölgyek és a mélyebb fekvésű területek mentén.

Fontos sajátosság még a Fertő-tó mikroklimatikus hatása. A tó közelsége enyhíti a hőingásokat, kiegyenlítettebbé teszi a klímát, és kedvező feltételeket teremt a környező vidék szőlő- és gyümölcstermesztéséhez. Hasonlóan enyhítő hatással bírnak a termálvizek feltörési területei is, ahol a talaj közelében kissé magasabb a hőmérséklet.

Vízrajz

A vármegye vízrajzát a Duna és mellékfolyóinak sűrű hálózata határozza meg, ami évezredek alatt formálta a tájat, és ma is meghatározó szerepet játszik mind a természetes élőhelyek, mind az emberi tevékenységek számára. A Duna két főágára – az eredeti főágra és a Mosoni-Dunára – épül a megye északi vízrendszere. A Mosoni-Duna az egyik legfontosabb árteret képezi, melynek kristálytiszta mellékágai – a Malom‑, a Gönci‑, majd a Hédervári-ágak – egykor mocsarakat és vízi ligeterdőket tápláltak, ma pedig ökológiai folyosóként szolgálnak számos védett halfaj és vízimadár számára.

A megye belsejében a Rába és a Rábca folyók teremtik meg a belső vízgyűjtőt. A Rába a nyugati határ mentén folyik be Ausztriából, és Szombathely után éri el a megyehatárt, majd Győr térségében egyesül a Mosoni-Dunával. A Rábca, mint a Rába bal oldali fő mellékága, a lapos Hanság-táj felé tereli a vizet; a Hanság egykor kiterjedt láp- és mocsárvilága ma mocsár- és tőzegláp‑rezervátumok formájában őrzi ősi állapotait. A Rábca mentén kiépített csatornák és víztározók (pl. a Hanság-főcsatorna) a belvíz és árvíz szabályozását szolgálják, és lehetővé teszik a térség mezőgazdasági hasznosítását is.

A megye déli és keleti részén a Marcal és annak holtágai, valamint a Csörötnek-patak és más kisebb patakok bonyolítják a vízrajzi képet. A Marcal vízgyűjtője a Pannonhalmi-dombság lankáin gyűjti össze a forrásokat, és a síkvidéki szakaszon haladva több holtágat és moszást (hordalékfeltöltött, időszakos vízállású területeket) hoz létre, amelyek gazdag élővilágnak adnak otthont. Emellett a megye legnagyobb állóvize, a Fertő-tó, csak érintőlegesen ugyan, de fontos szereplő: a tó néhány kis magyar partszakaszán megjelennek a nádasaival és sekély, halastó-szerű részeivel különleges madár- és halökológiai élőhelyek.

A felszíni vízfolyások mellett a megye rendkívül gazdag felszín alatti vízkészletekben is. A kavicsos-homokos üledékek a Kisalföldön vastag vízadó rétegeket képeznek, melyeket termál- és ivóvízkutak sora hasznosít. A hidrogeológiai adottságok révén Győr és környéke jelentős termál- és gyógyvízkészlettel bír, amely nemcsak a fürdőkultúra, de a helyi mezőgazdaság öntözési lehetőségei szempontjából is fontos.

• 
  Fertő
• 
  Rába
• 
  Mosoni-Duna
• 
  Rábca

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Győr-Moson-Sopron vármegye védett természeti értékeinek listája

Élővilága rendkívül gazdag és sokféle, amit földrajzi elhelyezkedése, változatos domborzata, éghajlata és vízhálózata egyaránt elősegít. A megye területén találkozik a Kisalföld alföldi jellegű flórája és faunája a nyugatabbra fekvő Alpokalja hegyvidéki ökológiai rendszerével, így sok különböző élőhely-típus alakult ki, amelyek számos védett és ritka fajnak adnak otthont.

A növényvilágot tekintve a síkvidéki részeken – különösen a Szigetköz, Rábaköz és a Hanság területén – ártéri ligeterdők, fűz- és nyárfák uralta erdők, láprétek és mocsárrétek jellemzőek. Ezeken a területeken gyakoriak a vízkedvelő fajok, mint a sárga nőszirom, a mocsári gólyahír vagy a fehér tündérrózsa. A Hanság egykori mocsárvidéke és a Fertő-tó nádasaiban a tőzegmohás lápok és a sásos társulások maradványai is megtalálhatók, amelyek különleges, reliktum jellegű fajokat őriznek, mint például a kúszó zeller vagy a szibériai nőszirom.

A Soproni-hegység és a Pannonhalmi-dombság területén a növényzet már inkább dombvidéki, illetve hegyvidéki jellegű. Itt tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, helyenként bükkösök és fenyvesek is előfordulnak. Az Alpokalja flórájának egyik jellegzetes faja a havasi iszalag, amely Magyarországon csak ebben a térségben fordul elő természetes körülmények között.

• 
  Fenyvesek
• 
  Havasi iszalag
• 
  Bükk
• 
  Mocsári gólyahír

Az állatvilág hasonlóan sokszínű. A vízpartokon és mocsarakban gazdag madárvilág figyelhető meg: a Szigetköz és a Fertő-tó vidéke különösen fontos madárvonulási és költőhely. A Fertő-Hanság Nemzeti Park védett területein rendszeresen előfordulnak olyan ritka fajok, mint a nagy kócsag, a kanalasgém, a fekete gólya vagy a réti sas. A tavak és folyók nádasai a guvatnak, nádirigónak és különféle gémféléknek nyújtanak menedéket.

A kisemlősök közül gyakori a vidra a Szigetköz ágrendszerében, de előfordulnak menyétek, nyestek, rókák és vaddisznók is. Az Alpokalja erdős részein a gímszarvas, az őz és a muflon is megtalálható. A Soproni-hegységben és környékén emellett több ritka denevérfaj él, amelyek védelmet élveznek.

A természetvédelem fontos szerepet tölt be a megyében. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a megye legjelentősebb védett területe, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi jelentőséggel is bír: a Fertő-tó UNESCO Világörökségi helyszín, valamint Ramszari terület (azaz nemzetközileg jelentős vizes élőhely). A nemzeti park mellett több tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és Natura 2000-es ökológiai hálózatba tartozó élőhely is található itt, mint például a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet vagy a Szigetköz természetvédelmi területei.

• 
  Kanalasgém
• 
  Európai vidra
• 
  Nádirigó
• 
  Gímszarvas

Szélső települései égtájak szerint:

• legészakibb települése Rajka (Mosonmagyaróvári járás),
• legdélibb települése Fenyőfő (Pannonhalmi járás),
• legkeletibb települése Rétalap (Győri járás),
• legnyugatibb települése pedig Ágfalva (Soproni járás).

Tengerszint feletti magasság:

• legmagasabb pontja: Kőris-hegy (669 m)

Történelem

Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben
(1 Vas vármegyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron vármegyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

Győr vármegye

Győr térségét már az őskorban is lakták, amit gazdag régészeti leletek támasztanak alá. A Duna, Rába és Rábca találkozása mindig is kiváló természeti adottságokat kínált, így a neolitikumtól kezdve folyamatos emberi jelenlét mutatható ki. A bronzkorban már szervezett települések, kereskedelmi kapcsolatok és kézművesség nyomai is fellelhetők. A vaskorban a kelta törzsek, különösen a boiusok, határozták meg a térség arculatát.

A római korban (1–5. század) a mai Győr helyén feküdt Arrabona, Pannonia egyik fontos katonai és kereskedelmi központja. A Limes mentén húzódó védelmi vonal részeként erődített településsé vált, amit a mai Belváros alatt feltárt romok is bizonyítanak.

A rómaiak kivonulása után különféle népek vonultak át a térségen: germán törzsek (pl. kvádok, markomannok), majd az avarok, végül a frank befolyás is megjelent. A magyar honfoglalás után a terület stratégiai fontossága ismét felértékelődött, és a 10. század végétől az Árpád-házi királyok katonai és közigazgatási központot hoztak itt létre.

A 11. század elején Szent István király közigazgatási reformjai során alakult ki Győr vármegye, amely az elsők között jött létre Magyarországon. A középkorban a győri ispán és a püspök jelentős hatalmat gyakorolt. A vármegye földesúri és egyházi birtokokból állt, erődítményei és templomai épültek. A tatárjárás (1241–42) komoly pusztítást végzett, de hamarosan újjáépítették a várakat, köztük a győrit is. A 15. században a térség gazdaságilag is fejlődött: kereskedelmi útvonalak haladtak át rajta, és kézművesség, mezőgazdaság virágzott. Győr városa királyi szabadalmakat kapott, ami fokozta jelentőségét.

A 16. század közepén a török hódítás elérte a vármegye határát. 1594-ben a törökök elfoglalták Győrt, de 1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf visszafoglalták. A város és a megye ezt követően erősen militarizált térséggé vált. A 17. században a város már a habsburg–török határvonal egyik kulcspontja lett, és komoly erődítési munkák zajlottak itt.

A török kiűzése után a vármegye újjáépült. A 18. században mezőgazdasági fellendülés, betelepítések (német telepesek), valamint iskola- és templomalapítások jellemezték. A reformkorban Győr és környéke is bekapcsolódott a nemzeti mozgalmakba. 1848–49-ben a megye aktív szereplője volt a szabadságharcnak, a csornai és győri ütközetek is itt zajlottak. A 19. század második felében a vasútépítések és az ipari fejlődés (pl. győri vagongyár, textilipar) erősítették a megyét.

Moson vármegye

Moson vármegye területe már az őskorban is lakott volt, köszönhetően a kedvező földrajzi adottságoknak, a Duna, Rába és Mosoni-Duna folyók által biztosított vízforrásoknak és termékeny síkságoknak. A neolitikumtól kezdve folyamatos emberi jelenlétet mutatnak a régészeti leletek, amelyek különféle kőeszközöket, kerámiákat és települési nyomokat tártak fel. A bronzkorban és a vaskorban a kelta népek, különösen a boiusok, jelentős hatást gyakoroltak a térség kultúrájára.

A római korban Moson térsége stratégiai jelentőségű volt, hiszen a dunai Limes védelmi vonalának részeként fontos katonai és kereskedelmi pontokat alakítottak ki. A rómaiak által alapított települések közül a mai Mosonmagyaróvár környéke volt kiemelt, ahol erődítmények és központi létesítmények működtek. A Római Birodalom bukása után a térséget különféle népcsoportok, például germánok, avarok és frankok népesítették be. A 9-10. században a magyar honfoglalás során a terület a magyar államalapítás egyik fontos bázisává vált. A középkorban a vármegye közigazgatási egységként szerveződött meg, az első ispánok már a 11. században megjelentek, és a terület jelentős szerepet töltött be a Dunántúl védelmében és irányításában.

Moson vármegye a középkorban gazdasági és katonai központként fejlődött. A megye székhelye kezdetben Moson vára volt, amely a királyi hatalom helytartóinak székhelyeként szolgált. Később a székhely áthelyeződött Magyaróvárra, amely fokozatosan a megye legfontosabb településévé vált. A megye nemesi közgyűlései fontos szerepet játszottak a helyi közigazgatásban, bíráskodásban és adóztatásban. A 16. és 17. század során Moson vármegye a Habsburgok oszmánellenes védelmi rendszerének fontos része lett. Bár a közvetlen török hódoltság nem érintette a területet, a környező vidékekre kiterjedő hadjáratok és a védelem megszervezése jelentős katonai és gazdasági terhet rótt a lakosságra. A megye területén erődítmények, katonai létesítmények épültek, amelyek segítették a határ menti védelmet.

A 18. században és a reformkor idején Moson vármegye gazdasága fejlődésnek indult. A mezőgazdaság modernizálódott, ipari létesítmények (pl. cukorgyárak, malomipar) alakultak ki. A megye népessége nőtt, és a nemesi, polgári és paraszti társadalom rétegei között egyre élénkebb gazdasági és társadalmi kapcsolatok alakultak ki. Az I. világháború és a trianoni békeszerződés következtében Moson vármegye jelentős területi veszteségeket szenvedett, mivel a terület egy része Ausztriához és Csehszlovákiához került. A veszteségek miatt a megye közigazgatási szerkezete átalakult, és 1950-ben Győr-Moson és Sopron vármegyéket egyesítették, létrehozva a ma is ismert Győr-Moson-Sopron megyét.

Sopron vármegye

A mai Sopron vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A Fertő-tó és a környező síkságok, dombvidékek ideális környezetet biztosítottak a neolitikum, majd a bronzkor települései számára. A római korban Sopron, vagyis Scarbantia városa jelentős kereskedelmi és katonai központ volt, Pannonia tartományban. A római város gazdag infrastruktúrával, fürdőkkel, templomokkal és fórumokkal rendelkezett, amit a régészeti feltárások is igazolnak.

A Római Birodalom bukása után a területet különböző germán és avar törzsek, majd frankok is megszállták. A magyar honfoglalás idején a vidék fontos része volt az új államalapításnak. A 10-11. században a terület kezdett szervezett közigazgatási egységgé válni, amely végül Sopron vármegye néven vált ismertté. A középkorban Sopron vármegye és a város kiemelkedő szerepet töltött be a Dunántúl gazdasági és politikai életében. Sopron városát 1277-ben királyi szabad városi jogokkal ruházták fel, így az ország egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. A vármegye területén több erődített vár és nemesi kastély épült, amelyek a határvédelemben játszottak szerepet.

A 16-17. században Sopron vármegye a Habsburg Birodalom határvidékén feküdt, így a török fenyegetés miatt fontos katonai szerepet kapott. Bár a terület közvetlenül nem esett török uralom alá, a folyamatos harci cselekmények és hadjáratok jelentős terhet róttak a lakosságra. A 18. században a térség mezőgazdasági és ipari fejlődésnek indult, megjelentek a nagyobb földbirtokosok, valamint új ipari létesítmények (pl. szeszgyárak, malmok). Sopron városa és a vármegye népessége folyamatosan növekedett, és jelentős nemzetiségi sokszínűség alakult ki (magyar, német, horvát közösségek).

A 19. században a vasút kiépítése és az iparosodás új lendületet adott a régiónak. Sopron városa gazdasági és kulturális központ maradt. Az I. világháború után, az 1921-es trianoni békeszerződés jelentős területi veszteségeket hozott Sopron vármegye számára. A Fertő-vidék nagy része Ausztriához került, és csak a népszavazás után maradt Sopron Magyarországhoz tartozó város. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945–1950 között Győr-Moson volt.

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson és Sopron vármegye egyesült, Győr-Sopron megye néven. Sopron megyéből ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a járási székhely Csepreget, továbbá Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony és Tormásliget településeket) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopron megyére.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én). Ezek a Pápai kistérségből kerültek át a megye Pannonhalmai kistérségébe.

Győr-Sopron megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Győr-Moson és Sopron vármegyéhez négy-négy járás tartozott (előbbihez a Mosonmagyaróvár székhelyű Magyaróvári, a Győrszentmárton székhelyű Pannonhalmi, a Tét székhelyű Sokoróaljai és a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járás, utóbbihoz a székhelyükről elnevezett Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járás). A megyerendezéskor a Csepregi járást felosztották Győr-Sopron és Vas megye öt járása között, így az újonnan alakult Győr-Sopron megyében 1950. március 16-ától hét járás volt (Csornai, Kapuvári, Magyaróvári, Pannonhalmi, Sokoróaljai, Soproni és Tószigetcsilizközi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, a Pannonhalmi járás pedig beolvadt a Győri járásba, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Győr-Sopron megye hat járásra oszlott (Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni és Téti).

Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Téti (1954-ben) és a Kapuvári (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Csornai, Győri, Mosonmagyaróvári és Soproni).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megyéhez egy megyei város tartozott, Mosonmagyaróvár. Ezen kívül a két megyeszékhely, Győr és Sopron törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyékhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Győr és Sopron attól kezdve Győr-Sopron megyéhez tartozott.

1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Kapuvár (1969-ben) és Csorna (1971-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Mosonmagyaróvár pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt.

Győr 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város rangja egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1969‑1983 között

Kapuvár volt (Hatvan mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Kapuvári járás községeinek nagy részét a Csornai és a Soproni járásokhoz osztották be, négyet azonban az egyidejűleg várossá alakított Kapuvár tanácsa alá rendelték. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Kapuvár városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.

1971 és 1983 között Győr-Sopron megye városai közül további három körül alakult városkörnyék: a Mosonmagyaróvári és a Soproni 1977-ben, a Csornai pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és mindhárom város járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pannonhalma, Tét) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. A megyében a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták, illetve a Csornai járás egyes községeit a Kapuvári városkörnyékhez. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, itt 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így Győr-Sopron (Baranya mellett) 1990-re az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Jegyzők: A Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja bemutatja a 2000. évben dolgozó közigazgatási kart és a megye 176 települését.

Önkormányzat és közigazgatás

Vármegyei közgyűlés

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Győr-Moson-Sopron megye közgyűlés 21 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének összetétele (2019–2024)

21 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Momentum Mozgalom: 2
  Fidesz–KDNP: 15
  Jobbik Mozgalom: 2

Párt		Mandátum	2019-2024 Megyei Közgyűlés
	Fidesz-KDNP	15
	Momentum Mozgalom	2
	Demokratikus Koalíció	2
	Jobbik	2

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Győr-Moson-Sopron vármegyei közgyűlés 22 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Győr-Moson-Sopron vármegye közgyűlésének összetétele (2024–2029)

22 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Momentum Mozgalom: 3
  Fidesz–KDNP: 13
  Mi Hazánk Mozgalom: 4

Párt		Mandátum	Jelenlegi Vármegyei Közgyűlés
	Fidesz-KDNP	13
	Mi Hazánk Mozgalom	4
	Momentum Mozgalom	3
	Demokratikus Koalíció	2

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.

Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök		Elnöki ciklus
	Németh Zoltán (Fidesz-KDNP)	2014–

Járások

Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak voltak:

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Csornai járás	Csorna	33	1	32 882	579,76	57
2	Győri járás	Győr	35	1	189 857	903,4	210
3	Kapuvári járás	Kapuvár	19	2	23 705	372,14	64
4	Mosonmagyaróvári járás	Mosonmagyaróvár	26	3	72 532	899,95	81
5	Pannonhalmi járás	Pannonhalma	17	1	15 522	312,34	50
6	Soproni járás	Sopron	39	3	99 271	867,71	114
7	Téti járás	Tét	14	1	14 543	272,64	53

Ez a beosztás változatlan maradt a 2023. január 1-jével életbe lépett (megye helyett vármegyévé történő) átnevezés után is.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés tagjai.

Tag:		Jelölő szervezet:	Tisztsége
1.	Németh Zoltán	Fidesz-KDNP	A közgyűlés elnöke
2.	Ivanics Ferenc	Fidesz-KDNP	A közgyűlés alelnöke
3.	Dr. Pető Péter	Fidesz-KDNP	A közgyűlés alelnöke
4.	Csorba Dezső	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – tag.
5.	Dr. Gulyás Zoltán	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – elnök.
6.	Hámori György	Fidesz-KDNP	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – elnök.
7.	Horváth Tibor	Fidesz-KDNP	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
8.	Major András	Fidesz-KDNP
9.	Mák Ferenc	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
10.	Mecséri Szabolcs	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
11.	Méri Attila	Fidesz-KDNP	Képviselő, Közbeszerzési Bizottság – elnök.
12.	Molnár Rita	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – elnök.
13.	Szabó Dávid	Fidesz-KDNP
14.	Szalay Imre	Fidesz-KDNP
15.	Valiczkó Mihály	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag, Közbeszerzési Bizottság – tag.
16.	Jávor Miklós	Független	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
17.	Király Patrik	Jobbik	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
18.	Ábrahám Tivadar	DK	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
19.	Szabó Zoltán	DK	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
20.	Füzi Tamás	Momentum	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
21.	Dr. Kosztyi János	Momentum	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.

Országgyűlési képviselők

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület	Székhely	Képviselő	Párt
Győr-Moson-Sopron vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Győr	Simon Róbert Balázs		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Győr	Kara Ákos		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Csorna	Gyopáros Alpár		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Sopron	Barcza Attila		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Mosonmagyaróvár	Dr. Nagy István		Fidesz–KDNP

Népesség

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1949	374 987	—
1960	401 861	+7,2%
1970	414 457	+3,1%
1980	437 857	+5,6%
1990	432 126	−1,3%
2001	438 773	+1,5%
2011	447 985	+2,1%
2021	478 281	+6,8%

Nemzetiségek

Győr-Moson-Sopron vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (94%)

  németek (3,5%)

  romák (1,4%)

  Egyéb (1,1%)

Győr-Moson-Sopron vármegye lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai arculatát kisebb nemzetiségi közösségek is színesítik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságának 94%-a vallotta magát magyarnak, ami egyértelmű többséget jelent a térség etnikai összetételében.

A német nemzetiség a legnagyobb kisebbségi közösség, amely a lakosság 3,5%-át teszi ki. A német közösségek jelenléte Győr-Moson-Sopronban évszázados múltra tekint vissza, különösen a nyugat-magyarországi betelepítések révén alakultak ki. Kulturális örökségük és identitásuk ma is élő része a megye társadalmi szövetének.

A roma közösség aránya 1,4%, amely ugyan kisebb mértékű, mint az ország keleti megyéiben, de így is része a megye etnikai sokszínűségének, elsősorban egyes városi és vidéki településeken vannak jelen.

A fennmaradó 1,1% más kisebbségi csoportokhoz tartozik vagy nem pontosan meghatározható etnikai hátterű. Ez magában foglalhat például horvátokat, szlovákokat, ruszinokat vagy más kisebb közösségeket, akik különféle történelmi és gazdasági okokból telepedtek meg a térségben.

A nem nyilatkozók arányáról a jelen adatok nem tartalmaznak információt, de országos tendenciák alapján feltételezhető, hogy ez a csoport is hozzájárul a megye etnikai képének további árnyalásához.

Vallás

Győr-Moson-Sopron vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (66,5%)

  evangélikusok (6,6%)

  reformátusok (5,8%)

  görögkatoliksok (0,7%)

  egyéb keresztény felekezet (3,3%)

  egyéb vallás (0,3%)

  vallási közösséghez nem tartozik (16,8%)

A 2022-es népszámlálási adatok alapján Győr-Moson-Sopron vármegyében a vallási sokszínűség jelen van, azonban a keresztény felekezetek dominanciája itt is egyértelműen kirajzolódik.

A legnagyobb vallási közösséget a római katolikusok alkotják, a megye lakosságának 66,5%-át. Ezen a görögkatolikusok aránya is számottevő (0,7%), különösen a keleti szertartású közösségek körében. A katolicizmus mély történelmi és társadalmi gyökerekkel bír a térségben, templomaik és egyházi intézményeik meghatározó szerepet játszanak a helyi közösségi életben.

A protestáns felekezetek közül az evangélikusok jelenléte a legmarkánsabb: a lakosság 6,6%-a tartozik ehhez az egyházhoz, főként a német ajkú lakosság történelmi örökségének köszönhetően. A református közösség szintén jelentős, a megye lakosságának 5,8%-át képviseli, elsősorban a városiasabb és északi területeken találhatók közösségeik.

Egyéb keresztény felekezetekhez a lakosság 3,3%-a tartozik, amely magában foglalja például a baptistákat, pünkösdistákat és más kisebb keresztény irányzatokat. Egyéb vallások képviselőinek aránya 0,3%, ami a megye vallási sokszínűségének további rétegét adja.

A nem vallásos közösségek a megye népességének 16,8%-át alkotják, ami jelzi a modernizáció és szekularizáció hatását, különösen a városias környezetekben.

A népszámlálási adatok alapján sokan nem nyilatkoztak vallási hovatartozásukról, ami tovább árnyalja Győr-Moson-Sopron vármegye vallási és kulturális képét, azonban a pontos számuk itt nem ismert.

• 
  A győri székesegyház
• 
  A soproni Kecske-templom
• 
  A győri Loyolai Szent Ignác bencés templom
• 
  A soproni Szent Mihály-templom
• 
  A lébényi Szent Jakab-plébániatemplom

Gazdaság

Az ország harmadik legfejlettebb régiója, az ipari teljesítmény részesedésének aránya: 2000-ben 5,5 %-kal, 2022-ben 5,1%-kal járult hozzá az ország éves GDP-jéhez.

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):

1. Audi Hungária Motor Kft. (3),
2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ( 60),
3. Rába Futómű Kft. (70).

Mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.

Mezőgazdaság

Győr‑Moson‑Sopron területének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A megye kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik: a szántóterületek közel 20 %-a kiváló minőségű, különösen Mosonmagyaróvár és Győr térségében. A földművelés fő elemei a búza, kukorica, árpa, repce és napraforgó termesztése. A megye területének kb. 54 %-a szántó, az erdők aránya pedig hozzávetőlegesen 19 %, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak.

A primér növénytermesztés dominál a megye mezőgazdaságában: az elsődleges kultúrák a búza és kukorica, de jelentős a repce-, árpa- és napraforgó‑termelés is. A repce kitűnik: a megye repcetermése és betakarított területe az országosan is kiemelkedő kategóriába tartozik. A szántóföldi növénytermesztést professzionális technológiák támogatják, jelentős a vegyszeres növényvédelmi tevékenység – például az árpában és kalászosokban gyomirtó és rovarölő szereket széles körben alkalmaznak.

A megye hagyományosan borkultúráiról is ismert: a Soproni és a Pannonhalma–Sokoróalja borvidék komoly szereplője nemzeti szinten. A szőlőültetvények ugyan csak az országos terület körülbelül 2,8 %-át teszik ki, minőségi jelentőségük kifogástalan.

Az állattenyésztés szintén fontos része a helyi agráriumnak. A legnagyobb létszámban tartott állatok a szarvasmarha és a sertés; 2015-ben például a megye adta az ország teljes szarvasmarhállománya 7,2 %-át és a sertésállomány 5,3 %-át. Kiemelkedő továbbá a pulykatenyésztés: a megye baromfiállománya – főként pulykában – az ország ötödét adta 2015 decemberében.

A mezőgazdaság GDP‑hez való hozzájárulása dinamikusan változik: 1995-ben még a megye GDP‑jének 8,7 %-át adta, 2000‑re ez 4,1 %-ra, majd 2009‑re 3,6 %-ra csökkent. Országos relációban 2014-ben a megye mezőgazdasági hozzáadott értéke a GDP körülbelül 4,4 %-át tette ki ksh.hu. Bár az ipar továbbra is dominál (pl. feldolgozóipar, energiaipar), a mezőgazdaság stabil alappillérként szolgál a termelési szerkezetben.

A megye agráriuma jelentős munkaerő‑szükséglettel bír. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmányai szerint a helyi élelmiszergazdaság stabil munkaerő‑igényt mutat, és az agrárszakképzés is jelen van, felfutó tendenciával.

A megye területfejlesztési dokumentumai hangsúlyozzák a mezőgazdasági előrelépés fontosságát: támogatják a fenntartható és precíziós mezőgazdálkodást, a földút-hálózat fejlesztését, valamint a hal- és vadgazdálkodás integrációját. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a korszerű agrárgazdaság kihívásokkal szembeni stabilitásához.

Ipar

A vármegye gazdasági struktúráját az ipar uralja. 2013-ban a foglalkoztatottak 42%-a dolgozott az iparban, ebből 17% a járműiparban, ami az országos átlagnál lényegesen magasabb arányt jelent. Az ipari keresetek is átlag felettiek: az iparban dolgozók bruttó átlagkeresete 2013-ban kb. 284 000 Ft volt, míg a megyei átlag 235 000 Ft.

A megye ipari gépezetének szíve Győr: itt működik az Audi Hungaria Zrt. – Európa egyik legnagyobb motorgyára, ahol évente több mint 1,5 millió erőátviteli egység és közel 180 000 autó készül (Audi Q3 és változatai), a 2024-es évben bruttó 8,6 milliárd eurós árbevétellel és több mint 11 400 foglalkoztatottal. A gyártás a jövőbe mutat: elektromos motorok (PPE platform) előállítása is folyamatban van.

A Győri Nemzetközi Ipari Park és több kisebb ipari övezet bázist biztosít multinacionális és hazai cégek számára, különösen az autóiparhoz kapcsolódva. A megye gépipara az észak-dunántúli régió egyik legdinamikusabbja: az egy főre jutó ipari termelés értéke 48–64 millió Ft között volt, az exportarány pedig elérte a 83–87%-ot.

Győrben számos jelentős vállalat működik: például a Nemak alumíniumöntöde, a Rába futóműgyártó, SMR Automotive, Dana Hungary, Velux és még a Märklin is jelen van – ez utóbbi modellvasút-gyártással. Sopronban pedig innovációs és ipari parkok működnek, elősegítve a technológiai és logisztikai fejlődést. Az ipari igények mellett a megye energiatermelésben is jelentős szerepet tölt be: Gönyűn egy 433 MW-os gázturbinás kombinált ciklusú erőmű szolgálja az országos hálózatot, Mosonszolnokon pedig egy 24 MW-os szélerőmű üzemel.

Az elmúlt években 33 telephely szerepelt ipari park cím alatt a megyében – ezek a tudatos fejlesztések jelentős munkahely-bővülést hoztak. Az osztrák‑szlovák közelség és az átjárható piac létrejötte tovább növelte a befektetési kedvet és versenyképességet.

Nyelvjárás

Győr-Moson-Sopron vármegye Magyarország nyugati határán fekszik, és nyelvjárási szempontból különösen érdekes, mivel több nyelvjárási régió találkozási pontján helyezkedik el. A megye területén elsősorban két nagyobb nyelvjárási régió jelenik meg: a nyugat-dunántúli nyelvjárás, amely Sopron és környékén, valamint a közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárás, amely inkább Győr, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz térségében jellemző. A nyelvjárások kialakulására jelentős hatással volt a térség történelme, soknemzetiségű lakossága (német, horvát, szlovák), valamint az osztrák határ közelsége is.

• A nyugat-dunántúli nyelvjárás egyik legjelentősebb jellemzője a zárt ë és nyílt e hangok következetes megkülönböztetése, amely a köznyelvben nem jelenik meg. A soproni és rábaközi beszélők például a "kert" szót zárt e-vel ejtik („kërt”), míg más szavakban a nyílt e is hallható. Szintén gyakori a mássalhangzók közötti enyhe palatalizáció, vagyis a „gy”, „ty”, „ny” hangok lágyabb, elmosódottabb kiejtése. Az „l” hang is gyakran velarizálódik a szó végén, pl. „asztal” helyett [asztaw]-szerű ejtés fordul elő. Sopron környékén és a Fertő-parti falvakban érezhető az osztrák-német fonetikai hatás is, különösen az intonációban és ritmusban.
• A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárás, amely Győr és a Szigetköz vidékén élő beszélők nyelvhasználatában figyelhető meg, legismertebb kiejtési sajátossága az úgynevezett „ízés”. Ez azt jelenti, hogy a beszélők a köznyelvi „é” hangot gyakran „í”-nek ejtik: például a „szép kék az ég” mondat így hangzik: „szíp kík az íg”. Ez az ejtésforma archaikus jegyeket hordoz, és a fiatalabb generációknál már visszaszorulóban van, de az idősebb falusi lakosság körében még ma is előfordul. A nyílt és zárt „e” itt is különválik, így gyakran hallani például a „fërfi” alakot a köznyelvi „férfi” helyett.

A megye nyelvjárási szókincse rendkívül gazdag, és számos olyan kifejezést őriz, amely a magyar köznyelvből már kikopott. Ezek a szavak gyakran német, horvát vagy szlovák eredetűek, és sok közülük csak szűk területi határokon belül ismert. A német hatás például Sopron környékén a legerősebb. Itt gyakori az „igen” helyetti „ja” válasz (mint a német „ja”), valamint olyan köznapi szavak használata, mint a „tixó” (cellux), „kajdena” (rántotta), vagy „faragó” (ceruzahegyező). A Győr környéki falvakban a „bere” szó használatos a tócsnira, míg a „tikmony” a tojást jelöli. Szintén helyi kifejezés a „paszita”, amely a gyermekágyas nőnek vitt étel neve volt.

Érdekesség, hogy a megye területén a falvak közötti különbségek is jól észrevehetők: például a Rábaköz és a Szigetköz közötti falvak eltérő nyelvjárási kincset őriznek. A „plutyka” kelkáposztafőzeléket jelent, míg a „rapsic” orvhorgászt, ezek gyakran csak egy-egy járásban vagy településen ismertek. A „csuriz” veréb, a „füles” pedig fonott kosarat jelentett – ezek mára nagyrészt kihaltak a mindennapi beszédből, de a néprajzi gyűjtésekben és idősebb generációk szókincsében még fellelhetők.

Tájszólás	Jelentés
füles	kosár
csuriz	veréb
rapsic	orvhorgász
speciál	nápolyi
tikmony	tojás
düddő	kevés ésszel megáldott ember
csámborog	sétál
észér	falánk, önző
kráfli	hájastészta
gyövőtín	futó gyomnövény
csiripiszli	malátás édes sütemény
hemmes	képzeletbeli fenyegető rémalak
plutyka	kelkáposztafőzelék
kajdena	rántotta

Gasztronómia

A megye gasztronómiája egyedülállóan sokszínű, amit a földrajzi adottságok – folyók, dombvidékek, termőföldek – és a történelmi-hagyományos hatások egyaránt alakítottak. A kulináris öröksége a Duna, Rába és Rábca mentén, valamint a Szigetköz, Rábaköz és a Soproni borvidék környékén formálódott. E területen találkozik a magyar konyha hagyományos vonala az osztrák és nyugat-európai ízlésvilággal.

Halételek és folyami specialitások

A megyét átszelő folyók miatt a halételek fontos szerepet játszanak. A dunai halászlé (főleg pontyból vagy harcsából) hagyományosan készül a part menti csárdákban, például Mosonmagyaróvár környékén. A szigetközi ecetes hal egy különlegesség, amely savanykás lében pácolt sült vagy főtt halat jelent, gyakran hidegen fogyasztva. Ezek az ételek a térség halászhagyományaira utalnak vissza.

Hagyományos levesek és egytálételek

A győri húsleves kiemelkedő fogás, amelyet gazdag zöldség- és húsalapanyagokkal főznek hosszú ideig. Ünnepi alkalmakkor szinte kötelező. A Rábaközben népszerű a tojásos árpalé vagy a "legényfogó leves", amely különböző hüvelyesekkel és füstölt húsokkal készül. A megyében kedvelt egytálételek közé tartozik a dödölle, amely tört burgonya és liszt keverékéből áll, hagymás zsírral és tejföllel tálalva.

Tésztafélék és kenyérsütemények

A rábaközi perec különleges, hosszú elkészítési idejű kelt tészta, melyet főznek és sütnek – főként húsvétkor és vásárok idején fogyasztják. A kisalföldi sterc egy sós vagy édes köret, amely lisztből vagy burgonyából készül, gyakran hagymával, tejföllel vagy túróval ízesítve. Ezen ételek régi paraszti konyhák jellegzetességei.

Káposztás és töltött fogások

A töltött káposzta a magyar konyha ikonikus része, Győr-Moson-Sopron megyében különösen sokféleképpen készítik. A káposztás rétes vagy káposztás kocka is sok család asztalán megtalálható, különösen télen vagy ünnepekkor. Ezekben a fogásokban a savanyú káposzta dominál, amely hosszú ideig eltartható, és jól illik zsírosabb húsokhoz.

Húsételek, disznótoros hagyományok

A megyében hagyományosan fontos a disznóvágás. A kapuvári böllérmáj egy autentikus fogás, amely sült sertésmájból és hagymából készül, disznótor alkalmával, friss kenyérrel fogyasztva. A pörkölt, a paprikás, vagy a gulyás is gyakori, gazdagon fűszerezett, sűrű, tartalmas ételek, gyakran bográcsban főzve.

Édességek és sütemények

A megye híres különféle réteseiről. A győri rétes vékony tésztarétegei között mák, túró, meggy vagy baracklekvár található. A soproni mandulás rétes különleges finomság, akárcsak a babos pogácsa vagy az édes babos rétes, melyek népies ízvilágot képviselnek. Ünnepeken gyakori a lakodalmas fonott kalács, amely díszes külsejével és gazdag ízével hívja fel magára a figyelmet.

Bor- és pálinkakultúra

A Soproni borvidék elsősorban fehérboraival vált ismertté: a rizlingszilváni és az olaszrizling kiemelkedően kedvelt. A borok friss savszerkezetük miatt kiválóan illenek a halételekhez és a könnyedebb fogásokhoz. Ezen kívül jelentős a házi pálinkafőzés hagyománya, különösen alma, körte és szilva alapú változatokkal.

• 
  A kékfrankos
• 
  Dödölle
• 
  Dunai halászlé
• 
  Rétes

Oktatás és köznevelés

A megye oktatási rendszere a nyugat-magyarországi régió egyik legfejlettebb hálózata, amelyben az általános, középfokú és felsőoktatási intézmények is kiemelkedő színvonalat képviselnek. Az oktatási intézményhálózat földrajzilag jól lefedi a megyét: a nagyobb városok – mint Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár – oktatási központként funkcionálnak, de kisebb településeken is biztosított az alapszintű oktatás.

Az általános iskolai képzés a megyében kiterjedt, összesen mintegy 100-110 állami és egyházi fenntartású általános iskola működik. Ezek közül sok a Győri Tankerületi Központ, illetve a Soproni Tankerület irányítása alá tartozik. Az intézmények jelentős része korszerű infrastrukturális háttérrel rendelkezik, és több helyen kiemelt figyelmet kap az emelt szintű idegennyelv-oktatás, valamint a digitális kompetenciák fejlesztése is. Győr városában található például a Bolyai János Általános Iskola, amely nemcsak helyi, hanem megyei szinten is elismert színvonalú intézmény. A Móra Ferenc Általános Iskola szintén fontos szerepet tölt be, míg a Radó Tibor Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását biztosítja, regionális szerepkörrel.

A győri Révai Miklós Gimnázium

A középfokú oktatás intézményei közül több is országosan elismert. A győri Révai Miklós Gimnázium például évtizedek óta az egyik legmagasabb szintű képzést nyújtó gimnázium Magyarországon, rendszeresen szerepel az országos középiskolai rangsorok élmezőnyében. Szintén Győrben található a Kazinczy Ferenc Gimnázium, valamint a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum, amely a szakképzés és a technológiai irányultság terén nyújt korszerű oktatást. A Baross Gábor Közgazdasági Technikum két tanítási nyelvű képzése révén a gazdasági és nyelvi területeken biztosít versenyképes tudást a diákok számára.

A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Gimnázium

Egyházi fenntartású középiskolák is jelentős szerepet töltenek be. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Győrben klasszikus értékrenddel és magas szintű oktatással működik. Ugyancsak fontos szerepe van a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak, amely nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is ismert, és a legjobb magyar középiskolák között tartják számon. Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum és Széchenyi István Gimnázium, Mosonmagyaróváron pedig a Piarista Gimnázium biztosítja az egyházi jellegű, mégis korszerű oktatást.

A szakképzés intézményrendszere szintén jól kiépített a megyében, különösen a Győri és a Soproni Szakképzési Centrum keretein belül. Ezek az intézmények szoros kapcsolatot tartanak a helyi ipari szereplőkkel, különösen Győrben, ahol az Audi Hungaria jelenléte jelentős hatással van a szakképzés irányaira és struktúrájára.

A felsőoktatás terén Győr-Moson-Sopron megye két nagy egyetemnek ad otthont. A Széchenyi István Egyetem Győrben működik, és az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Kiemelkedő a mérnöki, informatikai, gazdasági és jogi képzése, de művészeti, egészségügyi és társadalomtudományi szakokat is kínál. A QS és Times Higher Education nemzetközi rangsorokon is szerepel, többek között az 501–600. helyen az interdiszciplináris tudományterületeken. A mosonmagyaróvári campus a mezőgazdasági tudományok hagyományos központja, amely a volt Mosonmagyaróvári Agrártudományi Karral bővült integrációval.

Soproni Egyetem

A másik jelentős egyetemi központ Sopron, ahol a Soproni Egyetem működik. Ez az intézmény négy karból áll: az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar, a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Benedek Elek Pedagógiai Kar. Az egyetem különösen az erdészet, faipar és pedagógia területén nyújt elismert képzést, és szoros kapcsolatokat ápol a térségi gazdasági szereplőkkel. Emellett Győrben működik a Brenner János Hittudományi Főiskola, amely római katolikus teológiai képzést nyújt papnövendékek és világi hallgatók számára is.

Sport

Audi Aréna Győr

Győr-Moson-Sopron sportélete rendkívül sokoldalú, erős hagyományokra és modern infrastruktúrára épül. A megye székhelye, Győr különösen jelentős sportközpont, ahol számos nagy múltú csapat és korszerű létesítmény található. A legismertebb ezek közül az Audi Aréna Győr, amely egy 5 500 fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportcsarnok. Ez a létesítmény a világ élvonalába tartozó női kézilabdacsapat, a Győri Audi ETO KC hazai mérkőzéseinek helyszíne, és emellett különféle rendezvényeket is kiszolgál – koncertektől sportgálákig.

Ugyancsak Győrben található a régebbi, de továbbra is aktívan használt Magvassy Mihály Sportcsarnok, amely elsősorban kézi-, kosár- és röplabdamérkőzéseknek ad helyet. A város egyik legmodernebb sportlétesítménye az Olimpiai Sportpark, amelyet a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) építettek, és amely különféle sportágak – többek között torna, judo, birkózás, atlétika és tenisz – számára biztosít edzési és versenyzési lehetőséget. A csarnok több ezer néző befogadására képes, VIP és médiazónákkal is felszerelt.

Labdarugás

A labdarúgás terén Győr-Gyirmóton működik a Gyirmót FC Győr, amely hazai mérkőzéseit az Alcufer Stadionban játssza. Ez a stadion 4 500 férőhelyes, és többek között U21-es és női válogatott mérkőzéseknek is otthont adott már. Sopronban a Káposztás utcai Stadion szolgálja ki a helyi futballéletet, különösen a Soproni VSE csapatát, amely az elmúlt évtizedekben többször szerepelt az NB II-ben és a megyei első osztályban is. Rajtuk kívül olyan települési csapatok is jelen vannak a megyei vagy országos bajnokságokban, mint a Csornai SE vagy a Ménfőcsanaki SE.

A megye nemcsak a profi sportban aktív, hanem az utánpótlás és amatőr sport is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Például Csorna városában új sportcsarnok épült, amely többek között kézilabda és kosárlabda utánpótlás edzéseknek ad teret. Ezen kívül a Győrújfalui sportcsarnok is fejlesztésen esett át, aminek célja, hogy a környék fiataljai számára biztosítsa a mozgási és sportolási lehetőségeket. A megye aktív a vízi sportok területén is, különösen a Mosoni-Duna mentén, ahol kajak-kenu és sárkányhajó versenyeket is tartanak, a horgászegyesületek pedig gyakran rendeznek megyei és országos versenyeket, gyermek- és ifjúsági kategóriákban is. A sportversenyek terén a megyei válogatottak is aktívan szerepelnek különböző tornákon, például a TAVONT tornán, ahol nemrégiben bronzérmet szereztek. Az ilyen versenyek lehetőséget nyújtanak a tehetségek bemutatkozására, mint például Kalmár Dominik esetében, aki a megyéből indulva jutott el a válogatottságig.

Versenypályák

A Pusztacsaládi Rallycross pálya, ahogyan neve is mutatja, Pusztacsalád település közelében található. Itt egy klasszikus, technikás rallycross pályát alakítottak ki, amelyen a látogatók különféle rallyautókkal próbálhatják ki vezetési tudásukat. A pálya jellemzője, hogy váltakozva használ aszfaltos és laza, kavicsos-homokos szakaszokat, így ideális környezetet nyújt a rallyspecifikus manőverek, például a kigyorsítások, kanyarvételek és sodródások elsajátításához.

Sajtó

Nyomtatott sajtó

A legismertebb regionális napilap a Kisalföld, amely naponta jelenik meg több mint százéves múlttal, egymilliós példányszámban és mély helyismerettel számol be megyei, városi és járási eseményekről — mellyel ma is az egyik legfőbb tájékoztatási forrás a régióban.

Emellett terjesztenek hetilapokat is – például a K2 hetilapot, amely jelentős példányszámban jut el Győr belvárosi körzeteibe és környékére. Ez a magazin helyi riportokkal, interjúkkal és szórakoztató tartalmakkal a közösségi életet erősíti.

Online helyi portálok

A megye online sajtója is rendkívül sokszínű és dinamikusan fejlődő területet képvisel. A nyomtatott sajtó digitális megfelelőjeként működik például a Kisalföld.hu, amely folyamatosan frissülő hírekkel látja el az olvasókat. Tartalma lefedi a megye teljes területét, külön rovatokban foglalkozik gazdasági, kulturális, sport és közéleti eseményekkel, s így a régió egyik legfontosabb online hírforrásává vált.

Sopron és térségének online hírközlésében az Enyugat.hu játszik meghatározó szerepet. Ez a hírportál kifejezetten a nyugat-magyarországi kisvárosok és falvak történéseire összpontosít, külön figyelmet fordítva a helyi közéletre, önkormányzati hírekre, valamint kulturális eseményekre is.

Győr városában több helyi hírportál is működik. A Győr+ Média online felülete és a Gyoron.hu naponta közöl híreket a város életéből. Ezek az oldalak elsősorban közéleti tudósításokat, bűnügyi híreket, katasztrófavédelmi jelentéseket, valamint civil és kulturális rendezvényekről szóló beszámolókat tesznek közzé. A céljuk, hogy a város lakosságát hiteles, gyors és helyi információkkal lássák el – gyakran multimédiás tartalmakkal, videókkal is kiegészítve a tudósításokat.

Helyi televíziózás

A Győr+ TV rendszeresen sugároz híreket és riportokat, amelyek elsősorban a megye és Győr város eseményeire koncentrálnak. Műsoraikban gyakran megjelennek közlekedési, környezetvédelmi és társadalmi témák is, így igyekeznek széles körű tájékoztatást nyújtani a helyi lakosság számára.

Sopron környékén a SopronMédia nevű városi televízió működik, amely főként közösségi híradókat készít. Bár a nézők között vannak olyanok, akik a Redditen megosztott vélemények alapján egyszerűnek találják a műsorokat, a csatorna elsősorban a helyi, mindennapi témákat, például a piac forgalmát vagy kisebb közösségi eseményeket emeli ki, ezzel is erősítve a helyi kötődést és tájékoztatást.

Német nyelvű sajtó és határon túl

A megye határmenti elhelyezkedése következtében német nyelvű kiadványok is terjednek, különösen ingyenes reklám- és közösségi lapként. A Győr–Moson–Sopron–Burgenland régió között információcsere zajlik, de szabályosan kiemelkedő német újság helyi napilap még nincs.

Európa-szerte találunk például olyan kiadványlistákat, ahol a régió magyar és német elnevezéseit sorolják fel, de konkrét rendszeres német nyelvű sajtótermék csak csekély példányszámban létezik.

Infrastruktúra és közlekedés

Autópályák

Az M1-es autópálya Magyarország egyik legfontosabb gyorsforgalmi útvonala, amely Budapestet köti össze Bécs irányával. A pálya áthalad Győr-Moson-Sopron megyén, és kulcsszerepet játszik a régió közlekedésében. Az autópálya ezen szakasza díjköteles, azonban Győr-Moson-Sopron megyei e-matricával jogszerűen használható a megye területén. A szakaszon jellemzően 130 km/h a megengedett sebesség.

Az M85-ös út összeköti Győrt Sopronnal, és a nyugati országrész egyik legfontosabb kelet-nyugati közlekedési tengelye. Teljes hossza közel 94 kilométer, 2x2 sávos, és a megengedett sebesség 110 km/h. Az út teljes egészében díjköteles, de Győr-Moson-Sopron megyei matricával végig használható a megyehatárig.

Az M86-os út Szombathelyt köti össze Csornával és Mosonmagyaróvár térségével. Ez is 2x2 sávos, gyorsforgalmi jellegű út, szintén 110 km/h sebességhatárral. A megye területén belüli szakasz használatához elegendő a megyei matrica. Az út fontos összeköttetést biztosít a dunántúli és észak-nyugati régiók között.

Az M15-ös autóút az M1-estől vezet Rajkáig, a szlovák határig, és kapcsolatot biztosít Pozsony irányába. Ez az út is díjköteles, és a teljes szakasza Győr-Moson-Sopron megyében található, tehát szintén lefedhető megyei e-matricával.

Az M19-es rövid, mindössze 10 kilométeres gyorsforgalmi kapcsolat Győr és az M1-es autópálya között. Ez az út is díjköteles, és teljes hossza a megye területén van, így a megyei matrica erre is érvényes. Az útszakasz 90 km/h-s korlátozással használható.

Út	Európai út	Érintett települések, nagyobb kereszteződések	Hossz				Térkép
			Teljes	Elkészült	Épül	Tervezett
		Budapest – Kisigmánd (M81) – Győr (M19 / M83 / M85) – Levél (M15 / M86) – Hegyeshalom / Ausztria(M1-M7 közös szakasz nélkül)	161 km	161 km	—	—
		Levél (M1 / M86) – Rajka / Szlovákia	14 km	14 km	—	—
		Győr-kelet (M1) – Győr-észak	9 km	9 km	—	—
		Győr (M1) – Csorna (M86) – Sopron / Ausztria	95 km	89 km	6 km	—
		Körmend (M76 / M80) – Szombathely (M87) – Csorna (M85) – Levél (M1 / M15)	122 km	64 km	0 km	58 km

Főútak

Az 1-es számú főút párhuzamosan halad az M1-es autópályával, és átszeli a megyét Gönyű–Győr–Mosonmagyaróvár–Hegyeshalom irányban. Régen ez volt a fő nemzetközi út Bécs felé, ma inkább helyi és regionális forgalmat szolgál. A 14-es főút Győrtől indul és észak felé halad Vámosszabadin keresztül a szlovák határig. Jelentős szerepe van a Győr-Pozsony közötti forgalomban, főként a teher- és ingázó közlekedésben.

A 81-es főút Győr és Székesfehérvár között teremt kapcsolatot, áthalad Pannonhalmán. Fontos nyugat-keleti összekötő út, de több helyen kanyargós és forgalmas. A 82-es főút Győrt köti össze Veszprémmel, a Bakonyon keresztül. A természeti adottságok miatt szép, de szűk és balesetveszélyes szakaszokkal is rendelkezik. Az 85-ös főút az M85 kiépülése óta több szakasza visszaminősült, de a városokon (pl. Kapuvár, Fertőd) belüli részeken továbbra is fontos helyi szerepet tölt be. A 86-os főút M86 gyorsforgalmi út mellett megmaradt korábbi 86-os főút helyi, regionális forgalmat bonyolít le. Jellemzően párhuzamosan fut az új gyorsúttal.

Út	Érintett vármegyei települések	Hossz	Térkép
	Gönyű – Győr – Abda – Öttevény – Mosonmagyaróvár – Levél – Hegyeshalom	177 km
	Győr – Vámosszabadi	12,5 km
	Mosonmagyaróvár – Rajka	17,5 km
	Mezőörs – Pér – Töltéstava – Győr	81 km
	Veszprémvarsány – Bakonypéterd – Ravazd – Pannonhalma – Écs – Nyúl – Győr	80 km
	Gyarmat – Tét – Győr	76 km
	Újkér – Lövő – Sopronkövesd – Nagycenk – Kópháza – Sopron	132 km	–
	Nagycenk – Pereszteg – Fertőszentmiklós – Petőháza – Vitnyéd – Kapuvár – Veszkény – Szárföld – Farád – Csorna – Kóny – Enese – Győr	72 km
	Beled – Páli – Szil – Szilsárkány – Csorna	192 km

Vasúti közlekedés

A vármegye vasúti közlekedése kiemelkedően fontos országos és nemzetközi szinten is. A legfőbb vasúti csomópont Győr, amelyen áthalad a Budapest–Bécs fővonal, nemzetközi vonatokkal (pl. Railjet, EuroCity).

A megye területén a MÁV mellett a GYSEV Zrt. is jelentős szereplő, különösen a Sopron–Szombathely–Győr vonalakon. A GYSEV korszerű járműveket, megbízható szolgáltatást biztosít.

Fontosabb vasútvonalak:

• 1-es fővonal (Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs)
• Sopron–Győr, Sopron–Szombathely (GYSEV)
• Győr–Veszprém, Győr–Celldömölk (MÁV)

GYSEV vasúthálózatának térképe

A GYSEV egyik járata

A régióból közvetlen vasúti kapcsolatok elérhetők Bécs, Pozsony és Budapest felé. Az elővárosi közlekedés is jelentős, főleg Győr környékén.

Légi közlekedés

Győr-Moson-Sopron megyében a légi közlekedés központja a Győr-Pér repülőtér, amely elsősorban üzleti, magán- és teherszállító járatokat, valamint pilótaképzést szolgál ki. Menetrend szerinti utasszállító járatok jelenleg nem indulnak innen.

A megye lakossága főként közeli nemzetközi repülőtereket használ:

• Bécs (VIE) – kb. 1 óra autóval
• Pozsony (BTS) – kb. 1 óra
• Budapest (BUD) – kb. 1,5–2 óra

Határátkelők

Magyar-osztrák határátkelők

• Kópháza – Sopronkeresztúr
• Sopron – Kelénpatak
• Fertőrákos – Fertőmeggyes
• Hegyeshalom – Miklóshalma

Magyar-szlovák határátkelők

• Rajka – Dunacsún
• Vámosszabadi – Medve

Híres szülöttei

• Fejérkövy István (Kóny, 1522 – Pozsony, 1596. november 20.) esztergomi érsek, királyi helytartó
• Lackner Kristóf (Sopron, 1571. november 19. – Sopron, 1631. december 29.) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író
• Siegfried Kollonich (Kismarton, 1572. február 22. – Léva, 1623. ősze) dunáninneni főkapitány, a lévai és a lednicei uradalom, illetve Sárospatak birtokosa
• Esterházy Pál (Kismarton, 1635. szeptember 8. – Kismarton, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg
• Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő, a reformkori irodalmi élet fő szervezője
• báró Ottinger Ferenc (Sopron, 1793. szeptember 28. – Bécs, 1869. április 8.) császári és királyi altábornagy, lovassági tábornok
• Bezerédj István (Szerdahely, 1796. október 28. – Hidja-puszta (Szedres mellett), 1856. március 6.) reformkori politikus
• Benedek Lajos (Sopron, 1804. július 14. – Graz, 1881. április 27.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), az 1848–49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik tábornoka
• Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár
• Id. Storno Ferenc (Kismarton, 1821. február 20. – Sopron, 1907. január 29.) festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő
• gróf Széchényi Manó (Sopron, 1858. július 30. – Szombathely, 1926. december 29.) őfelsége, a király személye körüli miniszter, diplomata
• gróf Széchenyi Miklós (Sopron, 1868. január 6. – Budapest, 1923. december 1.) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök
• Kánya Kálmán (Sopron, 1869. november 7. – Budapest, 1945. február 28.) magyar politikus, külügyminiszter, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja
• Aggteleky Béla (Sopron, 1890. szeptember 14. – Genf, 1977. augusztus 4.) altábornagy a második világháborúban
• Temes Judit (Sopron, 1930. október 10. – Budapest, 2013. augusztus 11.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, sportvezető
• Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
• Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között a Fidesz országgyűlési képviselője
• Szájer József (Sopron, 1961. szeptember 7. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja
• Borkai Zsolt (Győr, 1965. augusztus 31. –) olimpiai bajnok magyar tornász, tanár, politikus, sportvezető
• Csollány Szilveszter (Sopron, 1970. április 13. – Budapest, 2022. január 24.) magyar olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász
• Pálinger Katalin (Mosonmagyaróvár, 1978. december 6. –) olimpiai ezüstérmes magyar válogatott kézilabdakapus
• Babos Tímea (Sopron, 1993. május 10. –) párosban világelső magyar hivatásos teniszezőnő
• Pottyondy Edina (Mosonmagyaróvár, 1988. április 8. –) magyar youtuber, közéleti influenszer, stand-up komikus, humorista, politikus, korábban a Momentum Mozgalom elnökségi tagja
• Éder Krisztián, művésznevén SP (Sopron, 1988. november 30. –) magyar előadó, dalszerző-szövegíró, divatfotós, rendező
• Pásztor Ádám (Mosonmagyaróvár, 1988. november 25. –) magyar színész
• Fehérvári Gábor Alfréd vagy Freddie (Győr, 1990. április 8. –) kétszeres Petőfi-díjas énekes, előadó, a Rising Star negyedik helyezettje, a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatójának győztese
• Kisfaludy Anett (Kapuvár, 1990. augusztus 31. –) magyar válogatott kézilabdázó

• 
  Liszt Ferenc
• 
  Lackner Kristóf
• 
  Kisfaludy Károly
• 
  Áder János
• 
  Babos Tímea

Kultúra

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegyei múzeumok listája és a Győr-Moson-Sopron vármegyei kulturális programok listája cikkeket

Turizmus

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegye turisztikai látnivalóinak listája és a A Sokorói-dombság látnivalói cikkeket

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy múltú bortermelés jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Számos védett természeti érték is található itt, ezek egy része nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen például a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település.

Turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma is. A természeti és a történelem adta lehetőségek a zene és a sport, az előadó-művészet és a tánc sok-sok programja egészíti ki. Széles a választék a lelkes amatőröktől a világhírű együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein vagy a kis falvak kicsi templomaiban. A Dunántúl egész nyugati felére jellemző, hogy a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a régió mindennapi életébe.

Területén a látnivalók többsége a nagy-, és kisvárosi településeken vagy azok közelében található meg. A kisebb községekben ugyanakkor a falusi vendéglátás a békés, nyugodt kikapcsolódás lehetőségét, illetve a „magyaros vendégszeretet” kínálja. Jó példaként említhető az alig pár száz lakosú Ravazd a Sokorói-dombság lábánál. A hagyomány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve, megpihent itt, és ahol a kardját leszúrta, forrás fakadt. A lakosság megőrizte a hagyományt és a forrás fölé 1792-ben építményt emelt. Rajta márványtábla őrzi az eseményt. Rövid sétával egy kis helyi múzeum, illetve egy útszéli vendéglő érhető el. Dicséretes példája annak, hogy a táj adta, ember teremtette értékegyüttes, hogyan teremti meg az itteni térség turisztikai vonzerejét, illetve kulturális programok lehetőségét.

Nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben, hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája sok régi ízt is megőrzött és a mai éttermek asztalára is beemelt. A Sokoró-Pannonhalmai kistérség tíz szőlőtermelő települését 1990 óta sorolják a borvidékek közé. A szőlőtermesztés első írásos említése a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható. A borászat mindig meghatározó szerepet játszott a rend gazdaságában. Sopron életében is mindig meghatározó volt a bor. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A két borvidéknek jelentős szerepe van a vármegye turizmusában. Sokan várják a pincelátogatásra, borkóstolásra az ideérkezőket. Évente szerveznek rendezvényeket, borversenyek és szüreti mulatságokat.

• 
  Győr, a vármegyeszékhely
• 
  A Sopron főterén álló Tűztorony
• 
  A „Magyar Versailles”-ként is ismeretes fertődi Esterházy-kastély főhomlokzata a belső udvarból szemlélve
• 
  Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelyének számító Pannonhalmi Bencés Főapátság és környéke
• 
  A nagycenki Széchenyi-kastély főhomlokzata a parkkal
• 
  Napnyugta a Fertő tónál a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban
• 
  A magyaróvári vár Mosonmagyaróváron
• 
  A középkori Szent Jakab-plébániatemplom Lébényben

Légi felvételek

• 
  A karmelita kolostor légi felvételen, Sopronbánfalva
• 
  Fertőd, a kastély légi felvételen
• 
  Fertőrákos, kikötő madártávlatból
• 
  Pannonhalmi Főapátság – légi fotó
• 
  Sopron látképe légi felvételen

Települései

Városok

A megyének 12 városa van, ahol a teljes lakosság 57,5 százaléka él. A népesség 40,3 százaléka él a két megyei jogú városban. A megyeszékhely, Győr a Nyugat-Dunántúl központja, Pécs után a Dunántúl második, valamint Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc és Pécs után az ország hatodik legnépesebb települése.

Győr

Sopron

Mosonmagyaróvár

Csorna

Kapuvár

Jánossomorja

Tét

Fertőszentmiklós

Pannonhalma

Fertőd

Lébény

Beled

Győr-Moson-Sopron vármegye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:

Sorszám	Település	Lakónépesség (2019.01.01)	Járás
1.	Győr	132 038	Győri járás
2.	Sopron	62 671	Soproni járás
3.	Mosonmagyaróvár	33 954	Mosonmagyaróvári járás
4.	Kapuvár	10 234	Kapuvári járás
5.	Csorna	10 105	Csornai járás
6.	Jánossomorja	6 283	Mosonmagyaróvári járás
7.	Tét	4 169	Téti járás
8.	Pannonhalma	4 064	Pannonhalmi járás
9.	Fertőszentmiklós	3 846	Soproni járás
10.	Lébény	3 355	Mosonmagyaróvári járás
11.	Fertőd	3 326	Soproni járás
12.	Beled	2 553	Kapuvári járás

Községek, nagyközségek

Abda Acsalag Agyagosszergény Ágfalva Árpás Ásványráró Babót Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bágyogszovát Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Bősárkány Cakóháza Cirák Csáfordjánosfa Csapod Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc

Edve Egyed Egyházasfalu Enese Écs Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hegyeshalom Hegykő Hédervár Hidegség

Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mezőörs Mérges Mihályi Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Mórichida Nagybajcs Nagycenk Nagylózs

Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród

Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szany Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Tarjánpuszta Táp Tápszentmiklós Tárnokréti Tényő Töltéstava Und Újkér Újrónafő Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Veszkény Veszprémvarsány Vének Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Linkgyűjtemény a megyéről

Források

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html
• Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja; szerkesztette dr. Horváth Sándor Domonkos, Vehrer Ferencné, Kucska Ferenc; Győr, Hazánk, 2000. ISBN 963 7586 70 9