Torna (patak)
| Torna | |
 | |
| Az ajkai vörösiszap-katasztrófa vázlata | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 255 m |
| Forrás | Ajka |
| Torkolat | Marcal |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Torna egy patak Veszprém vármegyében, a Dunántúlon. Forrása az Északi-Bakonyban, Csehbánya közelében található. A patak átfolyik Városlődön, Ajkán, Kolontáron, Devecseren, Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán, Kisberzsenyen és végül a Marcalba torkollik.
Földrajza
[szerkesztés]A patak az Ajkai-medence felszíni formakincsére oly jellemző néhány fokos lejtőszög és a tektonikai határok mentén előforduló törések például Kolontár keleti részén, a kavicsbányák melletti 15-40 fokos területen teszi meg útját. A vízgyűjtő területe átlagos tengerszint feletti magassága 205 méter. A legalacsonyabb térszint Kolontárnál 187 m, a legmagasabb pedig a Szőlőhegyen 255 m.[1]
A terület térszíne keletről nyugat felé lejt. Kelet felől a Bakony magasabb nyúlványai, dél, nyugat és észak felől körülbelül azonos magasságú dombok határolják, azzal a különbséggel, hogy a vízgyűjtő terület nyugaton meredeken, délen közepesen meredeken és észak felől lankásan emelkedik ki a Torna völgyéből.[1]
Ezek a lejtőviszonyok határozzák meg a Torna-patak és mellékfolyásainak a Csigere-pataknak, a Széles-víznek, a Kígyós-pataknak és a Csinger-pataknak a földrajzi helyzetét. A terület évi átlagos csapadékmennyisége 660 milliméter, mely az országos átlag fölött van. A patak vízhozama változó jelentős mennyiségű csapadék esetén árvízi fenyegetettséget is jelenthet a környező településeknek.[1] A Torna-patakon két helyen is található vízmérce, amelyből a felső Kolontáron helyezkedik el, míg az alsó Karakón található.[2] A patakba torkollik az Egres-patak, a Csigere-patak, valamint több kisebb vízfolyás.
2010-ben az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása miatt a patak katasztrófa által érintett szakaszainak egész élővilága kipusztult.[3][4]
2016-ban a patak gátját 1600 méter hosszan megerősítették Devecsernél, mivel a vörös-iszappal szennyezett földfelszín elhordásakor a gát magassága is csökkent. A villámárvizek elleni védelmet is szolgáló beruházás 45 millió forintból valósult meg.[5]
Part menti települések
[szerkesztés]- Csehbánya
- Városlőd
- Kislőd
- Ajka
- Tósokberénd
- Tósok
- Kolontár
- Devecser
- Somlóvásárhely
- Somlójenő
- Tüskevár
- Apácatorna
- Kisberzseny
- Karakó
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c Néhány természetföldrajzi adat Ajkáról és környékéről. ajka.hu, 2005. július 8. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- ↑ Torna-patak, Vízügyi honlap. vizugy.hu. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
- ↑ A Marcal élővilága kipusztult, veszélyben a Rába és a Duna[halott link] mno.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ A Duna megmenekült, a Torna és a Marcal halott fn.hu, 2010. október 8.(Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ Megerősítették a Torna-patak gátját. atv.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
További információk
[szerkesztés]- Saját magát rehabilitálja a Torna-patak és a Marcal élővilága. greenfo. (Hozzáférés: 2010. október 10.)[halott link]
- Árad a Torna patak. YouTube. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- Harka Ákos és Szepesi Zsolt: A Marcal mellékpatakjainak halfaunisztikai vizsgálata. Haltani Társaság. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 25.)