Antal Márk
| Antal Márk | |
.jpg) | |
| Antal Márk 1922-ben | |
| Született | Kohn Márk 1880. április 18. Devecser |
| Elhunyt | 1942. október 29. (62 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Winternitz Szerén |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | pedagógus, matematikus, politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antal Márk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Antal Márk, 1898-ig Kohn[1] (Devecser, 1880. április 18. – Kolozsvár, 1942. október 29.) pedagógus, matematikus, művelődéspolitikus. Antal János és Antal István apja. Megszervezte és igazgatta Kolozsvárott a Tarbut Zsidó Líceumot.
Életútja[szerkesztés]
Kohn Simon és Preis Mária fia, izraelita vallású. 1905. július 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Winternitz Szerénnel, Winternitz Antal és Friedmann Fanni lányával.[2] 1907-ben felvették a budapesti Reform szabadkőműves páholyba.[3] Budapesti tanulmányai után ugyanott tanár, 1907-től a Középiskolai Mathematikai Lapok társszerkesztője, 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott.[4] A matematikát fontos fegyvernek tartotta a természet erői ellen vívott harcban, dolgozatai a kapcsolástant és a geometriai szerkesztések elméletét bővítették.
Művelődéspolitikájának vezető elve az oktatás folytonosságának biztosítása megfelelő iskolán kívüli intézmények szervezésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, majd Kolozsvárra költözött, s a Tarbut (héberül 'művelődés') Országos Zsidó Iskolaegyesület igazgatójaként működött. Az izraelita felekezetű középiskola tanári karába valláskülönbség nélkül vont be haladó szellemű értelmiségieket.
A szakszervezeti munkások szabad-iskolájának rendszeres előadója (1921–25), majd Déznai Viktorral, Fürst Oszkárral és Hegedűs Árpáddal közösen az Ifjú Kelet c. zsidó ifjúsági folyóiratot szerkesztette (1922). Iskolájának megszüntetése után 1927-től a Minerva biztosító társaság matematikusa. Lakásán marxista társadalomtudományi szemináriumokat szervezett, hallgatói közt volt a fiatal Bányai László, Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér, Méliusz József, Mikó Imre, Tamási Áron, Vincze János.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztályának munkatársa, ismertette Albert Einstein relativitáselméletét, méltatta a Bolyaiakat. Az 1940 őszén kiharcolta, hogy létrejöjjön a kolozsvári zsidó gimnázium, amelynek haláláig igazgatója volt. Matematikai tárgyú írásai kéziratban maradtak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Belügyminisztérium 1898. évi 14978. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 855. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 41. oldal 39. sor.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 716/1905. folyószám alatt.
- ↑ Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
További információk[szerkesztés]
- Antal Márk emlékkönyv. Szerk. Weinberger Mózes, Kolozsvár, 1943.
- Jancsó Elemér: Antal Márk emlékezete. Egység, 1946/33; újraközölve Kortársaim. 1976. 216-219.
- Mikó Imre: Antal Márk és köre. Korunk, 1972/12; újraközölve Akik előttem jártak, 1976. 83-89.
- Szegő Júlia: Antal Márkra emlékezve. Művelődés, 1980/4.
- Film Antal Márkról. YouTube
.svg){kind=small}
