Antal Márk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Antal Márk
Antal Márk fiatal korában
Antal Márk fiatal korában
Született Kohn Márk
1880. április 18.
Devecser
Elhunyt 1942. október 29. (62 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Winternitz Szerén
Gyermekei
Foglalkozása pedagógus, matematikus, politikus
Sírja a kolozsvári ortodox zsidó temetőben (Tordai út 154–156)

Antal Márk, 1898-ig Kohn[1] (Devecser, 1880. április 18.Kolozsvár, 1942. október 29.) pedagógus, matematikus, művelődéspolitikus. Antal János és Antal István apja. Megszervezte és igazgatta Kolozsvárott a Tarbut Zsidó Líceumot.

Életútja[szerkesztés]

Kohn Simon és Preis Mária fia, izraelita vallású. 1905. július 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Winternitz Szerénnel, Winternitz Antal és Friedmann Fanni lányával.[2] 1907-ben felvették a budapesti Reform szabadkőműves páholyba.[3] Budapesti tanulmányai után ugyanott tanár, 1907-től a Középiskolai Mathematikai Lapok társszerkesztője, 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott.[4] A matematikát fontos fegyvernek tartotta a természet erői ellen vívott harcban, dolgozatai a kapcsolástant és a geometriai szerkesztések elméletét bővítették.

Művelődéspolitikájának vezető elve az oktatás folytonosságának biztosítása megfelelő iskolán kívüli intézmények szervezésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, majd Kolozsvárra költözött, s a Tarbut (héberül 'művelődés') Országos Zsidó Iskolaegyesület igazgatójaként működött. Az izraelita felekezetű középiskola tanári karába valláskülönbség nélkül vont be haladó szellemű értelmiségieket.

A szakszervezeti munkások szabad-iskolájának rendszeres előadója (1921–25), majd Déznai Viktorral, Fürst Oszkárral és Hegedűs Árpáddal közösen az Ifjú Kelet c. zsidó ifjúsági folyóiratot szerkesztette (1922). Iskolájának megszüntetése után 1927-től a Minerva biztosító társaság matematikusa. Lakásán marxista társadalomtudományi szemináriumokat szervezett, hallgatói közt volt a fiatal Bányai László, Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér, Méliusz József, Mikó Imre, Tamási Áron, Vincze János.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztályának munkatársa, ismertette Albert Einstein relativitáselméletét, méltatta a Bolyaiakat. Az 1940 őszén kiharcolta, hogy létrejöjjön a kolozsvári zsidó gimnázium, amelynek haláláig igazgatója volt. Matematikai tárgyú írásai kéziratban maradtak.

Irodalom[szerkesztés]

  • Antal Márk Emlékkönyv. Szerk. Weinberger Mózes, Kolozsvár, 1943.
  • Jancsó Elemér: Antal Márk emlékezete. Egység, 1946/33; újraközölve Kortársaim. 1976. 216-219.
  • Mikó Imre: Antal Márk és köre. Korunk, 1972/12; újraközölve Akik előttem jártak, 1976. 83-89.
  • Szegő Júlia: Antal Márkra emlékezve. Művelődés, 1980/4.
  • Film Antal Márkról. a YouTube-on

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1898. évi 14978. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 855. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 41. oldal 39. sor.
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 716/1905. folyószám alatt.
  3. Palatinus, 1939. 8. old.
  4. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]