Római út (Balaton)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
„Római út” (Balaton)
Római út - érkezés Balatonarácsra.jpg
Úttípus Mellékút
Része ennek Balaton-felvidék
Ország  Magyarország
Tartományok Veszprém megye
Az út eleje Káptalanfüred 71 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Badacsonytördemic

A római út Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán található, a parttól legalább néhány száz méternyi, olykor 1-2 kilométernyi távolságban húzódó közúti közlekedési útvonal, melynek eredete – a helyi hagyományok és történeti adatok szerint – a római korig nyúlik vissza, de jelenleg is fontos szerepet tölt be az érintett települések közlekedésében. Egyes szakaszain helyközi autóbuszközlekedés is bonyolódik rajta, máshol közösségi forgalmat nem, csak személygépkocsi- és kerékpárforgalmat bonyolít, néhol pedig jelzett turistautak nyomvonala halad rajta, hosszabb-rövidebb szakaszokon. Az útnak csak egyes részei viselik hivatalosan is a Római út utcanevet, máshol más elnevezései léteznek, de a helyi köznyelv, sőt a turisztikai nyelvhasználat is ismeri és használja minden érintett településen a „római út” nevet.

Története[szerkesztés]

A Balaton környéke már a római kor idején is sűrűn lakott és utakkal behálózott terület volt, többek között a Balaton északi partján is számos villa és falusias jellegű telep létezése ismert, illetve a part mentén számos helyen egy itteni úthálózat nyomai is előkerültek az elmúlt évszázadok során. Az úthálózat vonalvezetésére jellemző volt, hogy nem kimondottan a tó partján haladt, hiszen a Balaton szabályozása előtt a tó vízszintingadozása jelentékeny volt, és a magasabb vízállás a közlekedést is veszélyeztethette volna. Az előkerült útmaradványokra így egyöntetűen az jellemző, hogy a tó mai partjaitól minimálisan több száz méteres, de inkább 1-3 kilométeres távolságra, és a mai átlagos vízszinthez képest számottevő magasságban kerültek elő.

A római korinak tulajdonított eredetű útvonalak egy része a későbbi évszázadokban is megmaradt, és miután a Balaton vízjárása továbbra is rapszodikus volt, a tó északi partján kialakult középkori települések is a víztől hasonló távolságban, illetve szintkülönbséggel jöttek létre, vagyis a köztük szükségszerűen kialakuló útvonalak is ezeket a régi, gyaníthatóan még ókori eredetű nyomvonalakat követték. Bár a 20. században ezen települések többségének a szabályozott vízparthoz közelebb elterülő, üdülési célú településrészei is kialakultak, az ófalvak ma is a parttól távolabb találhatók, és ezek összeköttetésére használatban maradtak a római utak is.

A Balaton középső medencéje mentén a feltételezhető római út nyomvonala egybeolvadhatott a későbbi országút (a mai 71-es út) nyomvonalával, ezért Örvényes és Badacsonyörs között ma nincs olyan útvonal, amit széles körben római útnak neveznének. Hosszú szakaszon él viszont ez az elnevezés Balatonalmádi és Aszófő között, valamint a Badacsony hegye mentén és a környékén.

Leírása[szerkesztés]

A balatonalmádi-balatonfüredi szakasz[szerkesztés]

Keleti irányból (Budapest felől) a mai fogalmak szerinti római út Balatonalmádi területén, a káptalanfüredi vasútállomás közelében indul, a 71-es főútból kiágazva, ahol a városhatárig a kissé megtévesztő Alsóörsi határút nevet viseli. Alsóörs közigazgatási területére belépve az út neve ténylegesen is Római út lesz, és rövidesen több mint 1 kilométerre eltávolodik a mai vízparttól, de még a 71-es úttól is. Alsóörs ófalujának központját keresztülszelve a Fő út nevet veszi fel, majd az alsőörsi buszfordulótól Lovasi út lesz a neve, egyúttal néhány száz métert követően átlép Lovas közigazgatási területére.

Lovas azon kevés település közé tartozik a Balaton mentén, amelyek közvetlenül a tó közelében találhatóak, de saját partszakaszuk nincs, tehát üdülőtelepük sem alakult ki: ebből kifolyólag a falunak a római út a legfontosabb utcája, Fő utca néven. Nyugat felé továbbhaladva szőlősdombok között kanyarog az út az újabb, paloznaki községhatárig, ahol a Zrínyi utca nevet veszi fel, és átmenetileg (talán inkább csak a Paloznaki-öböl kiharapódása miatt) valamivel közelebb kerül a tóparthoz. Itt is a falu központján halad keresztül (a nyúlfarknyi paloznaki partszakasz úgyszintén nem volt alkalmas arra, hogy ott számottevő üdülőtelep jöjjön létre), majd átszeli a soron következő, csopaki községhatárt, a neve ettől fogva, Csopak történelmi településközpontjáig Paloznaki utca.

Csopakon a római út pár lépésnyi iránytörést szenved - az erre haladóknak kb. 100-150 méternyi szakaszon rá kell térniük a partra (és a parti útra) merőleges Kossuth utcára, majd egy újabb kanyar után, immár ismét a 71-essel párhuzamosan halad az útvonal Füredi út néven nyugat felé, keresztezve közben a 73-as főutat is.

Balatonfüred közigazgatási területére lépve újabb névváltozás következik: a városhatártól kezdve a balatonarácsi városrész történelmi központjáig Lóczy Lajos utca a római út neve, majd onnantól Arácsi út néven halad Balatonfüred régi központjáig, ahol egyebek között a város nagytemploma és polgármesteri hivatala is található; itt néhol a 2 kilométert is meghaladja az út és a mai vízpart távolsága, ugyanitt egy rövid szakaszon a nyomvonala egybeesik a 71-es és a 77-es főutakat (Balatonszőlősön és Tótvázsonyon keresztül) összekötő 7304-es főút nyomvonalával.. A városközponttól az út neve Bajcsy-Zsilinszky utca, mígnem újabb szőlősdombok között kanyarogva el nem éri Aszófő területét. Itt az útszakasz a Rákóczi út nevet kapja, majd a nyomvonala lényegében egybeolvad a 71-es út nyomvonalával.

A badacsonyi szakasz[szerkesztés]

A római út egyik elágazása Badacsonylábdihegyen

Badacsonytomaj, Badacsony, Badacsonylábdihegy és Badacsonytördemic területén ugyancsak végighúzódik egy, a 71-es úttal párhuzamosan, ám néhány száz méterrel arrébb, és tengerszint feletti magasság tekintetében is feljebb haladó útszakasz, amely vonalvezetése nagy részén ugyancsak hivatalosan is a Római út elnevezést viseli [Badacsonytomajon egy szakaszon Fő utca, míg Tördemicen szintén egy rövid szakaszon Hősök útja az elnevezés], és a két "végpont-település", Tomaj és Tördemic településközpontjait szeli keresztül. Badacsony és Badacsonylábdihegy a két másik badacsonyi település komolyabb történelmi múlt nélküli, üdülési céllal létrejött településrészei, ott tehát a történelmi településközpont kifejezése nem értelmezhető, de mindkét községrészben ugyancsak komoly turisztikai forgalmat bonyolít az útvonal.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]