Győr-Gönyű kikötő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Győr-Gönyű kikötő
Ország  Magyarország
Földrajzi hely Gönyű
Üzemeltető Győr-Gönyű Kikötő Kft.
Elhelyezkedése
Győr-Gönyű kikötő (Győr-Moson-Sopron megye)
Győr-Gönyű kikötő
Győr-Gönyű kikötő
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 44′, k. h. 17° 50′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 17° 50′

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Győr-Moson-Sopron megyében, nagyrészt Gönyű község közigazgatási területén, a Duna 1734-es folyamkilométerénél található, összesen 110 hektár területű folyami kikötő. Ezenkívül található itt egy teljesen közművesített, 25 hektáros területen lévő terminál. A kikötőben három hajóállás üzemel. 2000-ben került átadásra a RO-Ro terminál. 2001 óta határként is működik. Kamionvizsgáló és átrakóállomás is létesült, és ezáltal lehetővé vált a vízi szállítmányok közvetlen be- és kiléptetése. A forgalom nagy részét mezőgazdasági termékek adták. A forgalom növekedése miatt határozta el a Győr-Gönyű Kikötő Kft. további három hajóállás kialakítását. Konténerterminál megépítésére is sor került.

Győr városa a Mosoni-Duna partján az 1980-as évekig kikötővárosnak számított, azonban a rendszeresen alacsony vízállás miatt a hajózás lehetetlenné vált.[1] 1992-ben néhány vállalkozó megalakította a Győr-Gönyű Kikötő Kft.-t lehetőséget látva a vízi szállítás fejlesztésében. A tervekhez csatlakozott a Győr-Moson-Sopron megye, Győr város és Gönyű község önkormányzata. A fejlesztési elképzeléseket támogatták az országgyűlési képviselők és más állami vezetők is.

A kikötő fejlesztésének tervei[szerkesztés]

A 2360/1996. (XII. 17.) Kormányhatározat[2] alapján, a beruházás eredményeként megvalósul a vízi, a közúti és a vasúti közlekedés kapcsolatrendszere. A fejlesztés biztosítja a kikötő, vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz, és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. A Duna menti nemzetközi kikötők sorában az országos közlekedési koncepció is kiemelt szerepet szán a Győr-Gönyűi kikötőnek. Győr város is érdekelt a Győr-Gönyűi Nemzetközi Kikötő kiépítésében. A Mosoni-Duna torkolatánál már több éve, ideiglenes rakodókkal működő kikötő a Győr-Gönyű Kikötő Rt. tulajdonában van, melyben a gönyűi önkormányzat is részvényes. A rakodó éves forgalma 300-500 ezer tonna volt. Az Rt. PHARE CBC források segítségével indította meg egy kombinált, RO-RO port megépítését. A kikötő további kiépítésére az állam koncesszióba adással kíván forrásokat biztosítani, vasúti kapcsolatát pedig központi költségvetési pénzekből fogja fedezni. A kikötő a tervezett, állami célok között szereplő logisztikai központot is magában foglalná.

A kikötő fejlődése[szerkesztés]

A Győr-Gönyű Kikötő Kft. 1992-ben alakult 5,7 millió forint törzstőkével, majd 1993-ban átalakult részvénytársasággá. A társaság célja, hogy az Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésében, kiépítésében úttörő szerepet vállaljon, és a kiépítését követően az üzemeltetéssel járó feladatokat ellássa. Ennek érdekében megépítették először az úgynevezett ideiglenes rakodót, valamint ezt követően az Országos Közforgalmú Kikötő I. ütemeként a Ro-Ro kikötőt. A Mosoni-Duna torkolatában, 1993-ban helyezték üzembe a mai napig is működött. Az itt kiépített 40 folyóméter hosszú függőleges rakodó partfalat, valamint két hajóállás részére kialakított rézsűs partszakaszt rövid időn belül kinőtte a társaság. A KöViM és az FVM Phare program segítségével 1997-ben ismét nagy beruházást valósított meg. Megépítették a Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő első ütemeként a Ro-Ro terminált, amely már 240 méter hosszú függőleges vasbeton partfallal rendelkezik, és a határvízi kikötő funkcióját is betölti.

A Nemzeti Fejlesztési Terv 6 milliárd forintos támogatásával, több mint 8 milliárd forint összköltségvetéssel elkészült a kalandos sorsú Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központja, így lehetővé vált a három közlekedési alágazat, azaz a vasúti, a közúti és a kikötői áruszállítás összekapcsolása. A beruházással a Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre.

A döntéstől számított 16 év múltán befejeződött a győr-gönyűi kikötőfejlesztés.2007-ben negyedik nekifutás után hirdettek a gönyűi kikötő tízmilliárdos fejlesztési tenderén eredményt.[3] Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig) ugyan még 2006-ban nyerte el a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 75 százalékos támogatását az összesen 9,7 milliárd forint költségűre becsült beruházáshoz. A pénz azonban egy évig trezorban állt, mert nem találtak kivitelezőt. A Közbeszerzési Döntőbizottság, végül 2007 júniusában a Colas Dunántúl Zrt., valamint a Colas Eger Zrt. alkotta Colas 2007 konzorciumot hirdette ki nyertesként.

A fejlesztés megteremti a kikötő vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz, és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. Elkészült a gönyűi kikötőt a Bécs-Budapest vasútvonallal összekötő, 12 kilométeres iparvágány, valamint a vízi és a vasúti áru átrakására lehetőséget adó, intermodális terminál belső vasútja is. Ugyancsak ebből a pénzből készült el és 2008 nyár végén már átadták a Komárom és Győr között - az 1-es főút 1,1 kilométeres új szakaszán - az iparvágány felett átívelő felüljárót.

A gazdasági terminál 25 hektáros területén teljesen új közművet fektettek le. Így a csatornázás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, villamosenergia-ellátás mellett a térvilágítás, hírközlés, gázellátás mintegy 16 kilométer hosszan készült el. Összekötő vágány épült, mintegy 8,5 kilométer hosszan, melynek feladata az összeköttetés biztosítása a Győr-Gönyű kikötő és a Budapest-Hegyeshalom vonal között, aminek kivitelezése érintette a MÁV Győrszentiván állomását is.[4]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Ebben az időszakban épült meg a bősi vízi erőmű is a Duna elterelésével
  2. “A Kormány: 1. egyetért a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötő megvalósításával és azzal, hogy a beruházás megvalósítására a KHVM koncessziós pályázatot írjon ki;Felelős: közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, pénzügyminiszter Határidő: 1997. október 31. 2. egyetért azzal, hogy sikeres koncessziós pályázat esetén a győr–gönyűi országos közforgalmú kikötő külső infrastrukturális kapcsolatainak megvalósítása 1998–2006 között a központi költségvetés KHVM fejezeti kezelésű beruházási célprogramként 1996. évi árszinten maximum 1,984 Mrd Ft állami támogatásban részesüljön”
  3. A megelőző három pályázatot vissza kellett vonni
  4. Ugyanakkor 30-év után megépült Zalalövő után a második leghosszabb vasútvonal

Források[szerkesztés]

  • Kisalföld LXIII/214. szám (Győr, 2008. szeptember 12.) 24. old.
  • Győri Közélet II/36. azám (Győr, 2008. szeptember 13.) 18-19. old. ISSN 1789-5340

Külső hivatkozások[szerkesztés]