RoRo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Ro-Ro kompkikötő az ausztráliai Queenscliffben
Az MV Tønsberg, az egyik legnagyobb gépjárműszállító hajó
Egy orosz Ro-Ro hajó felnyitott orra

A Ro-Ro (Roll on - Roll off) rendszerű közúti-vízi kombinált szállítás lényege, hogy a közúti járművek - megfelelően kiépített rakodókon át saját kerekein felgördülnek a vízi járművek (kompok, uszályok, hajók) rakfelületére, illetve a vízi szállítási út végpontján hasonló módon legördülnek azokról. A rendszer előnye, hogy bármilyen közúti jármű szállítható ilyen módon, valamint,hogy a fel- és lehajtás egyszerű és gyors művelet. A kompokat, komphajókat elsősorban az átkelőforgalom lebonyolítására használják. Gyakran vegyes funkciójúak, személy- és áruszállító közúti járműveket egyaránt szállítanak, de vannak olyan tengeri komphajók is, melyek vasúti szerelvények továbbítására is alkalmasak.

A közúti-tengeri kombinált szállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bejárat a hajó oldalán

A Ro-Ro hajóknál a hajó hátsó vagy mellső részén, esetleg az oldalán elhelyezett felhajtó rámpákon át gördülnek a közúti járművek a hajótér belsejébe. A nagyobb hajókon a járművek több fedélzeten is elhelyezhetők. Egyes Ro-Ro hajókon vasúti szerelvények is szállíthatók. Ro-Ro hajók elsősorban a rövid távú tengeri forgalomban közlekednek. Tipikus Ro-Ro forgalmi területek pl. a Földközi-tenger, az Északi-tenger, a Keleti-tenger, az Ír-tenger és a Karib-tenger.

A közúti-folyami kombinált szállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti-folyami kombinált szállítás esetén folyami Ro-Ro hajókon vagy uszályokon továbbítják a közúti járműveket. Amíg a Ro-Ro rendszerű szállításnak a tengereken való elterjedését elsősorban szűk kikötői kapacitások megszüntetése, a kikötői várakozási és rakodási idők megrövidítése iránti törekvés indokolta, addig a belvízi utakon a fenti szempontok mellett a fő cél a közutak tehermentesítése, valamint energia-megtakarítás elérése volt.

A folyami Ro-Ro szállítás főbb előnyei a hagyományos vízi áruszállítással szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kikötői állásidő csak töredéke a hagyományos hajókénak
  • Kis rakodási költség (nincs szükség az áruk átrakására, azaz nem kell költséges rakodóberendezés)
  • Járművei kisvízi időszakban is üzemeltethetőek (40-60% a merülés a hagyományos hajókhoz képest)
  • Nincs szükség külön kikötőre, hiszen a komplejárók is megfelelnek

Főbb hátrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • RoRo üzemű hajók beszerzési költsége nagy
  • Tényleges hajóhordképesség-kihasználás a hagyományosé alatt marad (nagy holttömeg)

RO-RO hajók a Dunán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

katamarán önjáróhajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Han Asparuh
  • Han Kardam
  • Han Krum
  • Han Tervel

normál önjáróhajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heilbronn
  • Kelheim

uszályok, bárkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Intershipping-1
  • Intershipping-2
  • Intershipping-3
  • Intershipping-4
  • SB-19
  • SB-27
  • Fanty-3
  • Fanty-4


uszályokat és bárkákat mozgató tolóhajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Naiden Kirov
  • Olimpi Panov
  • Petar Karaminchev
  • Vidin
  • Bononia


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prezenszki József - Szegedi Zoltán - Logisztika-menedzsment. Kossuth Kiadó Zrt. 2005
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz RoRo témájú médiaállományokat.