Vízállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vízmérce egy patakban

A vízállás a föld felszínén levő állóvizek (tavak) és vízfolyások (patakok, folyók, folyamok, tengerek) vízmagassága, amelynek mérésére a vízmérce szolgál. A vízmércén az adott felszíni víz áradását és apadását – a vízjárását – lehet nyomon követni.

A vízmércén leolvasott magasság érték az adott felszíni víz relatív magassága egy meghatározott „nulla” értékhez viszonyítva.

A vízmérce „0” pontja[szerkesztés]

Vízmérce

A vízmérce „0” pontját valamikor a történelem során az addig mért legkisebb vízálláshoz határozták meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adták meg. A „0” pont meghatározása után azonban a folyómeder jelentősen átalakulhat, például a meder kotrása miatti mélyülés következik be, aminek következménye, hogy a korábban, történelmileg meghatározott „0” pont alatt is előfordulhatnak vízállások.

Elvi lehetőség a „0” pont újbóli megállapítása a meder aktuális legmélyebb pontjához, ami után a korábbi, általában évtizedek alatt felhalmozódott adatokat át kellene számolni, ami idő- és költségigényes eljárás lenne. Ezért ezt nem alkalmazzák.

A gyakorlatban a vízmércék „0” pontját „rögzítik”, azaz nem változtatnak rajta akkor sem, ha a meder mélysége az idők során feljebb vagy lejjebb kerül.

Magyarországon a vízmércék „0” pontját a Tiszán az 1842. évi, a Dunán az 1834. évi, a Rábán az 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. A módosítások elkerülésnek érdekében vezették be a „0" pont alatti vízállásokhoz a negatív előjelet.

Az adott vízmérce „0" pontját a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik. A Dunán, Budapesten a Vigadó térnél elhelyezett vízmérce „0” pontja 94,970 mBf, vagyis a nullpontnak ennyi a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magassága. Ez méterben van, de a félreértések elkerülése érdekében minden esetben az „mBf” jelölést kell alkalmazni, ha a Balti feletti vízállásról van szó (szó szerint: „méter Balti felett”). A Tisza szolnoki vízmércéjének magasságértéke 78,750 mBf.

A Balatonnál, Siófokon elhelyezett vízmércéjének „0” pontja 103,411 mBf, a Velencei-tó agárdi vízmércéjének „0” pontja 102,620 mBf-en van.

A vízjárásához tartozik még a mederkitöltési tényező nevű adat. A vízmércén mért legnagyobb vízállás mederkitöltési tényezője 100%. A legkisebb mért vízszinthez tartozik a 0%.

A vízmérce használata[szerkesztés]

A mechanikus vízmérce egy relatív skála, hagyományosan 2 centiméterenkénti beosztással.

Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy a reggel 7:00-kor, illetve az este 19:00-kor mért értékeket összeadják és elosztják 2-vel, tehát a két érték átlagát veszik.[1]

A különböző vízállások elnevezései[szerkesztés]

A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következő:

  • 0 – 20% igen alacsony
  • 21 – 40% alacsony
  • 41 – 60% közepes
  • 61 – 80% magas
  • 81 – 100% igen magas

A vízállás mérésének története[szerkesztés]

Vízmérce a Lánchíd budai pillérének lábán

Hazánkban az első vízmércéket a 18. században állították fel. A vízállások feljegyzését a Dunán már 1823-ban Pozsonyban és Budán, 1830-ban Komáromban kezdték el. A Tisza első mércéjét Szegeden állították fel 1833-ban. A 19. század közepén Magyarországon már 57 vízmérce szolgáltatta az adatokat. Ma már több mint 300 mérőhely szolgálat adatokat a hazai vízállásokról, de ennél sűrűbb a hálózat, mert ide lehet sorolni az árvízi és üzemi vízmércéket is.

A vízállásjelentés[szerkesztés]

A 2007-es struktúraváltásig minden nap 13:45-kor a Magyar Rádió Petőfi adóján vízállásjelentést sugároztak, amely a következő adatokra terjedt ki:

  1. a vízállás cm-ben és %-ban,
  2. a víz hőmérséklete,
  3. a vízfolyás tendenciája,
  4. a hajózásra vonatkozó adatok.

Ha eléri a legnagyobb addigi értéket a vízállás, akkor az száz százalék. Ha meghaladja, akkor lehet 110 százalék is, de legközelebb ugyanez már a száz százalék lesz. Ezért a vízállás cm-ben egy állandó érték, míg százalékban dinamikusan változik.

2012. június 5-én az Országos Vízjelző Szolgálat megszüntette a vízállásjelentés közlését.[2]

2018. április 16-tól a Kossuth Rádióban a 14 órás hírek után ismét beolvassák a vízállásjelentést.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hidrológia. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  2. 120 év után megszűnt a vízállásjelentésIndex, 2012. június 6.
  3. Visszatér a hajóvonták találkozása tilos

Külső hivatkozások[szerkesztés]