Barnag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Németbarnag szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barnag
Barnag, községháza
Barnag, községháza
Barnag címere
Barnag címere
Barnag zászlaja
Barnag zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállás község
Polgármester Horváth Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség128 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség10,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barnag (Magyarország)
Barnag
Barnag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 47″, k. h. 17° 44′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 47″, k. h. 17° 44′ 57″
Barnag (Veszprém megye)
Barnag
Barnag
Pozíció Veszprém megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Barnag témájú médiaállományokat.

Barnag (németül Barnig) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban, Nagyvázsony környékén.

Fekvése[szerkesztés]

A Veszprém megyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Központján csak a 73 113-as út húzódik végig (amely innen nyugat felé továbbhaladva Vöröstón át Mencshely külterületéig tart), de külterületének keleti részét egy rövid szakaszon érinti a 7307-es út is.

Története[szerkesztés]

Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnag-on egymás mellett álltak.

Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak 1384. december 6-án keltezve. Tartalma szerint a családi birtokra, vagyis Barnag Szabadhegyre, ezen okiratban a királynő engedélyezi méltó lakóhely ( valószínűleg vár) építését az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.

A vár építését perrel állítja meg a veszprémi káptalan, mert az Péczel nevű birokukra épült, nem a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Puszta vár) néven a falutól délkeleti irányban.

Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Szegedi András (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Kulcsár Miklós Sándor
  • 2014-2015: Kulin Miklós György (független)[4]
  • 2015-2019: Horváth Zoltán
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 98,5%-a magyarnak, 15% németnek, 6% cigánynak, 6% románnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 22,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Barokk műemlékkálvária és egy középkori kápolna romjai
  • Szent Márton római katolikus templom (XVIII. szd.)

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
  • Zalai okmánytár I. 95.
  • Hazai Okmánytár IV. 68.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  5. Barnag Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Barnag a Via Sancti Martini honlapján