Iharkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search


Iharkút
Iharkút - A kitelepített falu emlékpark - panoramio (5).jpg
Közigazgatás
Település Bakonyjákó
Népesség
Teljes népesség 0 fő
Elhelyezkedése
Iharkút (Magyarország)
Iharkút
Iharkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 08″, k. h. 17° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 08″, k. h. 17° 38′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iharkút témájú médiaállományokat.

Iharkút (németül: Ahornbrunn[1]) község volt Veszprém megyében, a Pápai járásban, napjainkban Bakonyjákó lakatlan külterülete.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakonyban Veszprém és Pápa között, nem messze Németbányától és Bakonyjákótól feküdt Iharkút község.

Története[szerkesztés]

Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az Esterházy család kezdeményezte, akik telepes svábokat hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A második világháború után a falu hanyatlásnak indult. A németajkúakat kitelepítették, a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg.

A község alatt található bauxitvagyon kitermelését 1979-ben kezdték meg. A fogyatkozó falu önállóságát 1981-ben megszüntették, területét a szomszédos Bakonyjákóhoz csatolták.[2] Iharkút utolsó lakosainak Bakonyjákón, Németbányán, Herenden, továbbá Pápán juttattak új házakat, lakásokat. A falu temetőjét is áttelepítették. A falu épületeit lebontották, Iharkút területét pedig egy hatalmas külszíni bauxitbánya foglalta el.

Nevezetességei[szerkesztés]

A település helyén létrejött hatalmas külszíni fejtések közül némelyik 50-60 méter vastagságban tárt fel kréta korú szárazföldi rétegsorokat. Ezekből az üledékekből kerültek elő az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről. 2010-re a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE Őslénytani Tanszékének munkatársai által végzett ásatások nyomán már egy teljes szárazföldi gerinces fauna vált ismertté a lelőhelyről. Ez a bakonyi dinoszaurusz lelőhely hazánkban egyedülálló. 2000 óta a dinoszauruszok mellett egy teljes mezozoos szárazföldi gerinces faunát tártak itt fel a kutatók. A lelőhely több, korábban ismeretlen új nemmel büszkélkedhet, mint például a Hungarosaurus (páncélos dinoszaurusz, egyetlen faja a Hungarosaurus tormai), az Iharkutosuchus (növényevő krokodil, egyetlen faja az Iharkutosuchus makadii), és a Bakonydraco (repülő hüllő, egyetlen faja a Bakonydraco galaczi).

Jelenleg a területen zajló rekultiváció (földmunkák, omlásveszély) miatt a lelőhely még nem látogatható (kivételt képez a németbányai-bakonyjákói szervezésű hivatalos "kisvonatos" túra).

A még élő egykori iharkúti lakosok és azok leszármazottai elhatározták, hogy hajdani falujuknak emléket állítanak. Így jött létre az Iharkút emlékpark. Az egykori falu helyének közepén egy harangláb és kereszt áll. Évente egyszer az iharkútiak összegyűlnek az emlékhelyen.

Források[szerkesztés]

  • http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  • Iharkút (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2010. október 8.)