Rezi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rezi vár
Rezi vár
Rezi vár
Ország  Magyarország
Tszf. magasság 418 m

Épült 12921307
Elhagyták 1589 körül
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Rezi vár (Magyarország)
Rezi vár
Rezi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 58″, k. h. 17° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 58″, k. h. 17° 14′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezi vár témájú médiaállományokat.

A Rezi vár egy rezin található várrom.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-fennsík egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai.

Története[szerkesztés]

A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját, hogy a földesúr innen uralhassa elorozott új birtokát. Mindhiába, hiszen elhunytáig fiú utódot nem hagyott hátra, így a rezi várbirtok visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

A vár a levegőből

A XIV. század elején a feudális belháború korszakában megszállták a Dunántúl rettegett tartományurai – a Kőszegi nemzetség fegyveresei –, akiktől csak 1321-ben tudta ostrommal visszaszerezni Anjou Károly király seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy a várat. Nagy Lajos király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben legyilkoltak Luxemburgi Zsigmond hívei, vagyonukat elkobozva tőlük. 1433-ban juttatta a királyi kegy a Gersei Pethő nemesi család kezébe, akik fennállásuk további évszázadaiban végig birtokolták. 1490-ben ellenséges sereg vonult fel ellenük, és Hunyadi Mátyás király halála után a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai rövid ostrommal bevették a kicsiny várat. Az ezt követő esztendőben tudta csak visszafoglalni Kinizsi Pál – e hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás király által létrehozott fekete sereg.

A XVI. század közepén az ország középső vidékeit megszálló törökök rablótámadásai miatt megerősítették falait, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként tartották számon. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély szárazárokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állott mindössze, aminek kis létszámú őrségét – az ellenség által elfoglalt birtokai miatt elszegényedő – gersei Pethő család alig tudta fizetni.

1589-ben az Oszmán Birodalom katonái egy portya során megszállták és felgyújtották a szomszédos Tátika-várat és valószínűleg ezzel együtt Rezi várát is, amit többé nem építtetett újjá a földesúri család. Egy 1592-ben kelt oklevélben már mint romot említették. A gersei Pethő család férfiágon 1729-ben kihalt, ekkor a magyar kincstár lett a várrom és a terület tulajdonosa, amit 1741-ben Festetics Kristóf megvásárolt. Innentől egészen 1945-ig a Festetics család tulajdonában volt, majd a második világháború után államosították.

Évszázadokon keresztül omladoztak falai, mígnem a 2000. esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások.

Külső hivatkozások[szerkesztés]