Lackfi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lackfi István
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1372 1376
Előd Lackfi Imre
Utód Losonci László
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1385 1386
Előd Losonci László
Utód Losonci László

Elhunyt1397. február 27.
Kőrös

Foglalkozás katona
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lackfi István témájú médiaállományokat.

Csáktornyai és simontornyai Lackfi (II.) István (1340Kőrös (Horvátország) 1397. február 22.) főúr, székely ispán, horvát-dalmát bán, főlovászmester, ország nádora.

A család származása[szerkesztés]

A családnak nevet adó Kerekegyházi Lack,[1] a dunántúli Hermány nemzetség Arad és Csanád megyébe szakadt középbirtokos ágának a sarja volt. A Lackfi család a 14. században az ország legelőkelőbb és leggazdagabb családjai közé emelkedett és évtizedeken keresztül Erdély sorsának is irányító tényezői voltak.[mj 1]

Károly Róbert idejében a család tizenhat éven át viselte a székelyek ispánságának tisztét. Az erdélyi vajdaságot és a keleti vármegyék főispánságát is viselték a Lackfiak. A Dunántúlon is voltak jelentős birtokaik, amelyet Károly Róbert és Nagy Lajos király adományozott hűséges szolgálataiért a Lackfiaknak, így a csáktornyai, az osztrogi, a fejérkői,[2] a tátikai, a Rezi, a Simontornyai és a Döbröközi várakat és a hozzátartozó uradalmakat birtokolták hatalmuk csúcsán. Nagy Lajos uralkodásának 40 éve alatt mindig Lackfi volt a főlovászmester. Hatalmuk csúcspontján a Lackfi családnak 7 erős vár és mintegy 260 helység volt a birtokában.

A Lackfi család olyan hatalmi dominanciára tett szert, hogy maga Nagy Lajos király a család hatalmának ellensúlyozására a déli vármegyékben uralkodó Garai Miklóst nevezte ki macsói bánnak. A Lackfi család származási térképe

Élete[szerkesztés]

Lackfi István ( -1397) erdélyi vajda, nádor sírköve

Apja Lackfi (I.) István erdélyi vajda a nápolyi hadjárat vezére volt, de apjának négy testvére is részt vett a hadjáratban, így András, Lajos, Miklós és Pál. A korbeli dokumentumok szerint a Lackfi István és öccsei ízig-vérig katonák voltak, tehetséges hadvezérek egyszóval igazi lovagok voltak.[mj 2] Egyetlen testvére, aki nem katona lett, Dénes testvére szerzetes volt és később kalocsai érsek lett.

Lackfi (II.) István a történelmi magyar forrásokban 1367 és 1397 között szerepel. Három fiútestvére volt Dénes, Miklós, Imre. Székely ispán volt 1367-71 között. A következő két évben horvát-dalmát bán funkcióját viselte. A padovai háborúban 1372 nyarán Nagy Lajos király felkérésére, hogy a padovai hercegség megsegítésére sereget vezetett Itáliában, akik Velencével álltak harcban.[mj 3] Trevisio ostrománál a török segítséggel harcoló velenceiek súlyos vereséget mértek a magyar-padovai szövetségesekre. Lackfi fogságba esett de sikerült élve kiszabadulni. 1372 és 1376 közötti időszakban erdélyi vajda volt. 1376-77-ben a Szentföldre zarándokolt. Az utazás költségeinek nagyságára jellemző volt, hogy a székesfehérvári keresztes lovagoknál elzálogosította két Tolna megyei faluját.[mj 4] Közel kétéves távolléte kedvező feltételt teremtett nagy ellenfeleinek, a Garaiaknak és híveiknek, akik mindent elkövettek a hatalomból való kiszorításra.

1383-ra sikerült ismét visszakerülni a hatalomba azzal, hogy horvát-dalmát bán lett, de a következő év áprilisában eltávolították a hatalomból. Ekkor indították a Horvátiak és Szécsi Miklós országbíró egy ellenzéki mozgalmat, amelynek célja Garai Miklós nádor hatalmának megdöntése volt. 1385-ös év újra színlelt kibékülést hozott a két nagy főúri párt közötti harcban, és Lackfi István újra betölthette az erdélyi vajda hatalmi funkcióját. Támogatta II. (Kis) Károly trónra jutását, amelynek a Horváti János és hívei voltak a fő támogatók. Lackfi a végső felkelésben személyesen nem vett részt.

Horvátiak 1386 júliusában elfogták Mária magyar királynőt és Erzsébet anyakirálynét, a kíséretében lévő Garai Miklós nádort megölték, az események után Lackfi István Zsigmond mellé állt, kiszabadította a királynőt és nagyon valószínű, hogy ezért a támogatásért kapta meg a nádori címet. 1387-ben lovászmester is volt és ehhez a tisztségeihez adományul még megkapta Óvárt (Moson vármegye) és Komáromot.

1391-ben már titkos kapcsolatot tartott fenn a trónkövetelő Nápolyi Lászlóval. Ez Zsigmond tudomására juthatott, mert a király 1392-ben leváltotta a nádori tisztségről, majd újra felmerült a gyanú, hogy a Horvátiak-kal tartja a kapcsolatot, ezért a bizalmasnak számító lovászmesteri tisztségből is leváltotta. Zsigmond a sikertelen és vesztes nikápolyi csatából (1396) nem tudott gyorsan visszatérni az országba, a királynak ezt a távollétét használták ki Lackfi és párthívei, mert fellázadtak ellene és nyíltan a trónkövetelő Nápolyi László mellé álltak. Ez a pártütés végleg megpecsételte saját és a Lackfi család többi tagjainak a sorsát is. 1397 februárjában Garai Miklós és a végső leszámolást kitervelő Kanizsai János tárgyalásra hívta Lackfit a szlavonai Kőrösre, aki a királyi menlevélben bízva fegyvertelenül jelent meg unokaöccsével, ahol ellenfelei Garai és Cillei Hermann megölték. A gyilkosságot Zsigmond utólag kiállított ítéletlevelével igazolta. Hatalmas vagyonát a király elkobozta és hívei között szétosztotta. Jelentős részt kapott a gyilkosság kitervelője Kanizsai János érsek.

Keszthelyen a ferences templomban temették el és a sírköve fennmaradt.

Emléke[szerkesztés]

• Keszthely város hivatalos honlapja döntő jelentőséget tulajdonít Lackfi Istvánnak a település fejlődésének elősegítésében, amikor 1368 táján betelepítette a ferenceseket.

• Keszthely város képviselő-testülete elkészíttette a város alapítójának a csáktornyai Lackfi II. István lovas szobrát. Lackfi lovas szobra

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Erdély története A magyar honfoglalástól a tatárjárásig | url= http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/59.html
  2. Ekkor keletkezett róla Apuliában a közmondás: Győzelmes, bölcs ember vagy, valóságos Lackfi István!
  3. Az 1350-es években amikor Nagy Lajos elfoglalta Padovát, a város vezetője Francesco Carrara herceg elfogadta Lajos szövetségét, de ezzel végérvényesen elromlott Padova és Velence kapcsolata
  4. A forrásként szolgáló oklevelet (1377.február 22) Fügedi Erik kutatta fel. lásd forrásként jelölt Holl Béla tanulmányát.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Régi írásmódban Lackffy vagy Laczkfy
  2. Kereki község délnyugati végénél a Levelesi erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 m magas, löszös, agyagos dombfokán kis vár romjait találjuk. A nép Kupavárnak vagy katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fejérkő néven ismeri.

Források[szerkesztés]

  • Majláth Béla: A Lackfi nemzetség. Turul. 1884.  
  • Karácsonyi János: A kerekegyházi Laczfyak családfája. Turul. 1884.  
  • Magyar Nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 2000.  
  • Holl Béla: Laus librorum Válogatott tanulmányok. Budapest: (kiadó nélkül). 2000.