Bükki pereszke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükki pereszke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pereszkefélék
Nemzetség: Tricholoma
Tudományos név
Tricholoma sciodes
(Pers.) C.Martin 1871
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bükki pereszke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükki pereszke témájú médiaállományokat és Bükki pereszke témájú kategóriát.

A bükki pereszke (Tricholoma sciodes) a pereszkefélék családjába tartozó, Európában elterjedt, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A bükki pereszke kalapja 3–8 cm átmérőjű. Alakja fiatalon kúpos-domború, később kiterül. Színe világos- vagy sötétszürke, esetleg ibolyás vagy idősen barnás árnyalattal. Felülete száraz, fénylőn selymes, finoman pikkelykés vagy sugarasan szálas. Közepén tompa púp található. Viszonylag kemény húsa vékony, színe fehér ami vágásra nem színeződik el. Előbb keserű, majd hosszabb rágás után csípőssé válik. Nincs lisztszaga, inkább földszagú.

Lemezei fehéresszürkék, a tönkre foggal felkanyarodva nőnek rá. Élük finoman fűrészes és feketén pontozott. Spórája fehér, ellipszis alakú, sima felületű, 6-8 x 5,5-6,5 mikrométeres.

Tönkje 5–10 cm magas, 1-1,5 cm vastag, fehéresszürke, hosszában szálas.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá az ehető fenyő-pereszke, a mérgező csípős pereszke, valamint a ritka, nem ehető pikkelyestönkű pereszke.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európai elterjedésű faj. Savanyú talajú lomberdőkben, elsősorban bükkösökben található meg. Magyarországon viszonylag ritka. Június-október között terem, főleg bükkök és tölgyek tövében, sokszor kisebb csoportban.

Mérgező; emésztőrendszeri panaszokat, hányást okoz.

A bükki pereszke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

foggal felkanyarodók

csupasz

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]