Fehér nyirokgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fehér nyirokgomba
Jungfern-Ellerling Cuphophyllus virgineus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Hygrophoraceae
Nemzetség: Cuphophyllus
Tudományos név
Cuphophyllus virgineus
(Wulfen) Kovalenko (1989)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér nyirokgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér nyirokgomba témájú médiaállományokat és Fehér nyirokgomba témájú kategóriát.

A fehér nyirokgomba (Cuphophyllus virgineus) a csigagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, réteken, tisztásokon élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fehér nyirokgomba kalapja 1,5-5 cm széles; alakja fiatalon domború, később laposan kiterül, közepe bemélyedő, széle pedig felfelé forduló lesz. Felülete sima, fiatalon nyirkos, nyálkás, idősebben száraz. Színe fehéres, közepe kissé halványsárgás, -barnás lehet. Széle áttetszően bordás.

Húsa fehér, sérülésre nem változik. Szaga és íze nem jellegzetes, esetleg kissé kesernyés lehet.

Ritkásan álló vastag lemezei lefutók, a féllemezek gyakoriak. Színük fehéresek, idővel halványsárgásak.

Tönkje 2-12 cm magas és max. 1 cm vastag. Alakja lefelé keskenyedő. Színe fehéres, idősen üregesedik.

Spórapora fehér. Spórája ellipszoid, sima, mérete 7-10 x 4-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A mérgező viaszfehér tölcsérgombával vagy az ehető elefántcsont-csigagombával lehet összetéveszteni.

A fehér nyirokgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Depressed cap icon.svg
vagy benyomott
Decurrent gills icon2.svg
lefutók
Bare stipe icon.svg
csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon viszonylag gyakori.

Réteken, legelőkön, erdei tisztásokon, erdőszéleken él; a savanyú talajt preferálja. Szeptembertől novemberig terem.

Ehető, de vigyázni kell a mérgező fajokkal való összetéveszthetőségére.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]