Agaricomycetes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Agaricomycetes
Evolúciós időszak: Barremi–jelen
Amanita muscaria (Agaricales)
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Alország: Dikarya
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Alosztályok/Rendek

Agaricomycetidae

Kalaposgombák (32 család, 410 nemz)
Amylocorticiales (1 család, 14 nemz)
Atheliales (1 család, 22 nemz)
Boletales (16 család, 95+ nemz)
Jaapiales (1 család, 1 nemz)
Lepidostromatales (1 család, 3 nemz)

Phallomycetidae

Geastrales (1 család, 8 nemz)
Gomphales (3 család, 18 nemz)
Hysterangiales (5 család, 18 nemz)
Phallales (2 család, 26 nemz)

incertae sedis (no subclass)

Auriculariales (6–7 család, 30+ nemz)
Cantharellales (7 család, 39 nemz)
Corticiales (3 család, 30+ nemz)
Gloeophyllales (1 család, 7 nemz)
Hymenochaetales (3 család, 50+ nemz)
Polyporales (9 család, ~200 nemz)
Galambgomba-alakúak (12 család, 80+ nemz)
Sebacinales (1 család, 8 nemz)
Stereopsidales (1 család, 2 nemz)
Thelephorales (2 család, 18 nemz)
Trechisporales (1 család, 15 nemz)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Agaricomycetes témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Agaricomycetes témájú kategóriát.

Az Agaricomycetes a gombák egyik osztálya a bazídiumos gombákon belül. A taxon nagyrészt megegyezik azzal, amit Hibbett & Thorn, Homobasidiomycetesként (más néven holobasidiomycetesként) definiált,[1] de azon kívül beletartozik az Auriculariales és a Sebacinales. Nemcsak a kalapos gomba kinézetű gombák tartoznak ide, hanem sok tagjuk a Gasteromycetes és a Homobasidiomycetes taxonok alá tartozik.[2] Az Agaricomycotina alcsoporton kívül, melybe már nem tartoznak bele a gabonaüszögök, az Agaricomycetes definíciója pontosítható, ha kizárjuk a Tremellomycetes és a Dacrymycetes osztályokat, melyeket általában kocsonyás gombákként azonosítanak. Azonban néhány, régen „kocsonyás gombának” tekintett faj, mint az Auricularia, ma már az Agaricomycetes osztályba tartozik. Egy 2008-as becslés szerint az Agaricomycetesbe 17 rend, 100 család, 1147 nemzetség és nagyjából 21.000 faj tartozik.[3] Azóta a modern molekuláris filogenetika segítségével több új rendet is kimutattak. Ilyen az Amylocorticiales, a Jaapiales,[4] a Stereopsidales,[5] és a Lepidostromatales.[6]

Csoportosítás[szerkesztés]

Bár a Agaricomycetes korai rendszerezés alapja a gombák vagy a bazídiumok morfológiája volt,[7] ez azóta már megváltozott. Erre egy példa, hogy ma már nem tekintik természetesnek a pöffeteggombákat magába foglaló Gasteromycetes és a a galócákat magába foglaló Agaricomycetes közötti különbségtételt. Számos pöfeteggomba teljesen függetlenül, a galócákból fejlődött ki. Ennek ellenére mind a mai napig sok gombászati szakkönyv külön kezeli a pöffeteggombákat a többi gombától, mert így szerepeltek még Friesian régebbi, a testformákon alapuló csoportosításában. Ehhez hasonlóan a mai csoportosítás a régebbi Lycoperdales rendet kettéosztotta, s kialakultak az Agaricales és a Phallales rendek.

Tulajdonságok[szerkesztés]

Az osztály minden tagjának bazídiumos kalapja van, melyek között némelyik kalapja csak pár milliméteres, míg másoké több méteres is lehet. A Phellinus ellipsoideus is ilyen, tömege pedig elérheti az 500 kg-ot is.[8] A csoport tagja az igazolhatóan a föld legnagyobb és legidősebb szervezte, egy gumós tuskógomba miceliuma. Ez mintegy 150.000 m2 területen terjed el, össztömege 10.000 kg, kora pedig mintegy 1500 évre tehető.[9]

Élőhelye[szerkesztés]

Majdnem minden faja szárazföldi (akad köztük néhány vízi is), széles körben előfordulhatnak, ahol a fából tudnak kivonni élelmiszert. Pár faj azonban patogén vagy élősködő, de vannak köztük szimbiózisban élők is (mint a mutualizmusban lévők). Eze közé tartoznak az erdők fáival a gyökéren keresztül osztozó gombák is.

Evolúció[szerkesztés]

Egy 5284 fajon, 104 genomon elvégzett filogén vizsgálat[10] a kövekező evolúciós sorrendre jutott:

Agaricomycetidae ~185 millió éve (174–192 millió éve)
Cantharellales 184 millió éve  (144–261millió éve )
Kalaposgombák 173 millió éve  (160-182 millió éve)
Hymenochaetales 167 millió éve (130–180 millió éve)
Boletales 142 millió éve (133–153 millió éve)

Foszilis maradványok[szerkesztés]

Az Agaricomycetes kalapjainak foszíliái igen ritkák a megmaradt anyagok között, és a legrégebbi megmaradt maradvány is csupán a kora kréta (146–100 millió év).[11] A legidősebb Agaricomycetes foszítliái a 130–125 millió évvel zelőttről megmaradt Quatsinoporitesé. Ez egy kalapdarab, amiből arra elehet következtetni, hogy ez a gomba a Hymenochaetaceae családba ktartozatott.[12] Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján az Agaricomycetes osztályt kb. 290 millió évesnek becslik.[13]

Filogénia[szerkesztés]

A modern molekuláris filogénia alapján a következő rokonsági fa állapítható meg:[14]



Bazídiumos gombák (külcsoport)


Agaricomycetes

Cantharellales




Sebacinales




Auriculariales





Stereopsidales


Phallomycetidae

Geastrales




Hysterangiales




Gomphales



Phallales








Trechisporales




Hymenochaetales





Thelephorales



Polyporales






Corticiales




Jaapiales



Gloeophyllales






Galambgomba-alkatúak


Agaricomycetidae

Kalaposgombák




Boletales




Amylocorticiales















Genera incertae sedis[szerkesztés]

Vannak az Agaricomycetes csoporton belül olyan nemzetségek, melyeket még nem soroltak be egyetlen rendbe vagy családba sem. Az alábbiak ezek közé tartoznak:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk.: McLaughlin DJ: The Mycota, Vol. VII. Part B., Systematics and Evolution. Berlin, Germany: Springer-Verlag, 121–168. o. (2001) 
  2. Hibbett DS (2007). „A higher level phylogenetic classification of the Fungi”. Mycological Research 111 (5), 509–547. o. DOI:10.1016/j.mycres.2007.03.004. PMID 17572334.  
  3. Dictionary of the Fungi, 10th, Wallingford, UK: CAB International, 12–13. o. (2008). ISBN 978-0-85199-826-8 
  4. (2010) „Amylocorticiales ord. nov. and Jaapiales ord. nov.: Early diverging clades of Agaricomycetidae dominated by corticioid forms”. Mycologia 102 (4), 865–880. o. DOI:10.3852/09-288. PMID 20648753.  
  5. (2014) „Stereopsidales – a new order of mushroom-forming fungi”. PLOS ONE 9 (8), e106204. o. DOI:10.1371/journal.pone.0095227. PMID 24777067.   „open access” publikáció – ingyenesen elolvasható
  6. (2014) „Lepidostromatales, a new order of lichenized fungi (Basidiomycota, Agaricomycetes), with two new genera, Ertzia and Sulzbacheromyces, and one new species, Lepidostroma winklerianum”. Fungal Diversity 64 (1), 165–179. o. DOI:10.1007/s13225-013-0267-0.  
  7. Fries EM. Hymenomycetes Europaei (Latin nyelven). Uppsala: Typis Descripsit Ed. Berling., 1. o. (1874) 
  8. (2011) „Fomitiporia ellipsoidea has the largest fruiting body among the fungi”. Fungal Biology 115 (9), 813–814. o. DOI:10.1016/j.funbio.2011.06.008. PMID 21872178.  
  9. (1992) „The fungus Armillaria bulbosa is among the largest and oldest living organisms”. Nature 356 (6368), 428–431. o. DOI:10.1038/356428a0.  
  10. Varga T, Krizsán K, Földi C, Dima B, Sánchez-García M, Sánchez-Ramírez S, Szöllősi GJ, Szarkándi JG, Papp V, Albert L, Andreopoulos W, Angelini C, Antonín V, Barry KW, Bougher NL, Buchanan P, Buyck B, Bense V, Catcheside P, Chovatia M, Cooper J, Dämon W, Desjardin D, Finy P, Geml J, Haridas S, Hughes K, Justo A, Karasiński D, Kautmanova I, Kiss B, Kocsubé S6, Kotiranta H, LaButti KM, Lechner BE, Liimatainen K, Lipzen A, Lukács Z, Mihaltcheva S, Morgado LN, Niskanen T, Noordeloos ME, Ohm RA, Ortiz-Santana B, Ovrebo C, Rácz N, Riley R, Savchenko A, Shiryaev A, Soop K, Spirin V, Szebenyi C, Tomšovský M, Tulloss RE, Uehling J, Grigoriev IV, Vágvölgyi C, Papp T, Martin FM, Miettinen O, Hibbett DS, Nagy LG (2019) Megaphylogeny resolves global patterns of mushroom evolution. Nat Ecol Evol
  11. (2012) „Pre-Cretaceous Agaricomycetes yet to be discovered: Reinvestigation of a putative Triassic bracket fungus from southern Germany”. Fossil Record 15 (2), 85–89. o. DOI:10.1002/mmng.201200006.  
  12. (2004) „Cretaceous and Eocene poroid hymenophores from Vancouver Island, British Columbia”. Mycologia 96 (1), 180–186. o. DOI:10.2307/3762001. PMID 21148842.  
  13. (2012) „The Paleozoic origin of enzymatic lignin decomposition reconstructed from 31 fungal genomes”. Science 336 (6089), 1715–1719. o. DOI:10.1126/science.1221748. PMID 22745431.  
  14. Agaricomycetes, Systematics and Evolution, 2nd, The Mycota: A Comprehensive Treatise on Fungi as Experimental Systems for Basic and Applied Research, Berlin, Heidelberg: Springer-Verlag, 373–429. o.. DOI: 10.1007/978-3-642-55318-9_14 (2014). ISBN 978-3-642-55317-2 
  15. (2011) „Arrasia rostrata (Basidiomycota), a new corticioid genus and species from Italy”. Mycotaxon 118, 257–264. o. DOI:10.5248/118.257.  
  16. (1991) „Geotrichopsis mycoparasitica faj et sp. nov. (Hyphomycetes), a new mycoparasite”. Mycological Research 95 (12), 1350–1354. o. DOI:10.1016/S0953-7562(09)80383-3.  
  17. Hjortstam, Kurt (2001). „Corticioid species (Basidiomycotina, Aphyllophorales) from Colombia III”. Mycotaxon 79, 189–200. o.  
  18. (2018) „Purpureocorticium microsporum (Basidiomycota) faj et sp. nov. from East Asia”. Mycological Progress 17 (3), 357–364. o. DOI:10.1007/s11557-017-1362-5.  
  19. (2003) „Taiwanoporia, a new aphyllophoralean genus”. Mycologia 95 (6), 1215–1218. o. DOI:10.1080/15572536.2004.11833029. PMID 21149022.  

Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „Doweld2001” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Agaricomycetes
A Wikimédia Commons tartalmaz Agaricomycetes témájú médiaállományokat.