Pisztricgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pisztricgomba
Polyporus squamosus.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák
(Homobasidiomycetes)
Rend: Taplóalkatúak (Polyporales)
Család: Likacsosgombafélék
(Polyporaceae)
Nemzetség: Polyporus
Faj: P. squamosus
(Huds.) ex Fr.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pisztricgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztricgomba témájú médiaállományokat és Pisztricgomba témájú kategóriát.

A pisztricgomba (Polyporus squamosus), vagy más néven bagolygomba[1] egy fán élő faj, termőrétege likacsos, kalapja sárgás színű, amelyet barna pikkelyek borítanak. Ez a faj csak nagyon fiatalon gyűjthető, mert húsa később szívóssá válik. Gyakran szárítják és őrlik, így tartósítják.

Megjelenése[szerkesztés]

Tavasztól őszig, élő fák törzsén, leggyakrabban diófán és juharfán terem. Ehető, rántva csirke húsra emlékeztet az íze. Fa parazita, a fát amelyen megjelenik néhány év alatt elpusztítja.

Taplószerűen, nagy telepekben terem, nyéllel ízesül ahhoz. A fiatal példányok alapszíne krémszín, az idősebbeké rozsdasárga, barna pikkelyekkel, amelyek távolról foltoknak tűnnek a gomba kalapján. A gomba kalapja akár fél méteresre is megnőhet.

A fiatal példányok húsa szeletelve sajtszerű, az idősebbeké ezzel szemben a bőrre emlékeztet. Fiatalon kellemes lisztszagú, az érettebbek azonban kellemetlen szagot árasztanak.

Kalap[szerkesztés]

Átmérője 10-60 cm, vastagsága 4 cm is lehet, kerekded, félkör alakú, széle elvékonyodó, begörbülő. Színe halvány krémszínű, a felületéről csak ritkán hiányoznak a láng, vagy háromszög alakú, barnás pikkelyek, melyek körkörösen helyezkednek el. A kalap a tönkhöz többnyire bemélyedéssel kapcsolódik. A pórusfelület fiatal korban fehér, majd sárga, idősebb korban vörösesbarna, de akár barnásszürke is lehet. A pórusok szögletesek, szabálytalanok, mélyen a tönkig lefutók, méretük nagy, 1-3 mm x 0,5-1,5 mm.[1]

Tönk[szerkesztés]

Bársonyos bevonattal borított, barna, vagy feketésbarna, általában a kalap színével egyező színű, rövid 3-8 cm x 2-5 cm nagyságú.[2]

Hús[szerkesztés]

Fehéres, vagy krémszínű, 1-3 cm vastag. A csövek rövidek maximum 5 mm nagyságúak. Színűk a pórusfelülettel egyező, faluk száradva hasadozó, fogassá váló.[2]

Galéria[szerkesztés]

A termőtest átmérője a 30 cm-t is elérheti
A termőtest alulnézetben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 96 oldal. ISBN 963 056 048 8
  2. ^ a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 97 oldal. ISBN 963 056 048 8

Forrás[szerkesztés]

Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.