Elias Magnus Fries

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elias Magnus Fries
Született1794. augusztus 15.[1][2][3][4][5]
Femsjö[6][3]
Elhunyt1878. február 8. (83 évesen)[1][2][7][4][5]
Uppsala Cathedral Assembly[6][7]
Állampolgárságasvéd
Gyermekei
  • Theodor Magnus Fries
  • Oscar Robert Fries
  • Elias Petrus Fries
  • Sanna Christina Fries
SzüleiTheodor Fries
Foglalkozása
  • botanikus
  • pteridológus
  • briológus
  • gombabiológus
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • egyetemi oktató (Lundi Egyetem, 1819–1824)
  • professzor (Lundi Egyetem, 1824–)
  • professzor (Uppsalai Egyetem, 1834–, economic botany, botanika)
  • seat 14 of the Swedish Academy (1847. december 2. – 1878. február 8.)
  • rektor (Uppsalai Egyetem, 1853–1854)
  • professor emeritus (Uppsalai Egyetem, 1859–)
  • emeritus (Uppsalai Egyetem, 1859–)
Iskolái
  • Lundi Egyetem (1811. október 4. – )
  • Katedralskolan
Kitüntetései
  • Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
  • Fellow of the Linnean Society of London
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • honorary doctorate of Lund University
  • Foreign Member of the Royal Society (1875. április 8.)[8]
SírhelyeUppsalai régi temető (1878–, Kvarter: 03 Gravplats: 0185, 0103 0185)[9][10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elias Magnus Fries témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Időskori portréja

Elias Magnus Fries (Femsjö, 1794. augusztus 15.Uppsala, 1878. február 8.) svéd botanikus és mikológus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Fr.”.

Élete[szerkesztés]

A svédországi Småland tartományban, a Hylte községhez tartozó Femsjö(wd) településen született, a helyi lelkész fiaként.[11] Iskolai tanulmányait Växjőben végezte. Botanikai érdeklődését még apjától örökölte, akitől e téren nagyon sokat tanult. 1811-ben beiratkozott az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének számító lundi egyetemre(wd), ahol már 1814-ben doktorátust szerzett, és abban az évben adjunktusi kinevezést kapott az egyetem botanikai tanszékén. 1820-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[12] Néhány éven belül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották, 1824-ben pedig professzori kinevezést kapott. 1834-ben az Uppsalai Egyetem gazdasági karán kapott tanári katedrát, majd a következő években több tudományos társaság is a tagjává választotta.[13] 1849-ben az uppsalai egyetem botanikus kertjének vezetőjévé választottá, 1853-ban pedig az egyetem rektora lett. 1850-ben a Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották.[14]

Fő művei között kiemelkedik a három kötetes Systema Mycologicum című, gombarendszertani munkája (1821–1832), további tudományos munkái voltak még az 1828-ban Elenchus fungorum címmel kiadott könyve, a két kötetben megjelent Monographia hymenomycetum Sueciae (1857 és 1863) és a Hymenomycetes Europaei címmel 1874-ben kiadott monográfiája.[15] Friest tekintik, Christiaan Hendrik Persoon után a modern gombataxonómia megalapozójának. Az általa kidolgozott taxonómia elnevezéseire hatással volt Johann Wolfgang von Goethe és a német romanticizmus is. Az egyes taxonok elhatárolásánál elsősorban a spórák színét és a tráma alakulását vette figyelembe.[16][17]

Uppsalában hunyt el, 1878. február 8-án.[18] Halála után a The Times-ban megjelent méltatása Linnééhez hasonlította munkásságának jelentőségét, a gombák és zuzmók kutatásának terén.[19] Uppsalai katedráját Johan Erhard Areschoug örökölte meg, aki után pedig fia, Theodor Magnus Fries(wd) ülhetett az örökébe.

Az általa leírt fajok tudományos nevében a neve Fr. formában szerepel.

Művei[szerkesztés]

  • Monographia Pyrenomycetum Sueciae (1816)
  • Systema Mycologicum (1821)
  • Systema Orbis Vegetabilis (1825)
  • Elenchus Fungorem (1828)
  • Lichenographia Europaea Reformata (1831)

Források[szerkesztés]

  1. a b Elias M Fries (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  2. a b Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Femsjö kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/LLA/13082/C I/2 (1755-1811), bildid: C0021370_00113, sida 208. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  4. a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. a b Gunnar Eriksson, 2016. december 22., 14482, Issue 16 (1964-1966), 522
  7. a b Uppsala domkyrkoförsamlings kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/ULA/11632/F/7 (1874-1879), bildid: 80002756_00145. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  8. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  9. Fries, Elias Magnus. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  10. Elias Fries 1794–1878. Botaniker, mykolog. Svéd Egyház. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
  11. Fries, Elias Magnus, Nordisk Familjebok 8, 2 (swedish nyelven), 1393–1397. o. (1908). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 3. 
  12. A Leopoldina tagkönyvtára
  13. Book of Members, 1780–2010: Chapter F. American Academy of Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
  14. Korrespondierende Mitglieder der Russischen Akademie der Wissenschaften seit 1724: Фрис, Элиас Магнус (orosz nyelven). Russische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  15. Gulden, Gro.szerk.: Henriksen, Petter: Elias Magnus Fries, Store norske leksikon (norwegian nyelven). Oslo: Kunnskapsforlaget (2007). Hozzáférés ideje: 2009. március 27. 
  16. http://www.first-nature.com/fungi/~biog-fries.php
  17. http://www.encyclopedia.com/topic/Elias_Magnus_Fries.aspx
  18. Biographical index of former fellows of The Royal Society of Edinburgh 1783 – 2002 [archivált változat]. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X. Hozzáférés ideje: 2017. január 15. [archiválás ideje: 2013. január 24.] 
  19. The Times, 1878. február 21., p06

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elias Magnus Fries című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.