Ezüstfehér selyemgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Ezüstfehér selyemgomba
Amanita mairei, Lazio.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Amanitaceae
Nemzetség: Amanita
Tudományos név
Amanita mairei
Foley, 1949
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstfehér selyemgomba témájú kategóriát.

Az ezüstfehér selyemgomba (Amanita mairei) a galócafélék családjába tartozó, Európában honos, fenyvesekben és lomberdőkben élő, nyersen mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ezüstfehér selyemgomba kalapja 6-10 cm széles, fiatalon félgömb alakú, később domborúan majd laposan kiterül, púpja nincs. Felszíne sima, fényes, széle bordás. Színe egyöntetűen szürke, ezüstszürke, hamuszürke, néha kissé barnás árnyalatú. Fiatalon nagy, összefüggő, fehér burokmaradvány lehet rajta.

Húsa vékony, törékeny; színe fehér, sérülésre nem változik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Sűrű lemezei szabadon állnak, féllemezből kevés van, szabálytalanul helyezkednek el és rövidek. Színük fehér, idősen szürkés árnyalattal.

Tönkje 6-12 cm magas, 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, karcsú, felfelé vékonyodó, belül üregesedő. Színe fehér, felszíne szürkésen, kígyóbőrszerűen mintázottan pelyhes. Gallérja nincs. Bocskora jól fejlett, fehér vagy idősen halványszürke, sokszor tulipánszerűen szétterül.

Spórapora fehér. Spórája széles vagy megnyúlt elliptikus, mérete 10-12 x 8-10 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az ezüstszürke selyemgomba (amit egyes taxonómusok az ezüstfehér selyemgomba alfajának tartanak), a szürke selyemgomba, esetleg a szürke galóca vagy a ragadós bocskorosgomba hasonlíthat hozzá.

Az ezüstfehér selyemgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Volva stipe icon.svg
bocskoros

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos, inkább a mediterrán régióban gyakori. Magyarországon nem gyakori.

Inkább fenyvesekben, ritkábban lomberdőkben él. Nyártól őszig terem.

Nyersen mérgező, alapos sütés vagy főzés után ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]