Karbolszagú csiperke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Karbolszagú csiperke
2010-11-13 Agaricus xanthodermus Genev 120348.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Csiperkefélék
Nemzetség: Agaricus
Tudományos név
Agaricus xanthodermus
Genev. 1876
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karbolszagú csiperke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karbolszagú csiperke témájú médiaállományokat és Karbolszagú csiperke témájú kategóriát.

A karbolszagú csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Blackish-brown spore print icon.png
feketésbarna
Kalap
Lemezek
Tönk
Flat cap icon.svg
lapos
Convex cap icon.svg
vagy domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus) a csiperkefélék családjába tartozó, kertekben, parkokban termő, mérgező, kellemetlen szagú gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A karbolszagú csiperke kalapjának átmérője 8-10 (max. 14) cm, alakja fiatalon félgömb vagy lekerekített trapéz ami később kiterül, a közepe lehet kissé bemélyedő. Felszíne sima. Színe fehéres, a közepe néha füstbarna lehet. A kalapbőr sérülésre sárgul. Húsa vastag, fehér, vágásra gyorsan megsárgul, majd idővel barnul. Szaga kellemetlen fenol- vagy tintaszerű, ami főzéssel csak erősödik.

Sűrűn, szabadon álló lemezei kezdetben fehéresek, amelyek hamar rózsaszínre, majd a spórák érésével sötétbarnára színeződnek. Spórapora sötét csokoládébarna. Spórái 4,5-6 x 3-4,5 mikrométeresek, oválisak-tojásdadok, sima felületűek.

Karcsú, hengeres tönkje 8–12 cm magas és max. 2 cm vastag. Töve gumós; fehér, hártyás gallérja van. Színe fehér; sérülésre főleg a gumó élénk krómsárgára színeződik és erős vegyszerszagot áraszt.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Más hasonló vegyszerszagú és sárguló csiperkékkel (tintaszagú csiperke, fenolszagú csiperke) téveszthető össze, de azok is mérgezőek. Külsőleg hasonlít az ehető csiperkékre, de sárguló húsa és szaga alapján jól megkülönböztethető.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában (Skandináviától a Mediterráneumig) és Észak-Amerikában honos. Ausztráliában behurcolt faj. Magyarországon helyenként gyakori lehet. Parkokban, kertekben, réten, erdőben fordul elő. Júniustól októberig terem.

Mérgező. A legtöbb embernél gyomorpanaszokat okoz, bár egy részük következmények nélkül fogyaszthatja; szaga miatt azonban akkor sem ajánlott.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]