Epeízű tinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Epeízű tinóru
2006-09-14 Tylopilus felleus crop.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Tylopilus
Tudományos név
Tylopilus felleus
Szinonimák
  • Boletus felleus Bull. (1788)
  • Boletus alutarius Fr. (1815)
  • Boletus alutarius Rostk. (1844)
  • Tylopilus felleus var. alutarius (Fr.) P.Karst. (1882)
  • Dictyopus felleus (Fr.) Quél. (1886)
  • Rhodoporus felleus (Fr.) Quél. (1888)
  • Tylopilus alutarius (Fr.) Henn. (1898)
  • Boletus felleus var. minor Coker & Beers (1943)
  • Tylopilus felleus var. uliginosus A.H.Sm. & Thiers (1971)
  • Tylopilus felleus var. minor (Coker & Beers) Pilát & Dermek (1974)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Epeízű tinóru témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Epeízű tinóru témájú médiaállományokat és Epeízű tinóru témájú kategóriát.

Epeízű tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Pores icon.png
csöves
Buff spore print icon.png
sárgásbarna
Pink spore print icon.png
vagy rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
No gills icon.svg
nincsenek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Epeízű tinóru (Tylopilus felleus) népies nevén keserű tinóru vagy keserű vargánya az osztatlan bazídiumú gombák osztályába, tinórugomba-alkatúak rendjébe, tinórufélék családjába tartozó, hazánkban is élő gombafaj.

Előfordulása[szerkesztés]

Mérsékelt égövben elterjedt. Hazánkban nem tartozik a gyakori fajok közé. Savanyú talajú lomberdőkben terem (bükkös, tölgyes, szelídgesztenyés). Júliustól októberig terem.

Megjelenése[szerkesztés]

Kalapja 5–5 cm átmérőjű, félgömb alakú, később kiterül és ellaposodik. Bőre száraz, finoman bársonyos, világosbarna, szürkésbarna, halvány olívszínű árnyalattal.

Termőrétegében a csövek hosszúak, többnyire szabadon helyezkednek el a tönk körül, párnaszerűen domborodóak, fiatalon fehéresek vagy sárgásbarnák, később rózsaszínűek.

Pórusai kerekek, szűkek, csak később válnak kissé tágabbakká. Öregedés és nyomás hatására barna foltok keletkeznek rajta.

Tönkje 4–12 cm hosszú és 1–4 cm vastag. Többé kevésbé bunkó formájú és kicsit világosabb a kalapjánál.

Húsa fehéres, ritkán halvány rózsaszínű, puha, a kalapbőr alatt barnás, olívzöld árnyalatú. Szaga nem jellegzetes, íze nagyon keserű.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Rendkívül keserű íze miatt semmilyen formában nem fogyasztható. Keserű íze hőkezelés után is változatlan marad. Már egyetlen termőtest is tönkreteszi az egész ételt, sőt akár gyomor- és bélpanaszokat is előidézhet.

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Különösen fiatalon téveszthető össze a vargányákkal. Faji bélyegek pontos összevetése után, már nincs szükség ízpróbára.

Galéria[szerkesztés]

Megjegyzés[szerkesztés]

A "felleus" jelentése: epekeserű.

Források[szerkesztés]

  • Természetkalauz: Gombák. Magyar Könyvklub. 1995.
  • Dr. Krébecz Jenő - Gombaatlasz (Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat 1988)