Barna galóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Barna galóca
2000 Amanita regalis cropped.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Galóca (Amanita)
Tudományos név
Amanita regalis
(Fr.) Michael (1904)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna galóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna galóca témájú kategóriát.

A barna galóca (Amanita regalis) a galócafélék családjába tartozó, hegyi fenyvesekben és bükkösökben előforduló, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A barna galóca kalapjának átmérője 5–20 cm átmérőjű. Kezdetben gömb, majd félgömb alakú és idős korára laposra terül ki. Felszíne sima, bőrszerű, széle kissé bordázott. Színe barna vagy sárgásbarna, a közepén esetleg sötétebb árnyalatú. Felületének kb. felét sárgás-fehéres-szürkés pettyek (a burok maradványai) borítják. Bőre egészen a kalap közepéig lehúzható. A kalap húsa vastag, idősen elvékonyodik. Vizenyős, fehér vagy sárgásfehér színű, a kalapbőr alatt barnássárga. Vágva, megtörve nem színeződik el, .

Sűrűn álló lemezei nem nőttek a tönkhöz, színük fehér vagy kissé sárgás. Élük finoman fűrészes.

Erőteljes tönkje 10–25 cm magas, 1,5-2,5 cm vastag, hengeres, belül üreges. Színe fehér vagy sárgásfehér. Alul jól fejlett gumó található rajta, amelynek felső részén a burokmaradványok több gyűrűt is alkotnak. A tönk közepe táján jól fejlett, hártyás, nem bordázott gallér látható, amelynek széle barnássárgán csipkézett.

A barna galóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Flat cap icon.svg
vagy lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring and volva stipe icon.svg
galléros
és bocskoros

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a légyölő galóca, de annak kalapja élénkvörös vagy vörösbarna; a párducgalóca, amelynek húsa a kalap bőre alatt fehér; valamint az ehető piruló galóca, amelynek húsa elvágáskor erősen vörösödik.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiai és észak-amerikai elterjedésű faj. Európában főleg Skandináviában gyakori, de megtalálható Közép- és Kelet-Európában is. Nyugaton és délen hiányzik. Ezenkívül a Koreai-félszigeten, illetve Alaszkában is él. Magyarországon ritka faj, fenyvesekben, elvétve bükkösökben lehet találkozni vele.

A barna galóca savanyú talajú hegyi lombos- és fenyőerdőkben él. Különböző fafajokkal (pl. lucfenyő, erdeifenyő, nyír, stb) alkot gyökérkapcsoltságot. Júliustól szeptemberig terem.

Mérgező gomba, a légyölő galócához hasonlóan iboténsavat és muszcimolt tartalmaz. A mérget a főzés-sütés sem semlegesíti. Fogyasztásának tünetei: gyomorpanaszok, hányás, szédülés, nyáladzás, verejtékezés, hallucinációk, eszméletvesztés.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]