Körösvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Körösvidék
Címer
Címer
Térkép
Harta crisanei.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösvidék témájú médiaállományokat.
A Körösvidék romániai része

A Körösvidék (románul: Crișana; németül: Kreischgebiet) egy olyan földrajzi és történelmi régió, mely jelenleg meg van osztva Románia és Magyarország között. Nevét az itt folyó Körösökről kapta: a Körös, a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös.

Keleten az Erdélyi-középhegység, délen a Maros, északon a Szamos, nyugaton pedig a Tisza határolja. A bővebben értelmezett Tiszántúl része. Területét a magyar-román határ szeli ketté.[1][2]

Története[szerkesztés]

Az ókorban[szerkesztés]

Az ókorban a területet a kelták, a dákok, a szarmaták és a germánok népesítették be. Az i.e. 1. században a terület Boirebisztasz uralma alatt a Dák Királyság része volt.

Középkor[szerkesztés]

A középkorban a terület a hunok, a gepidák, az Avar Kaganátus, az első dunai bolgár birodalom, végül a Magyar Királyság alá tartozott.

Modern története[szerkesztés]

A 16.--17. században a terület meg volt osztva az Oszmán és a Habsburg Birodalom között. A terület oszmán része tovább megoszlott a Temesvári vilajetre és az oszmán vazallusnak számító Erdélyi Fejedelemség között. Utóbbin belül a Partiumnak hívott terület része volt. A 17. század második felében megalakított Várad vilajet központja szintén a Körösvidéken volt. A 17. század végén a teljes terület a Habsburg Birodalom része lett, közigazgatásilag pedig felosztották a Habsburgok uralta Magyarország, az Erdélyi Fejedelemség és a Katonai Határőrvidék között.

Miután megszüntették a Határőrvidék Tisza-Maros közötti részét 1750-ben, és 1867-ben megszűnt az Erdélyi Fejedelemség, a teljes terület a Habsburgok uralta Magyar Királyság része lett, mely 1867-től egyike lett az Osztrák-Magyar Monarchia két autonóm alkotóelemének. A Habsburg uralom alatt Erdélytől és a Bánáttól eltérően a Körösmentének nem voltak speciális jogosultságai, bár 1850. és 1860. között létrehozták itt a Nagyváradi Katonai Körzetet. A Monarchioa 1918-as szétesése majd a trianoni békeszerződés után a Körösmente nyugati része Magyarországé, keleti fele Romániáé lett.

Földrajza[szerkesztés]

A Körösmente román részét északon Máramaros, keleten Erdély, délen a Bánát, nyugaton pedig Magyarország határolja. Ide tartozik a mai román Arad megye nagy része, Bihar megye, valamint Szilágy, Szatmár, Máramaros és Hunyad megye. Manapság a történelmi Erdély területének tekintik, de területe nem tartozott teljes egészében a régi fejedelemség uralma alá.

A magyar Körösvidék Hajdú-Bihar és Békés területéhez tartozik. A terület déli részét, a Maros-folyó mentén a szerbek Pomorišjének nevezték.

Városok[szerkesztés]

Legfontosabb városai:

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Crișana című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Boia, Lucian. Romania: Borderland of Europe (en nyelven). Reaktion Books (2001. január 1.). ISBN 9781861891037 
  2. White, George W.. Nationalism and Territory: Constructing Group Identity in Southeastern Europe (en nyelven). Rowman & Littlefield (2000. január 1.). ISBN 9780847698097