Román-alföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Román-alföld
(Câmpia Română)
Tájkép Argeş megye déli részén
Tájkép Argeş megye déli részén
Térkép
A Román-alföld részei (német nyelvű)
A Román-alföld részei (német nyelvű)
Elhelyezkedése
Román-alföld  (Câmpia Română) (Románia)
Román-alföld  (Câmpia Română)
Román-alföld
(Câmpia Română)
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′

A Román-alföld (román: Câmpia Română vagy Câmpia Dunării) Románia délkeleti részén a Géta-dombvidék, az Elő-Kárpátok, a Moldvai-fennsík, Dobrudzsa és az Al-Duna között elterülő hatalmas süllyedékterület.

Átlagos tszf. magassága megközelítőleg 100 m. Legnagyobb abszolút magassága a Szubkárpátok előterében 300 m; legalacsonyabb a Szeret folyó torkolatvidékén (6-15 m) és a Duna-deltában (0-13 m).

A nyugatról kelet felé fokozatosan kiszélesedő alföld felszíne nem egyveretű. Különböző jellegű és arculatú síksági tájakból tevődik össze.

Fő részei[szerkesztés]

Fő részei a Romániában használt földrajzi felosztás szerint:

Jellemzői[szerkesztés]

Északról dél felé haladva:

  • Az alföld északi részét széles sávban (5-50 km), 200-300 m magas, erősen lejtősödő hegylábi hordalékúpsíkság, melyet a Szubkárpátokból kilépő folyók (Vedea, Arges, Dâmbovița, Ialomița stb.) építettek. Erősen tagolt, halomvidékű terület. A folyók mélyre vágódva, felszínét hordalékúpterasszá alakították.
  • Dél felé haladva a táj képe jelentősen megváltozik; a felszín tagoltsága fokozatosan megszűnik, a völgyek ellaposodnak és kiszélesednek, a folyók teraszai rendre belesimulnak a lankás felszínbe.
  • A Duna felé közeledve az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő csernozjom-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely Drobeta-Turnu Severintől a Szeret folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll.

Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott meanderei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.

Az Argeș völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a Bărăgan vidéke (Câmpia Bărăganului) terül el.

A Bărăgan az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú löszsíksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.

A Bărăgantól északra az Alföld legmélyebb fekvésű területére, a Szeret síkságára érünk, amely kelet felé a Duna-delta síkságára nyílik.

Folyói[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Panoráma: Románia, 1971