Besszádok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besszádok
(Bieszczady)
Jellegzetes rét (połonina) a Szeroki Wierch gerincén, a Tarnica közelében
Jellegzetes rét (połonina) a Szeroki Wierch gerincén, a Tarnica közelében
Magasság1405 m
Hely Lengyelország,
 Szlovákia,
 Ukrajna
HegységKülső-Beszkidek,
Erdős-Kárpátok,
Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pontTarnica (1346 m)
Elhelyezkedése
Besszádok (Lengyelország)
Besszádok
Besszádok
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 17′, k. h. 22° 29′Koordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 22° 29′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Besszádok témájú médiaállományokat.

A Besszádok[1][2] (néha Beszkádok[3] vagy Bieszczady-hegység,[4] lengyelül: Bieszczady) hegység a Külső-Keleti-Kárpátokban, az Erdős-Kárpátokon belül a Külső-Beszkidek (más néven Keleti-Beszkidek) csoportjában. Lengyelország délkeleti sarkában, valamint kisebb részben Szlovákia és Ukrajna területén emelkedik.

A Bieszczady elnevezést Lengyelországban mind a lengyel részre, mind tágabb értelemben, a teljes hegységre vonatkozóan használják, míg Szlovákiában és Ukrajnában jellemzően csak a lengyelországi részt értik alatta. A szlovákiai rész Ungi-határhegység vagy Bukovec-hegység (Bukovské vrchy) néven is ismert.

Földrajz[szerkesztés]

A Besszádok a Łupkówi-hágótól (640 m) az Uzsoki-hágóig húzódik. Legmagasabb pontja a lengyel területen emelkedő Tarnica (1346 m). (Időnként a Besszádokhoz sorolják a Felső-Dnyeszter-Beszkideket és a Szkolei-Beszkideket is a Toronyai-hágóig bezárólag, ebben az esetben az 1405 m magas ukrajnai Pokolbérc (Pikuj) a legmagasabb csúcs.)

A hegység ukrajnai részén ered a Dnyeszter és a San.

Élővilág[szerkesztés]

A Besszádoki Nemzeti Park területének legnagyobb részét erdők borítják. A legjellemzőbbek a bükkösök, melyeket jávor- és lucfenyő tarkít. Állatvilága olyan fajokat foglal magába, mint a szürke farkas, szarvas, európai bölény, barna medve, hiúz, vadmacska, illetve mintegy 150 madárfaj költ itt, köztük sasfélék.[5][6]

Történelem[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott. A római időkben különböző törzsek – kelták, gótok, vandálok (Przeworski kultúra, Puhói kultúra) – rohanták le. A Római Birodalom bukása után a nyugati szlávok foglalták el, és Nagymorávia része lett.

Bojkó férfi a Besszádokban a 20. század első felében
Útjelző tábla a Połonina Caryńskán
Vitorlázók és kajakosok a Solinai-tavon, Solina

A magyarok honfoglalása után a terület hovatartozása vitatott volt Magyarország, Lengyelország és a Kijevi Rusz között. Első említése az Elmúlt idők krónikájából származik, mely szerint 981-ben I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem meghódította a lengyelekkel vívott háború során. Ezt követően 1018-ban újra lengyel, 1031-ben megint kijevi kézre került. A 12. században Halics a hanyatló Kijevi Rusz egyik önállósodó fejedelemsége lett, melynek rövid ideig II. András magyar király és később fia, Kálmán herceg is ült a trónján, végül 1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította vissza a területet.

Lengyelország felosztása során külső oldala a Habsburg Birodalomhoz került. Belső (magyarországi) oldala Zemplén és Ung vármegyékhez tartozott. Az első világháborúban a Keleti-Kárpátok hágói stratégiai fontossággal bírtak, 1914–1915-ben intenzív harcok dúltak a birtoklásukért.

1947-ig a lengyelországi rész lakóinak 84%-a bojkó volt (a tágabb vidéket rajtuk kívül lengyelek és zsidók is lakták[7]), de miután az Ukrán Felkelő Hadsereg Jabłonkiban meggyilkolta Karol Świerczewski lengyel tábornokot, a Visztula hadművelet keretében kitelepítették őket, és a terület jórészt lakatlanná vált.[7] Aleksander Kwaśniewski államfő 2002-ben sajnálatát fejezte ki a kitelepítésért.

1991-ben hozták létre az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátumot, amely a terület nagy részét lefedi mindhárom országban, és magában foglalja a Besszádoki Nemzeti Parkot (Lengyelország), a Polonyinák Nemzeti Parkot (Szlovákia) és az Uzsanszkij Nemzeti Parkot (Ukrajna).

Természetvédelem[szerkesztés]

Besszádoki Nemzeti Park
Besszádoki Nemzeti Park

Az UNESCO a Keleti-Kárpátok Bioszféra Rezervátum a terület nagy részét lefedi mindhárom érintett országban. A hegység területén a következő nemzeti parkok működnek:

Turizmus[szerkesztés]

Hófogó kerítés a Besszádokban

A Besszádok Lengyelországban a Kárpátaljai vajdaság legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjának számít. A turizmus kezdetei a két világháború közötti időszakig nyúlnak vissza, amikor kiépültek az első menedékházak és kijelölték az első turistautakat. A második világháború után Karol Wojtyła (a későbbi II. János Pál pápa) is rendszeresen felkereste.

A hegységet érinti az E8 Hosszútávú Vándorút. A Besszádoki Nemzeti Parkban ezt beleértve mintegy 130 km a kijelölt sí- és gyalogtúraútvonalak hossza, de öt kerékpáros útvonal, néhány lovas ösvény és hat tanösvény is várja a látogatókat.[5] A hegytetőket jellemzően rétek borítják, így széles panoráma tárul a túrázók elé.[6]

Kulturális látványosságai közé tartoznak a hegyi fakunyhók, régi temetők, görögkeleti fatemplomok és kápolnák.[6][7] Hagyományos, a tájat is meghatározó foglalkozások a pásztorkodás és a szénégetés.[6] Wołosate hucul tenyészállomásnak ad otthont.[6]

Panoráma a Połonina Wetlińskáról a Połonina Caryńska és a Tarnica, valamint Ustrzyki Górne felé

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Faragó Imre: A magyar névhasználat területi vonatkozásai (magyar nyelven) pp. 3. MTA–ELTE Térképtudományi és Térinformatikai Kutatócsoport. [2014. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 17.)
  2. ↑ Hargitai Henrik (névmutató).szerk.: Karátson Dávid (könyv), Lazányi János (térkép): Magyarország és a Kárpát-medence vidéke (térkép) / Magyarországi nevek magyar-angol névmutatója / Válogatás nagyobb vagy történelmileg jelentősebb földrajzi nevek jelenlegi ill. történelmi magyar és más nyelvű névváltozataiból (melléklet), Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje [archivált változat], harmadik kiadás (magyar nyelven), Urbis Könyvkiadó [2002] (2010). Hozzáférés ideje: 2014. március 17. [archiválás ideje: 2014. április 8.] 
  3. ↑ Hegyi Gyula: Jelentéstervezet Európa érintetlen természeti területeiről (2008/2210(INI)) (magyar nyelven) (pdf). Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, 2008. október 14. (Hozzáférés: 2014. március 17.)
  4. ↑ Európa leggyérebben lakott vidéke - a Bieszczady-hegység és az Alacsony Beszkidek (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. [2013. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 17.)
  5. ↑ a b Bieszczadzki Nemzeti Park (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. [2014. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  6. ↑ a b c d e Bieszczady National Park (angol nyelven). Official Promotional Website of the Republic of Poland, 2011. [2014. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  7. ↑ a b c Bieszczady (Podkarpackie vajdaság) (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bieszczady Mountains című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Besszádok&oldid=25553738”