Hegyi Gyula (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hegyi Gyula
Született 1951. április 30. (67 éves)
Békéscsaba
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filmkritikus, publicista, politikus

Hegyi Gyula (Békéscsaba, 1951. április 30.) volt magyar európai parlamenti képviselő, a Magyar Szocialista Párt tagja, filmkritikus, publicista.

Életrajz[szerkesztés]

Hegyi Gyula 1951. április 30-án született Békéscsabán. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1969-ben érettségizett a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskolában. 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Két évvel később a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgozott.

Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként több ezer írást publikált. Kilenc könyve, köztük három verseskötete és több elbeszélése is megjelent.

A rendszerváltástól képviselővé választásáig szóvivője, illetve elnökségi tagja volt a Demokratikus Chartának, a Nyilvánosság Klubnak és az Amnesty International magyarországi szervezetének. Tagja a Magyar Katolikus Újságíró Szövetségnek és a Magyar Írószövetségnek, a Zsinati Klubnak és aktív résztvevője különböző környezetvédelmi mozgalmaknak.

A Magyar Szocialista Párton belüli tevékenysége[szerkesztés]

A Magyar Szocialista Pártba 1995. március 15-én lépett be. 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben országgyűlési képviselővé választották az MSZP fővárosi listáján. Az első ciklusban az emberi jogi és az európai integrációs bizottságban, a másodikban a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökeként, a harmadikban a környezetvédelmi bizottság alelnökeként és az európai integrációs bizottság tagjaként dolgozott. 1994 és 2004 között tagja volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ahol megválasztották a szociális bizottság alelnökének és a médiaügyek állandó felelősének. 1996-tól (kis megszakítással) 2003-ig tagja volt az Országos Választmánynak. Elnökségi tagja a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának. Évekig az ET szocialista frakciójának alelnöke is volt.

Európai Parlamenti tevékenysége[szerkesztés]

Hegyi Gyulát 2004 júniusában választották meg európai parlamenti képviselőnek, a Magyar Szocialista Párt listájáról, és 2009-ig volt a testület tagja. Az Európai Parlamentben a Környezetvédelemi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, a Kulturális és Oktatási Bizottság póttagja, valamint részt vesz a nyugat-balkáni ügyek delegációjában, és alelnöke az EP macedóniai delegációjának. Mint az egyik legaktívabb magyar képviselő, mintegy húsz környezetvédelmi és kulturális jelentés szerzője, illetve társ-szerzője.

2009 és 2010 között a Duna-Stratégia nagyköveteként dolgozott a Külügyminisztériumban.

2010 és 2013 között Andor László magyar uniós biztos kabinetjében dolgozott Brüsszelben, elsősorban környezetvédelemmel, uniós bővítéssel , energiapolitikával összefüggő szociális/foglalkoztatási kérdések felelőseként. Az Európai Bizottságtól véglegesen 2014 januárjában távozott. Azóta ismét újságíróként tevékenykedik.

Az ötéves ciklus alatt az alábbi témákkal foglalkozott:

  • Környezetvédelem:
    • Légszennyezési jogszabályok
    • Talajszennyezés
    • Hulladékok
    • Vegyi anyagok
    • Fenntartható fejlődés
    • Vízpolitika
    • Élelmiszerek
    • Természetvédelem
    • A környezetvédelem finanszírozása
  • Kultúra, oktatás:
    • A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata
    • Az európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló rendelet
    • Közösségi roamingdíjak szabályozása
    • Művészek szociális helyzete

Érdeklődési kör[szerkesztés]

Hegyi Gyula legfőbb érdeklődési területei:

  • környezetvédelem
  • kultúra (elsősorban a filmművészet)
  • balkáni kérdések
  • a modern baloldal és a globalizáció témái
  • kereszténység és szocializmus.

Hobbi: kerékpározás, utazás

Könyvei[szerkesztés]

  • Európai földalatti – Versek (Magvető, 1980)
  • Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál – Versek (Magvető, 1986)
  • Jiří Menzel – Monográfia (Múzsák, 1990)
  • A baloldaliság öröme – Esszék, tanulmányok, cikkek (Kossuth, 1993)
  • A tű fokán – Nagyesszé (Hammer Műhely, 1995)
  • Left Side Story – Esszék, tanulmányok, cikkek (Gondolat, 1995)
  • Tíz év után (Andor Lászlóval és Galló Bélával közösen) – Tanulmány (Napvilág, 2000)
  • Paneltől az Óceánig (Andor Lászlóval közösen) – (Villányi úti könyvek, 2003)
  • A szélkerék dala – Esszék, útirajzok (Urbis Könyvkiadó, Budapest 2005.)
  • Brüsszeli utas - Esszék, útirajzok (Korona Kiadó, Budapest, 2008)
  • Az út vége Timbuktu - Esszék, útirajzok (Urbis Könyvkiadó, 2012)
  • Gyilkosság a templomlépcsőn - Bűnügyi regény (Kossuth, 2017)

Külső hivatkozások[szerkesztés]