Citromgalóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Citromgalóca
Amanita citrina fungus in Bignell Wood, New Forest - geograph.org.uk - 260930.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Galóca (Amanita)
Tudományos név
Amanita citrina
(Schaeff.) Pers. (1797)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citromgalóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromgalóca témájú médiaállományokat és Citromgalóca témájú kategóriát.

A citromgalóca ( Amanita citrina) a galócafélék családjába tartozó, fenyő- és lomberdőkben előforduló, enyhén mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A citromgalóca kalapjának átmérője 3–10 cm. A fiatal gombja kalapja domború, de idővel kilaposodik. Színe halvány citromsárga, esetleg fehér. Felülete lehet a burokmaradványoktól krémszínűen foltos, de sima is. Széle nem bordázott, rajta csipkeszerű burokmaradványok lehetnek. A kalap bőre lehúzható, fénylő, nedvesen kissé tapadós. Húsa puha, vizenyős, színe fehéres. Szaga a csírázó burgonyához hasonlít, íze kellemetlen.

Sűrűn álló lemezei szabadok, nem nőttek a tönkhöz. Színük fehér, idővel sárgásfehér; élük kissé csipkézett. Spórapora fehér. Spórái majdnem gömb alakúak, méretük 8-10 x 7-9 mikrométer.

Karcsú tönkje 7–12 cm magas, 1-1,5 cm vastag. Fehér vagy halvány citromsárga, belül üregesedik. Nagy, lelógó, bordázatlan gallérja szintén sárgás árnyalatú. Bocskora nincs, csak egy jól fejlett, peremes gumó a tönk alján.

A citromgalóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Flat cap icon.svg
lapos
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring and volva stipe icon.svg
galléros
és bocskoros

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a gyilkos galóca, de összetéveszthető az ehető akácpereszkével vagy gumós csiperkével is.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Amerikában, Észak- és Dél-Afrikában és Ausztráliában egyaránt előfordul. Magyarországon gyakori. Tápanyagokban szegény, savanyú vagy enyhén savanyú talajú tűlevelű vagy lombos erdőkben él, ahol a fákkal (lucfenyővel, bükkel, tölggyel stb.) gyökérkapcsoltságot alakít ki. 500–1100 m tengerszint fölötti magasságon jellemző. A kemény, hosszan tartó fagyos időszakokat nem bírja. Augusztustól novemberig terem.

A citromgalóca elvileg ehető. Méreganyagokat tartalmaz, de a hallucinogén bufotenin sütés-főzés hatására lebomlik, a galócák mérgező hatásáért leginkább felelős alfa-amanitin pedig nagyon kis mennyiségben található benne. Könnyen összetéveszthető a gyilkos galócával ezért gyűjtése, fogyasztása nem ajánlott.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]